|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Hogyan választunk majd önkormányzati képviselőt és
polgármestert? (1.rész)
|
1990. junius 1., péntek - A Belügyminisztérium Választási
Irodája elkészítette az önkormányzati képviselő testületek tagjai és
a polgármesterek választásának törvénytervezetét. Tóth Zoltán, az
iroda vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a
választási szisztéma kidolgozásánál figyelembe vették az ország
politikai tagoltságát; így például azt, hogy 2300 településen
kétezernél kevesebben élnek, s ezen falvak többségében csak kevés
párt rendelkezik önálló szervezettel. Ezért ezeken a településeken
úgynevezett szabad, kislistás választást terveznek. Ennek lényege,
hogy valamennyi jelölt neve felkerül a szavazólapra, s közülük a
választók annyi jelöltre szavazhatnak, ahány tagja a képviselő
testületnek lehet.
A 2000-nél több lakosú községekben és a 100 ezernél kevesebb lakosú városokban a képviselő testület tagjait egyéni választókerületekben választják meg, hasonlóan az országgyűlési választásokhoz. Egy-egy településen annyi válaztókerületet alakítanak ki, ahány tagja lehet majd a képviselőtestületnek. A 100 ezernél több lakosú városokban és a fővárosi kerületekben a tervek szerint a képviselők kétharmadát egyéni választókerületekben, egyharmadát pedig a szavazatok második értékelésével, listákról választanák meg. Ez az úgynevezett egy szavazatot kétszer értékelő választási rendszer. Lényege: a választópolgár az egyéni választókerület jelöltjére adja le szavazatát. A társadalmi szervek, pártok által indított listákra nem kell szavazni, azonban a társadalmi szerv által támogatott jelöltekre leadott voksokat külön is összesítik, s a pártok ezen szavazatok arányában részesülhetnek a mandátumok egyharmadából. Természetesen a nagyvárosokban más választási rendszer is elképzelhető, például a listás szavazás, amelyen a független jelöltek is indulhatnak.
Tóth Zoltán hangsúlyozta: a tervezet nagy hangsúlyt helyez a nemzetiségi, kisebbségi jogok védelmére. Ezért ha egy településen nem alakítható ki olyan egyéni választókerület, amelyben a kisebbségi csoportoknak esélyük van arra, hogy önkormányzati képviselői válasszanak, akkor számukra legalább még egy választókerületet kell kialakítani. (folyt.köv.)
1990. június 1., péntek 10:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Hogyan választunk majd önkormányzati képviselőt és
polgármestert? (2.rész)
|
A törvénytervezet szerint a lakosság közvetlenül választja meg a polgármestereket is. E választási mód kifejezi, hogy a polgármester a település széles hatáskörökkel felruházott első embere, aki megbizatását közvetlenül a választópolgároktól kapta, és ezért elsősorban nekik is tartozik felelősséggel. Amennyiben a későbbiekben esetleg megrendülne a lakosság bizalma a polgármesterben, lehetőség van a visszahívására. Ennek kezdeményezéséhez azonban az adott település választópolgárai egyharmadának aláírására van szükség. A visszahíváshoz pedig a leadott érvényes szavazatok kétharmada kell.
A jelölés rendszere merőben eltér az országgyűlési képviselői választásoknál alkalmazott módszertől. Nem ajánlószelvényeket kell gyűjteni a jelölteknek, hanem ajánlóíven aláírásokat. Az ajánlóívek az elképzelések szerint a tanácsok ügyfélszolgálati irodáján lesznek majd elhelyezve, a választópolgárok ott írhatják alá azt, amelyiken a számukra szimpatikus jelölt neve szerepel. Önkormányzati képviselőjelölt az lehet, akit az adott választókerület választópolgárainak 1 százaléka aláírásával jelöltnek ajánlott. Elképzelhető, hogy a 2000 lakosnál kisebb településeken falugyűlésen is lehetőség lesz jelöltállításra. A polgármesterjelölt-állítás, bár hasonló módon történik, de ez esetben a választópolgárok 5 százalékának ajánlására lesz szükség.
Tóth Zoltán szólt arról is, hogy a választások tervezett időpontja szeptember 23-a, a második fordulót pedig október elején tartják meg. Annyi azonban bizonyos, hogy az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választását a szavazás napját megelőzően 60 nappal korábban, azonos napra kell kitűzni. Az első forduló költsége várhatóan mintegy 300, a másodiké pedig 130 millió forint. Végezetül a választási iroda vezetője elmondta, hogy a törtvénytervezet a plakátháború korlátozására felhatalmazza a képviselő testületeket, hogy rendeletet alkothatnak a plakátok elhelyezésének feltételeiről. (MTI)
1990. június 1., péntek 11:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|