 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Antall József Nyugat-Berlinben (1. rész)
|
Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti:
Nyugat-Berlin, 1990. május 26. szombat (MTI-tud) - Nagy
tetszéssel fogadott előadást tartott szombaton a nyugat-berlini
Jégcsarnok mintegy hatezer főnyi hallgatósága előtt Antall József
magyar miniszterelnök, aki a 90. Német Katolikus Kongresszus
meghívott vendégeként, a nyugatnémet kancellárral egy rendezvényen
föllépve, taglalta Magyarország és Európa kilátásait az
egypártrendszerű diktatúrák bukása után.
A magyar kormányfő bevezetőjében megállapította: - Lenin 1922.
évi jóslata, miszerint a XX. század a szocializmus jegyében fog
állani, minden elképzelést felülmúló szenvedést, elnyomatást és
nyomorúságot hozott az érintett népeknek Európa keleti felében.
Habár az 1956-os magyar szabadságharc, az 1968-as Prágai Tavasz és a
,80-as évek lengyelországi eseményei a népek fokozódó ellenállására
utaltak, az ideológia és az erőszak biztosította a kommunizmus
uralmát az érintett országok fölött. A végkifejlet olyan lett,
amilyenre még oly bölcs Kelet-Európa-szakértők sem számítottak. A
régi rendnek a hatalmat birtokló képviselői kénytelenek voltak
elismerni, hogy a szocializmus rendszere megbukott, hogy immár nem
lehet a népek akarata ellenére kormányozni. Nem maradt más
választásuk, mint feladni a kommunizmus kísérletét, amely egyenlő az
emberi természet elleni erőszakkal.
Azokra az országokról, például Magyarországról, ahol a fordulat
békés keretek között zajlott le, Antall József leszögezte: - A régi
rendszer támaszai el fogják tudni érni, hogy a történelem enyhébben
bírálja el súlyos felelősségüket saját népük évtizedeken át tartó
elnyomásáért. A keresztény kötelesség, a megbocsátás rájuk is
érvényes, még akkor is, ha a nép maga, illetve a Nyugat nem tanúsít
is megértést ezen állásponttal szemben.
Magyarország és a többi, hasonló helyzetben lévő ország
helyzetét a magyar kormányfő a bibliai vízözön utáni állapothoz
hasonlította. - A bárka partot ért ugyan, ám szinte semmit sem
találnak a földre lépő utasok: sem rendet, sem struktúrákat, sem
anyagi értékeket. Legfőbb támaszuk az Istenbe és önmagukba vetett
hit, a remény, és a velük szemben megnyilvánult szolidaritásból
fakadó bizakodás. (folyt.)
1990. május 26., szombat 18:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|