|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Lengyel-Magyar Szolidaritás
|
London, 1989. február 20. (BBC, Panoráma Lengyel és magyar másként gondolkodók új csoportot hoztak létre: a Lengyel-Magyar Szolidaritást. Első nyilatkozatukban bírálták a csehszlovák kormányt Václav Havel és nyolc más ellenzéki holnapra tervezett bíróság elé állításáért. A Lengyel-Magyar Szolidaritás csoport e hét végén egy Varsó határában lévő templomban tartott találkozó alkalmával alakult meg. A jelentések szerint az új csoportban számos lengyel máskéngondolkodó képviselteti magát, köztük Janusz Olnyszkiewicz, Jacek Kuron és Adam Michnik, a Szolidaritás tanácsadói és szóvivője. A 11 magyar résztvevő többsége tagja a Szabad Demokraták Szövetségének. A Szövetség - eltérően fő riválisától, a Demokrata Fórumtól - nem hajlandó együttműködni a magyar hatóságokkal, azok jelenlegi szervezeti formájában. A magyar résztvevők között ott van Kőszeg Ferenc és Fényi Tibor, a Duna Kör egyik alapító tagja is. A Lengyel-Magyar Szolidaritás csoport nyitónyilatkozata kijelenti: "Ezúton fejezzük ki ellenkezésünket azokkal a megtorló intézkedésekkel szemben, melyeket a csehszlovák demokratikus ellenzék ellen alkalmaznak." A nyilatkozat kilenc csehszlovák máskéntgondolkodó nevét sorolja fel, köztük Václav Havelét. A kilenc ellenzéki holnap áll bíróság elé Prágában rendzavarás és huliganizmus vádjával. A Lengyel-Magyar Szolidaritás csoport elsődleges célja, hogy összehangolja a máskéntgondolkodók tevékenységét a szovjet táboron belül. Ez a kooperáció 1978-ig megy vissza, egészen a Charta-77 idejéig. 1986 októberében - 1956 évfordulóján - 122 csehszlovák, keletnémet, magyar és lengyel máskéntgondolkodó írt alá egy közös nyilatkozatot, amely nemcsak nagyobb demokráciát, de országaik függetlenségét is követelte egy integrált Európán belül. Azóta több hasonló nyilatkozat született, nem hivatalos szemináriumokat és felvonulásokat is tartottak mind Varsóban, mind Budapesten. Nem szabad azonban eltúloznunk a kooperáció méreteit és jelentőségét. Igaz, hosszú ideig szembeötlő volt a kelet-európai ellenzéki mozgalmak egymástól való elszigeteltsége. Talán, ha most e mozgalmakat összehangolják, nagyobb lesz a siker lehetősége. Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország sok közös kulturális és történelmi jellemzővel bír. Ez feltétlenül elősegíti majd az együttműködést. Továbbra is vitás azonban, vajon lehetséges-e a kooperáció a szovjetunióbeli ellenzéki csoportokkal. Eddig egyetlen szovjet csoport, a liberális és Nyugat-orientált, úgynevezett Demokratikus Unió írta alá a Kelet-Németországgal és Csehszlovákia 1968-as inváziójával kapcsolatos deklarációkat. Jan Répának, a BBC közép-európai szolgálata munkatársa jelentését olvastuk fel. Első kézből is szerettünk volna tájékoztatást kapni és így felhívtam telefonon Fényi Tibor történészt, a Lengyel-Magyar Szolidaritás tagját. Először is a tömörülés hátteréről kérdeztem: - A mózesi törvények közül az elsőben az áll, hogy az örökkévaló az, aki kivezeti a népet Egyiptom országából, a szolgaság házából. Nos, a szolgaság háza lehet képletes is, és ebben az esetben az az örökkévaló érték, ami kivezet minket ebből a lelki szolgaságból, az csak a szolidaritás lehet. - A lengyel-magyar szolidaritásnak történelmi gyökere van. Az 1980- as években ebből nagyon sokat próbált az állami suttogó propaganda leépíteni, mondván azt, hogy a lengyelek nem dolgoznak, csak sztrájkolnak, Budapestre járnak csencselni és a többi. Ezt nagyon sokat el is hitték Magyarországon, és valóban sokat rontott ez a lengyel-magyar szolidaritás érzésén. - Na de 1986-ben mégiscsak volt egy közös kelet-európai cseh, keletnémet, magyar, lengyel nyilatkozat, ami fokozottabb demokráciát és függetlenséget követelt. Ezt lehetne mondjuk közvetlen előzményének