|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Beszélhetünk-e még kommunista tömbről?
|
London, 1989. január 24. (BBC, Panoráma) - Kelet-Európa szerte új szelek fújdogálnak Mihail Gorbacsov hatalomra jutása óta, itt-ott egyre szabadabban. Mint Jerzy Rohan rámutat, annyi egyéni kezdeményezésnek vagyunk manapság tanúi a közép- és kelet-európai országok részéről, hogy kérdéses, beszélhetünk-e még egyáltalán kommunista tömbről, mint olyanról? Kelet- és Közép-Európa országaiban annyira eltérően alakulnak az események, hogy talán nem is helyénvaló már azokat egy tömbként emlegetni. Gorbacsov számtalanszor hangsúlyozta, hogy minden országnak saját belátása szerint kell problémáit megoldani. Ennyiben a szovjet magatartás gyökeresen eltér a korábbitól. De vajon az új keletű szabadság miként hat Moszkva egyes kommunista szövetségeseire? Lengyelország és Magyarország esetében valódi pluralizmus kezd kibontakozni, mely végül megteremtheti egy demokratikusabb és a közmegegyezést célzó politikai rendszer feltételeit. Bulgária és Csehszlovákia a Gorbacsov által sürgetett reformokat úgy fogadta, ahogyan a múltban mindig is fogadták a Kremlből kiinduló kezdeményezéseket. Vagyis megváltozott a politikai szótár, de nem a lényeg. Kelet-Németország és Románia teljes egészében elveti a változtatási törekvéseket. Kelet-Berlin azt mondja, hogy fölöslegesek, Bukarest pedig, hogy helytelenek. A különbségek mögött azonban felfedezhetjük a közös vonást. Nevezetesen arról a felismerésről van szó, hogy a kelet-európai kommunista pártok által a lakosságra erőszakolt rendszer az elmúlt négy évtizedben sem gazdaságilag, sem politikailag nem volt képes megfelelni a várakozásnak. Az eltérő álláspont most abban nyilvánul meg, hogy az egyes országok kommunista vezetése milyen mértékben hajlandó beismerni a rendszer kudarcát, illetve hajlandó a gazdasági és politikai élet újjáélesztésére kísérletet tenni. Úgy tűnik, ebben az irányban a lengyelek és a magyarok mentek a legtovább. Varsó most arra készül, hogy újra törvényesíti a betiltott Szolidaritás szakszervezetet, s kifejezte készségét, hogy tárgyalni kíván az úgynevezett konstruktív ellenzékkel. Magyarországon nemrégiben fogadták el mindazon törvényeket, melyek lehetővé teszik, hogy valódi többpártrendszer alakuljon ki, melynek körülményei között a kommunistáknak más politikai csoportokkal kell megmérkőzniük a hatalomért. Az effajta elgondolások szentségtörésnek hatnak Ceausescu szemében, aki váltig hangoztatja, hogy a kommunista pártnak az élet minden területén meg kell őriznie, sőt erősítenie kell vezető szerepét. Szó sem lehet párbeszédről és a központi gazdaságirányítás szigorúbb, mint valaha. Románia mostanában gyakran kerül egy táborba Kelet-Németországgal - noha gazdasági sikerességük mutatói igencsak eltérőek. A kelet- berlini vezetés Ceausescuhoz hasonlóan fennen állítja, hogy a párt a legfőbb döntőbíró minden területen, s hogy változásra nincs szükség. Köztes helyet foglal el Csehszlovákia, miután egyfelől szóban hangoztatja a gazdasági és politikai reformok szükségességét, másfelől teljes egészében elveti a párthoz nem tartozó és más nézeten lévőkkel folytatott dialógust. A prágai hatóságok napokban tapasztalt merevségét a vezetés azon félelme indokolja, hogy esetleg elveszítik az ellenőrzést, és ebben a félelmükben talán nincsenek egyedül. Akármi történik is, illetve nem történik a kommunista tömbben, végső soron a majdani sikereken, vagy kudarcon mérődik meg. A végeredmény attól is függ, hogy a kommunista pártok mennyire hajlandók meglazítani a hatalom gyeplőit. A monolitrendszer repedezik, de végső széthullása még hosszú ideig várathat magára. +++
1989. január 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|