|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az 56-os Szövetség kiáltványa
"Nagyvilág polgárai és kormányai, most hozzátok kiáltunk
Mi,
56-osok úgy érezzük, hogy a vérrel kiharcolt demokratikus
vívmányaink és nemzetünk léte végveszélybe került. Éppen ezért most
megismételjük az 56-os mártír Nagy Imre miniszterelnök hajdani
segélykiáltását: segítsetek, segítsetek, segítsetek..."
SZER, Magyar híradó:
Érdemes lett volna odafigyelni Göncz Árpádra
"valószínűleg sok
mindent megtakarított volna magának az ország, ha nemcsak a lakosság
többsége fogadja meg Gönz Árpád államelnök pénteki javaslatát, hogy
őrizze meg türelmét, tartózkodjék a provokációtól, hanem az
Érdekegyeztetető Tanács tagjai is, hogy az egyik fél függessze fel
az áremelést, a másik pedig a blokádot a tárgyalások befejezéséig.
Természetesen nem szeretnék elébevágni a vitának, hogy joga
volt-e egyáltalán az elnöknek javaslata megtételére vagy nem, de azt
hiszem, hogy az események azt igazolják: forintban is, erkölcsiekben
is kisebb lett volna az áldozat, ha megfogadják tanácsát, még akkor
is, ha nem biztosak abban, hogy jogában volt adni.
Erre az államelnökre mindig érdemes odafigyelni. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Október 23-a Bizottság nemzetközi sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1989. október 3., kedd - Az Október 23-a Bizottság fenntartja azt az álláspontját, hogy október 23. piros betűs nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen - hangsúlyozták a bizottság képviselői nemzetközi sajtótájékoztatójukon, amelyet kedden tartottak Budapesten.
Elhangzott, hogy 1956. október 23. kiemelkedő esemény volt a magyar nemzet életében, és az azóta eltelt 33 év óta ez az első olyan esztendő, amikor őszintén és nyíltan beszélhetünk 1956-ról, és meg is ünnepelhetjük. A megemlékezés pedig pártok feletti feladat, s ezt az Október 23-a Bizottság - amely különböző ellenzéki szervezetreket tömörít - alapvetőnek tekinti. Épp ezért a bizottság teljes nyíltsággal fordult minden magyarországi párthoz és szervezethez, hogy csatlakozzanak október 23-a méltó megünnepléséhez. A csatlakozni szándékozó szervezeteknek azt szabták feltételül, hogy ítéljék el az 1956-ban történt idegen fegyveres beavatkozást, illetve az azt követő megtorlást - mutattak rá a bizottság képviselői. Deutsch Tamás a bizottság október 23-ra tervezett közös rendezvényeit ismertette. Elmondta: ez nem jelenti azt, hogy egyes helyi közösségek ne tarthassanak megemlékezést, de a bizottság ezeket is koordinálja. A fővárosban október 23-ra tervezett megemlékezés-sorozat 13 órakor kezdődik a Corvin közben és a Killián-laktanyánál. Ezeken a helyszíneken Pongrácz Gergely, Márton András, valamint Gyenes Judit, Maléter Pál özvegye mond beszédet. Ezután koszorút kívánnak elhelyezni a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületén. A Műegyetemnél 14 órakor kezdődik a megemlékezés, s itt Mécs Imre, Erdélyi Tibor, valamint egy műszaki egyetemista lesz a szónok. Innen a Bem térre vonulnak, ahol 16 órakor kezdődne a megemlékezés, amelyen Sebestyén László, Für Lajos, továbbá kelet-európai ellenzéki szervezetek képviselői fognak beszélni. A harmadik központi rendezvény helyszíne a Hősök tere lesz, ahol megkoszorúzzák az Ismeretlen Katona sírját, majd Hornyák Tibor és Zimányi Tibor mondanak beszédet. Mind a három helyszínről a Parlament elé vonul a tömeg. A tervek szerint a Kossuth téren 18 órakor kezdődik a megemlékezés. Itt Fónay Jenő, Rácz Sándor, Wittner Mária, Obersovszky Gyula és Krassó György mond beszédet, versek hangzanak el, valamint felolvassák egy 1956 után kivégzett mártír búcsúlevelét - mondta a programot ismertetve Deutsch Tamás. (folyt. köv.)
1989. október 3., kedd 15:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|