tekinteni? - Igen, közvetlen előzményének ezt lehet tekinteni, de az előzőhöz hozzá kell tennem, hogy természetesen ez mindenkire nem vonatkozott. Tehát, ahogy lengyel részről is sorozatban megmaradt a magyarokkal való szimpátia, egy későbbi dátumra is utalhatnék. Például Lech Walesa az 1988 júniusi tüntetésre Budapestre küldött egy táviratot, amelyben személy szerint is és a Szolidaritás képviselőjeként is tiltakozik a román falurombolási program ellen, és szolidaritásáról biztosítja a magyarokat. Ugyanakkor az 1956-os forradalom 30. évfordulóján ez a közös nyilatkozat mind ennek a történelmi előzményei, mert azt hiszem, ezekben az országokban élő értelmiségiek rájöttek arra, hogy nem egymás ellen, hanem csak egymással lehet demokráciát teremteni. - De a Lengyel-Magyar Szolidaritás, mint olyan, új testület. - Ez a csoport valóban új. Két nappal ezelőtt szerveződött, 12 lengyel és 11 magyar állampolgár hozta létre. Az a célunk, hogy tudatosabban figyeljünk oda egymásra, de ne csak egymásra, hanem az egész térségre. Ezért is az első dokumentumunk a Charta-77 szóvivői, illetve Václav Havel elleni prágai per előkészülete miatti tiltakozás, amivel hangsúlyozni szeretnénk azt, hogy mi nemcsak a lengyel és magyar ügyeket próbáljuk figyelemmel kísérni, hanem térségünk egészét és mindazt a szolidaritás, a közös felelősségvállalás jegyében. - Értesüléseink szerint a Szabad Demokraták Szövetségének a tagjaiból áll a zöme a Lengyel-Magyar Szolidaritási csoport magyar kontingensének, hogy úgy mondjam. így van ez? - Igen, pillanatnyilag ebből a szervezetből szerveződik, de a csoportunk nyitott. Az aláírás ténye szimbolikus volt, és az volt a célunk, hogy elindítsunk valamit. Nem csak a Szabad Demokratákat szeretnénk, hogyha szolidarizálnának a lengyelekkel, illetve a térség demokratizálódásával. Bárkit várunk, hogy csatlakozzon a jövőben ehhez a csoporthoz és ez ugyanígy van Lengyelországban is. - Valamiféle legalitást élvez ez a csoport? - Én úgy gondolom, minden olyan csoport legális, amelyiknek a célja az, hogy a térség demokratikus rendezését érje el. Tehát mi teljesen legálisan kívánunk működni, mert mindaz, amit mi vallunk - a demokrácia, a humánum, a szolidaritás, a kölcsönös felelősségvállalás - azok olyan fogalmak, melyeknek a gyakorlásához semmiféle állami engedély a világ egyetlen országában sem szükséges. - A csoport központja alapjában véve Lengyelországban van? - A csoportnak pillanatnyilag két közponjta van: az egyik Lengyelországban, a másik Budapesten, de meg kell mondjam, hogy valójában ott az aktivitás már eddig is nagyobb volt, és talán pillanatnyilag is erősebb, mint nálunk? - És mik a csoport tervei? - Véleményezni akarunk dolgokat, történelmi elemzéseket közzétenni és felhívni a figyelmet mindazokra a jogsértésekre, amelyek Európának ezen a felén történtek. - Tehát a történelmi kutatással is óhajtanak foglalkozni? - Igen, de annyiban csak, amennyiben tagjaink végzik ezt. - Rendszeresen fognak találkozni? - Amennyiben erre lehetőségünk lesz, akkor igen. Az állandó kapcsolattartásnak a telefon, a levél, a személyes kapcsolattartás, a közös hírügynökség működtetése, ez mind-mind lehetősége. Így például ma már működik Lengyelországban is, Magyarországon is egy független kelet-európai hírügynökség, amelyik közösen dolgozik és a híreket megpróbálja egymás országából tudatosan kicserélni. Ezt Budapesten Buda Géza vezeti és irányítja. Ez a hírügynökség is ennek a jegyében kíván majd működni a továbbiakban. - Fényi Tibor történészt kérdeztem meg, a Lengyel-Magyar Szolidaritás nevű új csoportról, melynek ő is tagja, elmondott még egy pár nevet, akik tagjai ennek az új csoportnak: Konrád György, Dari Géza (?), Bakosi Gábor, Mécs Imre, Göncz Árpád és Kőszeg Ferenc. +++
1989. február 20., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|