|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay-interjú
|
(Sally Ackroyd) London, 1989. február 14. (BBC, Panoráma) - A BBC budapesti tudósítója ma délután interjút készített Pozsgay Imrével. Hallgassák meg a beszélgetést. A kérdéseket angol kolléganőm helyett én olvasom fel. Az első kérdés a KB-ülés hangulatára vonatkozott. - Nagy vita volt, és eredményes ülés, hiszen nagyon fontos határozatok születtek. Fontosnak tartom, hogy 56 értékelésében sikerült előbbre lépni, de legfontosabbnak azt, hogy az MSZMP kezdeményezőén lép föl a többpártrendszer létrehozásában. Kezdeményezőén lépett föl a többpártrendszer ügyében, a vita pedig világossá tette, hogy elkerülhetetlen a párt szervezeti életének átalakítása, megújítása is, mert - bár a különböző álláspontok között a vita a tolerancia jegyében folyt -, de még mindig nincsenek szervezeti biztosítékok arra, hogy az alternatívák és a különböző platformok hogyan szerveződjenek meg a pártban. A párton belüli alternatívák és a platformok szabadsága - vagyis a vita feltételei - még kissé esetlegesek, és nem végigvihetők minden tekintetben a viták. Ez a helyzet pedig nehezíti az egységes álláspont kialakítását, hiszen az látnivaló: ebben a helyzetben, viták nélkül nem lesz egység. Úgyhogy eredményes központi bizottsági ülés volt, és inspiratív arra, hogy a párt megújulását erőteljesebben szorgalmazza. - Milyen támogatást kapott a KB ülésén az Ön álláspontja? - Egészen ezt fölmérni nem lehetett, mert az állásfoglalás- tervezet, vagy a közlemény-tervezet már eleve kompromisszumosan fogalmazódott. Mert itt meg erősebb volt a félelem a pártszakadástól, mintsem az álláspontok tisztázására való késztetés. Emiatt egészen pontosan nem fölmérhető az, amit ön kérdezett. Ugyanakkor az a tény, hogy a Központi Bizottság nagy többsége - elenyésző kisebbséggel szemben - bizalmáról biztosított, azért mutatja, hogy nem az elutasítás volt a jellemző. - A kompromisszumos egységre-törekvéseknél jobban szeretett volna élesebb vitát, amely jobban tisztázza az álláspontokat? - Igen, szívesebben láttam volna ilyen vitát, de belátom ennek a veszélyeit is, és ezért elfogadtam ezt a kompromisszumot. Itt nem a magamra leselkedő veszélyekre gondolok. A másik: hogy sem a magatartásomat, sem a kijelentésemet illetően - annak tartalmát illetően - nem gyakoroltam önkritikát. Ugyanakkor azt is meg kell mondanom, hogy a Központi Bizottság ezt tudomásul vette, és ennek ellenére adta meg a bizalmat. - Milyen messzire lenne hajlandó elmenni a kompromisszumok terén? - Erre nehéz válaszolni, mert mindig a konkrét helyzet diktálja a magatartást - és ebben nem pártszempontok vezetnek, hanem az ország stabilitásának érdeke. Ugyanakkor ez a stabilitás azt is jelenti, hogy folyamatos, visszaesések nélküli haladás legyen az országban. Ugyanis Magyarország történelmében destabilizációhoz mindig a visszarendeződések és a visszaesések vezettek. Ilyen erőknek nem kívánok segítséget nyújtani. - 1956-ról úgy érzi, hogy a központi bizottsági ülés komoly újraértékelés kezdetét jelenti - vagy ezen az ülésen határt szabtak annak, hogy meddig hajlandó elmenni a párt? - Úgy hiszem: erről a párt véleménye - amit el kell fogadnunk, mármint hogy népfelkelés volt - ez közelít a nép véleményéhez, a közvéleményhez, bennünket a történelmi igazsághoz, és nem távolít el bennünket szövetségeseinktől. - Sokan azt mondják: a párt még mindig túlságosan hangsúlyozza az ellenforradalmi elemek szerepét az eseményekben. Kádár János is ezt mondta 1956 decemberében. Bizonyos tekintetben tehát itt nincs sok változás. - Hát a közlemény pontosan úgy fogalmaz, hogy valódi felkelés, népfelkelés volt, de kezdettől fogva kísérő jelensége volt a restaurációs törekvés, a lumpen elemek garázdálkodása, és október végétől megszaporodtak az ellenforradalmi cselekmények - de ez nem a jellegét határozta meg a folyamatnak. És ez az a kérdés, ami fölött a tudományban és a történelmi albizottságban is majd tovább folyik a vita, hiszen itt még számos nemzetközi összefüggést tisztázni kell. Azonkívül: mozgalmaknak ilyen kísérőjelenségei a világtörténelemben mindig voltak, mindig lesznek. A felkelés vagy népfelkelés kifejezés pedig történelmileg azért helytálló, mert a forradalomnak és az ellenforradalomnak határozott célja van - itt viszont egy nép sértettsége és elégedetlensége fejeződött ki, amiben azonban nagyon erőteljes reformszellem és reformáramlatok, megújulási áramlatok is megnyilvánultak azért. Kedves hallgatóink! Pozsgay Imre válaszolt a BBC budapesti tudósítója kérdéseire. +++
1989. február 14., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|