 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az emberi jogok helyzete Kelet-Európában
|
München, 1989. február 1. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - Az
emberi jogok kelet-európai helyzetéről vezércikk jelent meg a
párizsi Le Monde hasábjain, Nyitrai János tudósítása következik:
- Még inkább, mint valaha - kezdődik a Le Monde vezércikke - az
emberi jogok választóvonala - amelyet erősít a Gorbacsov-effektus -
Európa kommunista részét két táborra hasítja: a jó és rossz tanulók
táborára, pedig mindannyian aláírták a bécsi dokumentumot, amely
elméletileg kényszeríti őket az emberi jogok és az alapvető
szabadságjogok tiszteletben tartására.
Meg kell állapítani, hogy a kommunista államok többsége
egyáltalában nem buzgólkodik, hogy e rendelkezéseket a gyakorlatban
alkalmazza. A legjobb tanuló messze Magyarország marad, ahol a
haladás oly nagy, hogy saját "szövetségeseivel" találja
konfliktusban magát a kisebbségek és a közlekedési jog problémáit
illetőleg -, mint erről tanúskodik a szófiai magyar nagykövetségre
menekült 12 romániai magyar fájdalmas esete, akiknek emigrációját
Magyarországra sem a románok, sem a bulgárok nem akarják lehetővé
tenni.
Lengyelország szorosan követi Magyarországot a tiszteletreméltóság
útján, még ha a varsói hatóságok nem is titkolják, hogy bizonyos
ellenzékieknek változatlanul vissza fogják utasítani az útlevelet.
így nem véletlen, hogy Magyarország és Lengyelország különböző
fokon egyaránt olyan processzusba kezdett, ami új politikai
megoldásokat keres az ellenzék beilleszkedésére.
Ezzel szemben Kelet-Németország, Csehszlovákia, Bulgária és főként
Románia, semmit nem tesznek, hogy megcáfolják bécsi konferencián
kapott, angol kifejezéssel bad boy, rossz fiú hírnevet.
És a Le Monde előbb elsorolja a tüntetők elleni repressziót
Prágában és Lipcsében, Václav Havel csehszlovákiai, több mint két
hete tartó bebörtönzését, az emberi jogvédők bulgáriai üldözését,
majd külön bekezdésben a következőt mondja.
És végül: Románia nem elégedve meg azzal, hogy lakosságát egyre
inkább koldussorba taszítja, oda jutott, hogy milicistáit
rászabadítja egy angol nagykövetre, aki levelet kíván átadni egy
ellenzékinek, mármint Doina Cornea kolozsvári tanárnőnek.
És a Szovjetunió? - kérdezi még a Le Monde. Az úgynevezett nagy
testvér mindeddig tartózkodik attól, hogy nyilvánosan megfeddje,
vagy bátorítsa a rossz, illetve a jó tanulókat. Gorbacsov kissé
bírálta Ceausescut - teljes tisztelettel fogadta őt Moszkvában, és
a TASZSZ-iroda elítélte a prágai tüntetőket.
Mit gondolhattak e fiatalok, akik Gorbacsov nevét skandálták,
amikor pont talán eszükbe jutott, hogy Moszkvában sincs joga
tüntetni a Demokratikus Unió tagjainak, és hogy az örmény
nacionalista vezetők börtönrácsok mögött vannak? - fejeződik be a
Le Monde cikke. +++
1989. február 1., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|