|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (1. rész)
|
1990. május 9., szerda - Szerda délelőtt 10 óra után néhány
perccel megkezdte érdemi munkáját az egyhete alakult új parlament.
Szűrös Mátyás a Ház alelnöke először arról tájékoztatott, hogy az Országgyűlés küldöttsége részt vesz az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán. Majd bejelentette, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogerős végzése szerint Budapest 11. számú választókerületének képviselője Haraszti Miklós (SZDSZ), s így az SZDSZ Nógrád megyei listáján Bilecz Endre szerzett mandátumot. A képviselők megbízó levelük átvétele, mandátumuk igazolása után bekapcsolódnak a törvényhozás munkájába.
Ezután az ülésszak tárgysorozatának megállapításával összefüggésben Szűrös Mátyás ismertette, hogy az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság benyújtotta a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló javaslatot, azok sűrgősségi tárgyalását kérve. A képviselők döntő többsége egyetértett azzal, hogy e törvényjavaslatokat sűrgősségi alapon még ezen az ülésen tárgyalják meg. Szűrös Mátyás bejelentette továbbá, hogy Király Zoltán (MDF) interpellációt nyújtott be a honvédelmi és a kereskedelmi miniszterekhez a közvéleményt foglalkoztató magyar fegyvereladási és kereskedelmi akciókról.
Még a tárgysorozat elfogadása előtt kértek soron kívül szót Vásárhelyi Miklós, Tamás Gáspár Miklós és Fodor Tamás SZDSZ-es képviselők, akik arról számoltak be, hogy parlamenti csoportjuk három határozati javaslatot is benyújtott az Országgyűlés megbízott elnökéhez, kérve azok sűrgősségi tárgyalását. Vásárhelyi Miklós ismertette azt a határozati javaslatot, amelyben indítványozzák: az Országgyűlés kérje fel a Magyar Köztársaság kormányát, hogy az a magyar forradalmi kormány 1956. november 1-jén hozott rendelkezése alapján - amelyben Magyarország a Varsói Szerződésbeli tagságát azonnali hatállyal felmondta, de amelynek megvalósítását a későbbi események meghiúsították - jelentse ki azt a szándékát, miszerint Magyarországnak a Varsói Szerződésben való részvételét fel kívánja mondani. A javaslat felkérné a kormányt továbbá arra, hogy kezdjen tárgyalásokat a Varsói Szerződés tagállamaival az 1956. november 1-jei helyzet visszaállításáról, s a Szovjetunióval való kívánatos egyetértés érdekében arról, hogy hazánk ne legyen tagja a VSZ-nek. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 11:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (2. rész)
|
A szabad demokraták azt javasolják: addig is, amíg az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy ilyen értelemben járjon el, hazánk szüneteltesse részvételét a VSZ katonai szervezetében. Kérik továbbá, hogy VSZ keretében létrejött barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés tagállamaival vizsgálja felül mindazokat a kérdéseket, amelyek katonai beavatkozásra adhatnak alkalmat és sértik országunk szuverenitását. Egyben törekedni kell arra, hogy a kétoldalú barátsági szerződésekbe megfelelő kisebbségvédelmi rendelkezések kerüljenek. A határozati javaslat kimondaná azt is, hogy Magyarország nem kíván semmiféle tömbhöz tartozni, hazánk területét nem bocsátjuk senkinek rendelkezésére egy harmadik ország elleni támadás vagy fenyegetés céljára. Ugyanakkor rögzíteni kívánatos azt is, hogy Magyarország mindent megtesz az össz-európai biztonsági rendszer létrehozása érdekében, és ezen erőfeszítéseit egyezteti a VSZ tagállamaival.
Tamás Gáspár Miklós a szabad demokraták másik határozati javaslatát ismertette, amely tartalmazza: a magyar Országgyűlés tekintettel arra, hogy aggasztónak ítéli a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetét, érzékeli a hazai és a nemzetközi közvélemény nyugtalanságát a Kelet-Közép-Európában fellobbant nacionalista indulatok miatt, felelősséget érez a fiatal kelet-közép-európai demokráciák sorsáért, az európai egyensúlyért és biztonságért, felhívással fordul a kormányhoz. A javaslat szerint a kormány kezdjen tárgyalásokat azoknak a hazánkkal határos államoknak a kormányaival, ahol magyarok élnek, a célból, hogy azokkal kölcsönös kisebbségvédelmi egyezményeket kössünk. A javaslat egyebek között kimondaná: Magyarország sérthetetlennek tekinti hazánk határait és szuverenitását. Éppen a status quo védelmében elengedhetetlennek tekinti a térségben élő nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak intézményes és szerződéses biztosítását. Magyarország kész megadni mindazon jogokat a honi kisebbségeknek, amelyeket a határainkon túlra került magyarok számára igényel.
