|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (2. rész)
|
Az Országgyűlés a napirend első pontjaként módosította a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1988. évi 3. törvényerejű rendeletet. A képviselők egyöntetű véleménye szerint emberi jogi politikánk markánsabbá válása indokolttá teszi, hogy az ENSZ ellenőrző mechanizmusának minden formáját fogadjuk el.
Balsai István igazságügy-miniszter a javaslat indoklásaként emlékeztetett: a Magyar Népköztársaság 1987. április 15-én letétbe helyezte a nemzetközi egyezményt megerősítő okiratát az ENSZ főtitkáránál. Ugyanakkor az egyezmény 20. cikkére vonatkozóan fenntartási nyilatkozatot tett: nem fogadta el az egyezmény által létrehozott Kínzás Elleni Bizottság illetékességét valamely részes állam ellen benyújtott olyan panasz esetén, amely szerint abban az államban sorozatos kínzást alkalmaznak. Nem ismerte el a bizottság illetékességét valamely részes államnak egy másik részes állam, illetve az állampolgároknak valamely részes állam ellen az egyezmény rendelkezéseinek megsértése miatt tett panasza esetére sem. Az egyezmény megerősítésekor a Magyar Népköztársaság nem fogadta el azt a rendelkezést sem, amely előírja: az értelmezés, illetve a végrehajtás során keletkezett vitákat, a vitában érdekelt bármelyik fél egyoldalú kérésére választott bíróság, illetve a nemzetközi bíróság elé kell terjeszteni.
A képviselők döntése értelmében a törvény rendelkezéseit visszamenőlegesen, 1989. szeptember 13. napjától kezdődően kell alkalmazni, mert a Minisztertanács e dátumhoz kötötten visszavonta korábbi fenntartásait, nyilatkozattal elismerte a kínzás elleni bizottság illetékességét az egyezmény 21. és 22. cikkében felsorolt esetekben. A képviselők felhatalmazták a kormányt arra, hogy kijelölje azt a szervet, amely az egyezmény 20. cikkében megjelölt vizsgálat esetén a kínzás elleni bizottsággal, illetőleg annak tagjával a kapcsolattartásra jogosult.
A törvényjavaslat vitájában Ternák Gábor (MDF) felhívta a figyelmet arra, hogy a kínzásoknál esetenként orvosok is részt vettek. A magyar egészségügy szégyenfoltjának eltüntetésére indítványozta, hogy ezek az esetek kapjanak nyilvánosságot, s hazánk csatlakozzék ahhoz a tokiói, illetve madridi egyezményhez, amely kimondja: orvos közvetlen vagy közvetett módon nem vehet részt olyan ,,eseményben,,, amely az ember megaláztatásával jár. (folyt.köv.)
1990. július 23., hétfő 12:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|