 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Kissinger, Brzezinski Gorbacsovról 1. rész
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1990. június 5. kedd (MTI-tud.) - Egy jövendő
európai biztonsági rendszerben a semleges Lengyelország,
Csehszlovákia, Magyarország és Ausztria mellett csökkentett
fegyverzetű övezeteket kell kialakítani Németországban csakúgy, mint
az európai Oroszországban, így lehetetlenné válik a meglepetésszerű
támadás, javasolta Henry Kissinger. A volt amerikai külügyminiszter
hétfő esti tv-nyilatkozatában egyébként azt mondotta, hogy -
Gorbacsovval ellentétben - úgy véli, van győztese a hidegháborúnak.
Ez az Egyesült Államok, amely elérte a 40-es évek végén - az 50-es
évek elején kitűzött céljait: a kelet-európai országok
felszabadultak, s a Szovjetunióban is demokratikus átalakulás
kezdődött.
A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások elavultak, hiszen a Kelet
és a Nyugat közötti választóvonal immár nem az Elbánál van, hanem a
szovjet-lengyel határon, mondotta Kissinger. Nézete szerint a
Nyugatnak most gyakorlati javaslatokat kell tennie új európai
biztonsági struktúrákra, nem engedve át a kezdeményezést a
Szovjetuniónak. A szovjet elgondolás az össz-európai tanácsról (a
NATO párhuzamos eltűnésével) irreális, hiszen a nyugati szövetség
helyébe olyan rendszer lépne, amelyben minden európai ország csak
magára számíthat - miközben a Szovjetunió a legnagyobb szárazföldi
katonai hatalom marad a földrészen. Kissinger egyébként egyetértett
Bush elnök álláspontjával a litván kérdésben: Amerikának nem érdeke,
hogy szítsa a Szovjetunió felbomlását, még kevésbé, hogy amiatt
szembekerüljön a Szovjetunióval, mondotta.
A PBS tv. vitaműsorában egyébként Jean Francois-Poncet volt
francia külügyminiszter kijelentette: mérsékelten sikeresnek tartja
a csúcstalálkozót. A német kérdés nyitva maradt, s nem lehet tudni,
taktikázik-e a Szovjetunió, vagy pedig ellenállásával nagyobb
gondokat fog-e okozni. Francois-Poncet egyetértett George Bush elnök
magatartásával a csúcson: nem lett volna helyes a meggyengült
helyzetű szovjet vezetőt minden engedmény nélkül mintegy megalázni a
csúcstalálkozón. (folyt.)
1990. június 5., kedd 07:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|