Fodor Tamás az SZDSZ parlamenti csoportjának harmadik javaslatáról szólva kiemelte: szükségesnek ítélik vizsgáló bizottság kiküldését az Axel Springer-Budapest Kft. ügyében, amely megszerezte több hazai napi- és hetilap kiadási jogát. Ez az akció a képviselőcsoport szerint súlyosan sérti a nemzet anyagi érdekeit, s az ügyletek mögött az MSZP tevékenységét vélik felfedezni - amit, mint mondta, tanúk és dokumentumok is bizonyítanak. Szerintük az MSZP így kívánja meghiúsítani a népszavazás döntését vagyonelszámoltatásáról. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 12:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib2004 sz. hírre
|
A mai mtib2004 sz. Országgyűlés - plenáris ülés (1. rész) című hírünk 4. bek. 7-8. sorában a szöveg helyesen:
....1956. november 1-jei nyilatkozata alapján - .... -------------------- (MTI)
1990. május 9., szerda 12:35
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (3. rész)
|
A határozati javaslatokat Szűrös Mátyás kiadta megvitatásra az illetékes bizottságoknak. E kérdéseket az Országgyűlés következő ülésén tűzik napirendre, mivel az előterjesztők nem kérték, hogy már most döntsenek azokról.
Ezután határoztak a képviselők a jelenlegi ülésszak tárgysorozatáról. A 345 igenlő szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodás mellett elfogadott napirend:
- a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat;
- a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat;
- a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása;
- interpelláció.
Szűrös Mátyás ezt követően emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén két képviselő javaslatot tett. Nagy Ferenc (FKgP) indítványozta: a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény aszerint módosuljon, hogy az vonatkozzék a már elhunyt honfitársakra is. dr. Mezey Károly (MDF) azt javasolta: tiltsák meg a dohányzók és nemdohányzók által közösen használt bizottsági üléstermekben a dohányzást. Az alelnök tájékoztatta az Országgyűlést, hogy mindkét indítványt megkapták az illetékes bizottságok.
A Parlament munkája ezután a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatódott. (folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 12:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (4. rész)
|
A törvényjavaslathoz az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság nevében dr. Kónya Imréné dr. Kutrucz Katalin ------------------------------------ (MDF) fűzött szóbeli kiegészítést. Mint mondotta, a jelenlegi alkotmánymódosítás egy csomagterv része; célja a parlamentáris demokrácia jogi alapfeltételeinek megteremtése. A most előterjesztett módosítás kizárólag az alaptörvénynek a kormány megalakítására vonatkozó részét érinti, amely azért szükséges, hogy az új kormány már a parlamentáris demokrácia ,,játékszabályainak,, megfelelően alakulhasson meg. A törvényjavaslat értelmében, ellentétben a korábbi szabályozással, a parlament - a köztársasági elnök javaslatára - csak a miniszterelnököt választja meg, s a kormányfő maga dönti el, kikkel kíván együtt dolgozni, kiért tud felelősséget vállalni. (Ezért a későbbiekben meg kell változtatni a bizalmatlansági indítványra vonatkozó szabályokat.) Az előadó kiemelte: a bizottság ülésén dr. Vastagh Pál (MSZP) indítványozta, hogy a miniszterek személyére szóló kinevezési javaslat előterjesztése előtt a jelölteket az Országgyűlés illetékes állandó bizottsága hallgassa meg és véleményezze. E javaslatot az alkotmányügyi bizottság elvetette, mivel ezt nem szükséges az alkotmányban szabályozni. A házszabály egyébként jelenleg tartalmaz ilyen előírásokat.
