 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Lengyel-magyar együttműködés
|
München, 1989. február 20. (SZER, A mai nap) - A Reuter és az UPI
hírügynökség a magyar és a lengyel független demokratikus
szervezetek történetének fontos állomásáról számol be egy új, közös
intézmény megalapításáról. A szervezet magyar képviselőjének, Buda
Gézának Varsóból telefonon adott tájékoztatása alapján ismertetjük
a részleteket:
1989. február 18-án megalakult a Lengyel-Magyar Szolidaritás
elnevezésű szervezet. Az alapító ülésen részt vettek a lengyel, a
magyar és megfigyelőként a csehszlovák független kezdeményezések
képviselői. Az ülésen megvitatták és elfogadták a Lengyel-Magyar
Szolidaritás programját és szóvivőket jelöltek ki. Budapesten Buda
Gézát, Varsóban Vajek Madzarsdit, Wroclawban pedig Andrzej
Sczesnakot.
Az alapítónyilatkozatot lengyel részről 21-en írták alá, közöttük,
a magyar közvélemény által is ismert olyan személyiségek, mint
Zbigniew Buják, Jacek Kuron, vagy Vajek Madzarsdki, Adam Michnik,
Ian Józep Libski, Janusz Olnyszkiewcz és Viktor Boroszinski.
Magyar részről a következő nevek szerepelnek az alapító okiraton:
Buda Géza, Deli Géza, Engelmayer Ákos, Fényi Tibor, Göncz Árpád,
Konrád György, Mécs Imre, Molnár Tamás, Pajkosi Gábor és Phillip
Tibor.
Az alakuló ülés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben
tiltakoznak a február 21-re kitűzött prágai perek ellen,
amelynek során Jana Petrovát(?), Jana Sztrevonát(?), Dana
Nemszovát(?), Ottokár Beveleket(? ), Sztanyiszlav Pencet(?), Dávid
Nemecet(?), Alexander Mondrát(?), Jev Pracakot(?) és Vaclav Havelt
állítják bíróság elé. A nyilatkozat megállapítja, hogy a
csehszlovák kormány lépésével máris megszegi a bécsi záródokumentum
előírásait.
Az alakuló ülésre egy templomban került sor, amely éppen egy, az
erdélyi falurombolással foglalkozó kiállításnak ad helyet. A közös
Lengyel-Magyar Szolidaritási Szervezet megalakulását a jelenlévők
lelkesen ünnepelték. +++
1989. február 20., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|