|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Vita a hittanoktatásról (1. rész)
|
1990. július 4., szerda - Ne legyen kötelező a részvétel a
hittanoktatásban, a szülő döntsön arról, hogy gyermeke tanulja-e a
fakultatív tantárgy ismereteit - így foglalt állást az Országyűlés
oktatási és tudományos albizottsága szerdai ülésén, amelyen a
hittan- és vallásoktatás kérdéseit vitatta meg.
Az albizottság ugyan - miként arra Haraszti Miklós (SZDSZ) külön is felhívta a figyelmet - nem hozhat döntést, sem határozatot, tíz, a témához kapcsolódó fontos kérdésben alakított ki véleményt. Először azt tisztázták, hogy a hittan a hivő tanulók vallásos nevelésének tantárgya és ettől alapvetően különbözik a vallástan, amely a különböző vallások történeti, kultúrális, erkölcsi ismereteit dolgozza fel. Az ülésen sokszor egymásnak élesen ellentmondó nézetek ütköztek az MDF, a KDNP, valamint az SZDSZ és a Fidesz képviselői között. Az első ilyen vita a körül bontakozott ki, hogy egyházi vagy állami feladat-e a hittanoktatás megszervezése. Mielőtt kialakították volna azt az álláspontot miszerint az egyház a személyi, az iskola pedig a tárgyi feltételekről gondoskodik, több koncepcionális vélemény hangzott el. Az SZDSZ-es képviselők azt fogalmazták meg, hogy a hittanoktatás egyértelműen az egyház feladata. Ha az iskolákban egyik napról a másikra bevezetik a hittant, ellenérzést váltana ki a tanulók között, hogy újabb órákkal terhelik őket. Kétségesnek vélték az iskolák, a tantestületek befogadó képességét, készségét is. Ugyancsak kérdésként fogalmazódott meg, hogy az egyházak képesek e kiképezni annyi hitoktatót, amennyire 3000 iskolában szükség lenne. A papság felkészült-e erre a feladatra? A KDNP képviselők a kételyekre válaszként elmondták, hogy az egyház igényli a hitoktatást és felkészül a személyi feltételek megteremtésére.
Ugyancsak heves vitát kavart, hogy helyileg hol oktassák a hittant. A Fidesz képviselőjének véleménye szerint az átmeneti időszakban a templomokban, plébániákon, közösségi-, kultúrházakban lenne célszerű az oktatásnak helyt adni és később erre a célra esetleg egy önálló hálózatot lehetne kialakítani. Az SZDSZ véleménye szerint is az iskolán kívüli hittanoktatás lenne a célszerűbb. Ehhez hozzátették: központilag felesleges előírni a helyszínt, az egyházak döntsenek erről. Ha viszont az iskolában kívánnak hittant oktatni, akkor az intézmény ez elől nem zárkozhat el.
Könnyebben egyetértésre jutottak abban, hogy az oktatás költségeinek fedezését vagy az iskolai költség terhére, vagy egyházi keretből kell megoldani, de ehhez a költségvetés nyújtson támogatást. (folyt.köv.)
1990. július 4., szerda 14:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vita a hittanoktatásról (2. rész)
|
Az albizottsági tagok többsége úgy vélekedett, hogy a hittanoktatás, mint fakultatív tárgy, kerüljön be a tanrendbe, ezzel az SZDSZ képviselője nem értett egyet. Az órarend körüli vita összekapcsolódott azzal a kérdéssel, hogy mikor tartsák meg a hittanórákat. Egyetértéssel találkozott az az indítvány, hogy a többi fakultatív tárgyhoz hasonlóan az utolsó órákban tanítsák. Egyetértettek a képviselők abban is, hogy a bizonyítványba ne kerüljön be és jegyet se adjanak rá. Nem tudtak közös álláspontot kialakítani abban, hogy a hittanoktatók tagjai legyenek-e az iskolai tantestületnek.
A vallásoktatásról folytatott vitából az derült ki, hogy ennek a tantárgynak fontos szerepe lehet a vallások erkölcsi, morális tanításainak közvetítésében. Ezt a tantágyat is fakultatív alapon lehetne tanítani. Többen fontosnak tartották, hogy akik nem tanulnak hittant azok is hozzájuthassanak a vallások, a biblia kultúrális, történeti ismereteihez, hiszen ez része az alapműveltségnek.
Az albizottság tárgyalt az önkormányzati törvénytervezet és az oktatás kapcsolatáról, megállapítva azt, hogy sajnálatos módon a törvénytervezetből kimaradtak az oktatásra vonatkozó fejezetek. Az egyik SZDSZ-es képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy ez azért is baj, mert például a szerveződő iskolaszékekről az önkormányzati törvényben kellene rendelkezni. Felkérik ezért a kulturális bizottságot, hogy intézkedjék a hiány pótlásáról.
Az ülésen szó eset arról is, hogy az iskolarádió és iskolatévé adásainak számát, időtartamát az elmúlt időszakban csökkentették. Az albizottság levélben fordul a médiák vezetőihez, felhívva figyelmüket az oktatást segítő műsorok fontosságára. (MTI)
1990. július 4., szerda 14:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|