A törvényjavaslat szerint az Országgyűlés egyszerre határoz a miniszterelnök megválasztásáról és a kormány programjának - amely azonban nem jelent részletes elképzeléseket - elfogadásáról. (dr. Vastagh Pál másik indíványa, hogy ezzel együtt szavazzon a törvényhozás a Magyar Köztársaság minisztériumairól is. E javaslatot a bizottság elvetette, mivel ez megnehezítené a kormány megalakulását.)
A képviselőnő szólt arról is, hogy a törvénytervezet - egyes meghatározott feladatok ellátására - létrehozza a tárca nélküli miniszter intézményét. A módosításhoz tartozik még, hogy a minisztériumok felsorolásáról szóló külön törvény elfogadásához - mivel azok létrehozása a kormányzati tevékenység része - a jövőben nem szükséges kétharmados többség. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 12:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (5. rész)
|
A törvénytervezet feletti általános vitában elsőként dr. Hack Péter (SZDSZ) kért szót, aki a pártfrakció nevében -------------- támogatta a javaslatot. Mint mondta, rendkívüli a téma, és napirendre tűzésének ideje is, hiszen az ország alaptörvényének a megváltoztatása az ország stabilitásának, alkotmányos kereteinek meghatározása nem hétköznapi eset, amelyre alig egy héttel az új Parlament létrejötte után nyílik mód. Dr. Hack Péter nem rejtette véka alá: az SZDSZ-frakció is osztja azt az aggályt, miszerint talán jobb lenne, ha a Parlament a munkáját nem alkotmánymódosítással kezdené. Nem szabad azonban elfeledkezni arról a helyzetről, amelyben jelenleg az ország van. Éppen ezért nem lehet várni e kérdésekkel addig, amíg viták során, a nemzetközi szokásnak megfelelő procedúrákon is keresztül mennek a javaslatok. Képviselőtársai nevében javasolta az előterjesztés elfogadását, hangsúlyozva a legfontosabb elem megváltoztatásának igényét: a hatályos jogszabályokkal szemben a minisztereket a jövőben ne az Országgyűlés válassza meg. Ez összhangban áll az európai alkotmányok szövegével. Szükségesnek tartotta azt is, hogy a minisztereket a bizottságok hallgassák meg, ezt azonban nem kell alkotmányban rögzíteni, elegendő, ha erről a házszabály rendelkezik.
Dr. Vastagh Pál, az MSZP parlamenti csoportja nevében --------------- hangsúlyozta: a szocialista frakció e kérdésben tulajdonképpen megértő abban a tekintetben, hogy az ország helyzetében kormányzati biztonságra és stabilitásra van szükség. Ugyanakkor az előterjesztett javaslatok kapcsán rámutatott: ezek a látszólag technikainak is minősített, és a kormány megalakulásához szükséges eljárási szabályok jóval többet foglalnak magukban. A későbbiek során meghatározhatják a hatalommegosztás egész szerkezetét, a törvényhozói és végrehajtó hatalom viszonyát a Parlamenten belül. E koncepció abból a megállapodásból fakad, amelyet az MDF és az SZDSZ kötött egymással. Ilyen értelemben félő, hogy a hatalommegosztás állami szerkezetére és irányaira vonatkozó, és a törvényhozás helyét is meghatározó részfeladatok nem a Parlament döntési hatáskörébe kerülnek, hanem egy megegyezés alapján kell döntenie a Tisztelt Háznak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat olyan elemekre is döntően hat majd, mint a kormány politikai felelőssége, a miniszteri felelősség intézménye, a miniszterek, a köztársasági elnök jogállása, közvetett módon pedig a köztársaságielnök-választás mechanizmusa és formája. (folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 12:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (6. rész)
|
E lépéssel a Parlament elindult egy olyan hatalommegosztási irány kiépítése felé, amelynek teljes modelljéről - a vita jelen szakaszában - a törvényhozásnak nem lehet képe. Az MSZP ezért javasolja: e szerkezetben szükség van olyan garanciákra, amely a törvényhozás súlyát a végrehajtó hatalommal szemben nem aránytalanul, de fenntartja. A Szocialista Párt nem a stabil kormányzás útjába kíván akadályokat gördíteni, szeretné azonban biztosítottnak látni, hogy a Parlament szerepe és súlya - a hatalommegosztás ilyen szerkezetében - továbbra is meghatározó marad. Az MSZP álláspontja szerint csak a kormány programjának ismeretében lehet egy kormányzati szerkezetet érdemben vitatni. Anélkül, hogy ne ismernék a kormányfő céljait, az egyes minisztériumok - mégha vázlatos - feladatkörét is, nagyon nehéz ma állást foglalni abban: milyen minisztériumok működjenek - mondta végezetül. (folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 12:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (7. rész)
|
Dr. Szigethy István (SZDSZ) szövegmódosító javaslatot terjesztett elő: az alkotmány módosításakor nem csak a minisztériumok felsorolását, hanem a tárca nélküli miniszterek legnagyobb számát is külön törvényben szükséges szabályozni. Véleménye szerint ugyanis jelenleg a tárca nélküli miniszterek számát és ilyen státusz létesítésének időpontját semmiféle jogszabály nem korlátozza. Rendkívül fontosnak tartotta, hogy ezt a joghézagot a Parlament még a koalíciós tárgyalások befejezése előtt szabályozza.
