![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az 56-os Szövetség kiáltványa
"Nagyvilág polgárai és kormányai, most hozzátok kiáltunk
Mi,
56-osok úgy érezzük, hogy a vérrel kiharcolt demokratikus
vívmányaink és nemzetünk léte végveszélybe került. Éppen ezért most
megismételjük az 56-os mártír Nagy Imre miniszterelnök hajdani
segélykiáltását: segítsetek, segítsetek, segítsetek..."
SZER, Magyar híradó:
Érdemes lett volna odafigyelni Göncz Árpádra
"valószínűleg sok
mindent megtakarított volna magának az ország, ha nemcsak a lakosság
többsége fogadja meg Gönz Árpád államelnök pénteki javaslatát, hogy
őrizze meg türelmét, tartózkodjék a provokációtól, hanem az
Érdekegyeztetető Tanács tagjai is, hogy az egyik fél függessze fel
az áremelést, a másik pedig a blokádot a tárgyalások befejezéséig.
Természetesen nem szeretnék elébevágni a vitának, hogy joga
volt-e egyáltalán az elnöknek javaslata megtételére vagy nem, de azt
hiszem, hogy az események azt igazolják: forintban is, erkölcsiekben
is kisebb lett volna az áldozat, ha megfogadják tanácsát, még akkor
is, ha nem biztosak abban, hogy jogában volt adni.
Erre az államelnökre mindig érdemes odafigyelni. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A közvélemény a demokratizálódásról - Szociológiai kutatás (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. május 26., péntek - Hogyan éli meg a mai magyar társadalom átlagpolgára a politikai rendszer demokratizálódási folyamatát? Változott-e az utóbbi években politikai gondolkodása, véleménye, magatartása? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Társadalomtudományi Intézet és az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársai. Ez év áprilisában ezer állampolgár véleményét kérték szerte az országban. Vizsgálataik eredményét kiegészítették az MSZMP apparátusában vezető pozicióban dolgozók véleményével.
Miként Bruszt László és Simon János szociológusok az MTI munkatársának elmondták, a több mint 200 kérdésre adott válaszokból kitünik, hogy a kormányba vetett bizalom az 1985-ben mért 88 százalékról 42 százalékra, az MSZMP-be vetett bizalom 66 százalékról 24 százalékra csökkent. Az emberek többsége 1985-ben úgy vélte: a paternalista módon gondoskodó vezetés nélküle ugyan, de az érdekeit figyelembe véve cselekszik. Napjainkban az állampolgároknak már csak 44 százaléka vallja azt, hogy a parlament az ő érdekeit képviseli. A legtöbben a lakáshelyzettel, az öregek és fiatalok helyzetével, az életszínvonallal elégedetlenek. Fokozódott az elégedetlenség a környezetvédelem, a közbiztonság, az árúellátás és általában a demokrácia helyzete miatt. A megkérdezett pártapparátusi vezetők az országos mintánál is kedvezőtlenebbnek tekintik a rendszer teljesítményét. Nagyobb részük viszont elégedett a demokrácia jelenlegi helyzetével. Az emberek tudatában ,,a Kádár-korszak,, a jobb élet, a nyugodt körülmények, az emberek közötti egyenlőség tekintetében a Horthy-korszakhoz, a koaliciós-, a Rákosi-korszakhoz és napjainkhoz viszonyítva, mint ,,politikai aranykorszak,, él. E korszak ma is közszereplést vállaló politikusai iránt viszont rendkívül kevés bizalommal vannak. A megkérdezettek többsége szerint az utóbbi két-három év főleg gondokkal volt teli, és csak 8.5 százalék vallja azt, hogy az eredmények és a gondok együttesen jelen voltak. A magyar társadalom zömében erős a válságérzet. Amíg 1985-ben az emberek többsége az ország gondjait elsődlegesen a külső tényezőknek: a világgazdasági válságnak, a nyugati országok megkülönböztető politikájának tudta be, ebben az évben a válság forrásaiként az országos és a helyi vezetők tevékenységét, az ország szövetségi elkötelezettségét említették. Az eredményeket főleg a nyugati országokkal folytatott gazdasági együttmüködésnek tulajdonítják. (folyt.köv.)
1989. május 25., csütörtök 21:38
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A közvélemény a demokratizálódásról - Szociológiai kutatás (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A vezető pártfunkcionáriusok véleménye szerint az eredmények elsősorban a megkezdett reformoknak köszönhetők, a problémákat az elmaradt reformok idézték elő. Az emberek többsége a többpártrendszerrel ért egyet. Meglepően sokan választottak maguknak pártot, noha előzőleg a megkérdezettek 30 százaléka egyetlen alternatív pártot sem tudott megnevezni, másik 30 százaléka pedig csak egyet vagy kettőt. A pártot választók többségének még nincs kialakult véleménye, elsősorban a tradicionális értékek és pártnevek alapján döntött, nem pedig saját érdekének és léthelyzetének megfelelően. Az országos politikai életben szerepet játszó politikusok megitélése szerint a legnagyobb tekintélyű politikusok elsősorban a kormány tagjai: Pozsgay Imre (69.6 százalék), Németh Miklós (69) és Nyers Rezső (61.3). Az emberek 25 százaléka úgy véli, hogy 1956-ban ellenforradalom, 24 százaléka szerint forradalom volt. A pártapparátusi tagoknak csak 8 százaléka véli ellenforradalomnak 1956-ot. Ugyanakkor 40 százaléka 1956-ot népfelkelésnek és ellenforradalomnak minősíti. Ezt azonban a társadalomban megkérdezetteknek csak a 3,5 százaléka vallja. Több mint 60 százalékuk úgy ítélte meg, hogy az utóbbi évben romlott saját gazdasági körülményük, az ország gazdasági helyzete rossz, és a következő években tovább rosszabbodik. Biztató azonban: az állampolgárok 50 százaléka reménykedik abban, hogy a politikai helyzet már a következő évben javul. (MTI)
1989. május 25., csütörtök 21:40
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|