 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Bányászfórum Pusztavámon
|
1990. június 16., szombat - A szénbányászok, a föld alatt
dolgozók nem kapják meg az őket kemény munkájukért, jogosan
megillető anyagi és erkölcsi elismerést, helyzetükkel és a
szénbányászat jövőjével a kormányprogram sem foglalkozik kellő
súllyal. Egyebek között ezeket sérelmezték a felszólalók az
Oroszlányi Szénbányák Vállalat Márkushegyi Bányaüzeme
munkástanácsának szombaton Pusztavámon megtartott nagygyűlésén.
A fórumon, ahol 200-nál több bányász és bányaüzemi vezető vett
részt, ott volt Rácz Sándor, a Budapesti Munkástanács elnöke is.
Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a munkásokról az utóbbi időben
egyre kevesebb szó esik. Pedig helyzetük romlik, türelmük fogy. A
munkástanácsok éppen ezért azt szeretnék, ha azok a politikusok,
akik a mostani nagyon nehéz helyzetben vállalták az ország
vezetését, a munkások ügyét is felvállalják. Sokan azzal vádolják a
munkástanácsokat - mondotta, hogy létrejöttükkel elriasztják a
külföldi tőkét - de ez nem igaz. Az újjonan alakuló érdekvédelmi
szervezetek csupán azt szeretnék, hogy a külföldi tőkések ne a
munkások feje fölött, azok bőrére egyezkedjenek a bankokkal és az
igazgatókkal, hanem a gyárak, vállalatok dolgozóival egyetértve,
azok véleményét is kikérve kössenek üzletet. Ha így lesz, a tőke
hatékony működtetésére maga a munkásság lesz a garancia - tette
hozzá Rácz Sándor.
A felszólalók közül szinte mindenki felvetette, hogy a
szénbányászok nagyon alacsony bérért dolgoznak, a vájárok
átlagkereste 3 műszakban, kemény föld alatti munkával havi 14-15
ezer forint. Az alacsony kerestek oka szerintük főként az, hogy a
bányaüzemeknél túl nagy a bürokratikus apparátus, magas az
adminisztratív dolgozók létszáma. Ahogy az egyik felszólaló
fogalmazott, egy bányász 10 irodai dolgozót tart el. Éppen ezért a
munkaerő-átcsoportosítását, ésszerű átszervezését szorgalmazták. A
munkástanácsok azt szeretnék, hogy a bányaüzemeknek maguk a
bányászok legyenek majd a tulajdonosai.
A pusztavári nagygyűlésen felszólalók arra is rámutattak, hogy a
munkástanácsoknak továbbra is a pártoktól, politikától semleges
érdekvédelmi szervezetekként kell működniük. (MTI)
1990. június 16., szombat 19:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|