Dr. Torgyán József (FKgP) pártja képviselőcsoportjának nevében az alkotmány módosításával egyetértett, mert megítélésük szerint ez a módosítás szolgálja a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását. Igaz, a jövőben az alkotmány módosítása alaposabb előkészítést igényel majd. Ő is amellett érvelt, hogy a parlamenti bizottságok hallgassák meg kinevezésük előtt a miniszterjelölteket, viszont úgy vélte, ezt elegendő a Házszabályban rögzíteni. Hangot adott annak az aggályának is, hogy a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat elfogadásával és hatálybalépésével olyan mértékben változik a kormány szerkezete, amely már komoly gondokat okozhat a kormányzati munkában, fennakadásokat idézhet elő az államháztartás gépezetében.
Dr. Kónya Imre (MDF) előtte szóló képviselőtársai kételyeit igyekezett eloszlatni az alkotmány módosításának ilyen gyors, és a pártok közötti megállapodáson alapuló végrehajtásával összefüggésben. Úgy vélekedett, hogy ezek a kétségek a régi reflexekből, a pártállam-állampárt idején megszokott parlamenti gyakorlatból fakadnak. Meggyőződése szerint az adhatna aggodalomra okot - a közvéleményben is -, ha az Országgyűlés még hónapokig vitatkozna a különböző jogi megoldásokon, miközben érdemi döntéseket nem tudna hozni a kormány, mert nem is lenne kormánya az országnak.
Kitért arra is: egyszer s mindenkorra változtatni kell azon a ma is megdöbbentő jelenségen, hogy sok esetben nem lehet tisztázni a személyi felelősség kérdését. A módosítás e cél gyakorlati megvalósítását szolgálja, anélkül, hogy csorbítaná a Parlament primátusát. E primátusra pedig számos biztosítékot tartalmaznak a törvények. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 13:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (8. rész)
|
Mécs Imre (SZDSZ) utalt arra, hogy a struktúrájában, szellemiségében, jogi mechanizmusában alapvetően sztálini alkotmányból nem lehet igazi alaptörvény Magyarország számára. A nemzeti egyeztető tárgyalásokon olyan döntés született, hogy majd az új, legitim, a magyar nép minden jelentős rétegét képviselő Parlamentnek kell egy társadalmi szerződésszerű alkotmányt létrehoznia. Hangsúlyozta: az ország előtt álló fontos feladatok közül a legelső a kormány hatékony működésének a biztosítása, ezért képviselőtársai nevében a beterjesztett törvényjavaslatot támogatta. Javasolta, hogy dr. Vastagh Pál módosító indítványát vessék el. Hozzátette: a minisztériumok felsorolásáról külön törvény rendelkezik, s kívánatos ezt egyszerű szótöbbséggel megszavazni, ezzel is szabad kezet adva a kormánynak és a kormányfőnek munkaterületük kialakítására.
Miután az általános vitában több képviselő nem kért szót, az Országgyűlés a részletes vitával folytatta munkáját. Ebben dr. Kiss Gyula (MDF) dr. Vastagh Pál módosító indítványához kapcsolódva fejtette ki véleményét, hangsúlyozva, hogy az ellenzéknek nem az a dolga, hogy lehetetlenné tegye, megakadályozza a kormány munkáját. Ugyancsak azt javasolta, hogy ne fogadják el az MSZP-s képviselőtársa indítványát. Indokként kifejtette: a módosítás elfogadása esetén az Országgyűlés a minisztériumok működésével kapcsolatban bármilyen döntést csak a kormány megbuktatása árán hozhat, ugyanis a változtatással együtt kell dönteni a miniszterelnök személyéről is. Ezt a lehetőséget sem a Parlament, sem a kormány nem kívánja kiadni a kezéből.
A független szakszervezeti szerveződésbe tömörültekkel folytatott beszélgetés tapasztalatait osztotta meg a képviselőkkel Vass István (SZDSZ). Leszögezte: az új kormánytól elvárják, hogy valódi, érdemi, ellenőrizhető munkát végezzen, ehhez pedig elengedhetetlen az ellenőrizhetőség korrekt, egyértelmü, határozott jogi szabályozása. Dr. Kónya Imre (MDF) ismételten szót kérve ügyrendi javaslattal állt elő: az elnök függessze fel a vitát addig, amíg dr. Szigethy István javaslatáról az illetékes bizottság állást foglal. dr. Szűrös Mátyás jogosnak ítélte a felvetést, a módosító inditványt tárgyalásra kiadta az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságnak, kérve hogy állásfoglalásáról írásban tegyen jelentést az Országgyűlésnek. A munkába az előterjesztő és az igazságügy-miniszter is bekapcsolódott.
A részletes vita közepette magas rangú vendég tisztelte meg a Házat: a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Pérez de Cuéllar foglalt helyet a díszpáholyban. (folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 13:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (9. rész)
|
Dr. Szűrös Mátyás kiemelte: személyében első ízben üdvözölheti az ENSZ főtitkárát a magyar Országgyűlés, majd utalt arra, hogy Pérez de Cuéllar hat évvel ezelőtt már járt hazánkban. Képviselőtársai nevében kellemes és hasznos magyarországi programot kívánt.
Ezt követően az alelnök a bizottsági ülés idejére felfüggesztette az ülést. (folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 13:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (10. rész)
|
A parlament - az alkotmányügyi bizottság hosszúra nyúlt ülése után - több mint másfél óra múlva folytatta munkáját. A vitában elhangzott felvetésekre dr. Kónya Imréné dr. Kutrucz Katalin válaszolt, megismételve az expozéjában hangoztatott érveket. Ismertette, hogy a bizottság - miként korábban is - elvetette dr. Vastagh Pál (MSZP) mindkét indítványát, s nem támogatta dr. Szigethy István (SZDSZ) javaslatát sem. Utóbbi képviselő - a bizottság kisebbségi véleményét tolmácsolva - ismét kifejtette: rögzíteni kell, mennyi tárca nélküli miniszter tevékenykedhet. (A javaslatát támogató SZDSZ-frakció szerint a 13 minisztériummal működő kormány mellett legfeljebb öt tárca nélküli miniszteri státusz létesíthető.)
Ezt követően elsőként a módosító indítványokról szavazott az Országgyűlés. Mivel az alaptörvény módosításához kétharmados többség szükséges, az elnöklő dr. Szűrös Mátyás először megállapította: a teremben 353 képviselő - a megválasztott törvényhozók 91 százaléka - foglalt helyet. A testület mindhárom módosító indítványt elvetette.
Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot - amely kihirdetése napján lép hatályba - a parlament 308 igen, 14 nem szavazattal, 37 tartózkodás mellett elfogadta. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 14:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (11. rész)
|
Az ebédszünet után új levezető elnök kezdett munkába: Vörös Vince, az Országgyűlés alelnöke első ízben foglalt helyet az elnöki pulpituson. Bejelentette: az ülésszak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról előterjesztett tövényjavaslat megvitatásával folytatódik. E törvényjavaslathoz módosító inditványt nyújtott be Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP), valamint dr. Mészáros István (SZDSZ).
A napirend előadója - az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság nevében - dr. Kónyáné dr. Kutrucz Katalin előljáróban utalt arra: a jogi bizottság inditványa a törvény azon szakaszainak hatályvesztését célozza, amelyek előírják, hogy az állampolgárok széles körét érintő törvényjavaslatok tárgyalása előtt az inditványokat társadalmi vitára kell bocsátani. A bizottság tudatában van annak - mondta -, hogy az alkotmány tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az ország népe a népszuverenítást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja, tehát a demokrácia gyakorlásának közvetlen módozatait is meg kell teremteni. A jogalkotásról szóló törvény egyik szakaszának megfelelően az állampolgárok részben közvetlenül, részben különböző képviseleti szerveik útján közreműködnek az életviszonyaikat érintő jogszabályok előkészítésében és megalkotásában. A képviselőnő hangsúlyozta, hogy ezek a szabályok továbbra is változatlanul érvényben lennének. A hatályon kívül helyezendő szabály értelmezése azt jelenti, hogy nem kell kötelező társadalmi vitát tartani valamennyi törvény meghozatala előtt. Ha viszont a szabályt nem törölik el, várhatóan formális vitákra kerülne sor, amelyekhez az érdekeltek érdemi módon nem tudnának hozzászólni. Javasolta: töröljék el a vonatkozó törvényszakaszokat, azzal, hogy ha szükséges, akkor meghatározott kérdésekben tartsanak társadalmi vitát.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a népszavazásról szóló törvény a jogalkotásról szóló törvény után már kiérleltebb helyzetben született. Lehetőséget ad arra, hogy bizonyos, fontosnak ítélt törvényeket népszavazással erősítsenek meg. Hangsúlyozta, hogy nem a nép közvetlen részvételének a lehetetlenné tételéről vagy kizárásáról van szó, hanem arról: nem lenne kívánatos, ha a törvényalkotás formálisan vagy a szabályok felrúgásával történne.
Módosító javaslat érkezett a bizottsághoz az MSZP-től, Kósáné dr. Kovács Magda előterjesztésében. Az inditvány leszögezi: az Országgyűléshez előterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban a társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek jogosultak véleményüket kifejteni az illetékes országgyűlési bizottság előtt. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 17:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (12. rész)
|
Ezzel összefüggésben dr. Kónyáné dr. Kutrucz Katalin megállapította: az MSZP inditványa sem vitatja, hogy a társadalmi vitáról szóló törvényszakaszokat hatályon kívűl kell helyezni. A továbbiakban elmondta, hogy a jogi bizottság javaslata szerint az Országgyűlés ne fogadja el a inditványt, mert a jelenlegi jogi rendelkezés mellett is lehetőség van arra, hogy különböző érdekképviseleti szervek beleszóljanak a jogalkotás folyamatába. Hozzátette: ha figyelembe vennék az inditványt, akkor az még jobban összezavarná az amúgy is zilált jogalkotási rendet, s átláthatatlan következményekre vezetne. Végűl kérte a képviselőket, hogy a szakbizottság javaslatát az eredeti formában fogadják el. (folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 17:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (13. rész)
|
A törvénymódosító javaslat általános vitájában elsőként dr. Mészáros István (SZDSZ) pártja parlamenti csoportjának nevében egyetértett azzal, hogy a társadalmi vita intézménye a parlamentarizmus hiányát próbálta korrigálni, így az új, szabadon választott törvényhozás felállásával további fenntartása nem indokolt. Véleményük szerint azonban nem kellene elvetni annak lehetőségét, hogy az emberek megismerkedjenek az előkészületben lévő törvényekkel. Ezért az SZDSZ parlamenti frakciója azt javasolja, hogy hozzák létre a törvénytervezetek közlönyét, amely tartalmazná az Országgyűlés elé terjesztendő jogszabály-javaslatokat. Osztják azt a nézetet, hogy a különféle szakmai szervezetek valóban garantált módon szólhassanak bele a törvényalkotás folyamatába, de - mint mondta - annak rendezése nem a jelenlegi ülés feladata, arra a jogalkotásról szóló törvény későbbi átvizsgálása során kerülhetne sor.
Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) rámutatott, hogy a társadalmi vita intézményrendszere az MSZP képviselői szerint is kiüresedett, így annak kiiktatását a törvényből nem ellenzik. A korábban ismertetett módosító javaslatával kapcsolatban pedig kifejtette: a társadalmi és az érdekvédelmi szervezetek véleménynyilvánítási lehetősége a törvényelőkészítés szakaszában feltétele egy olyan szociális partneri viszony kialakításának, amelyet a parlament nem nélkülözhet.
Csépe Béla (KDNP) állást foglalt a társadalmi vita teljes megszüntetése mellett, így azzal sem értett egyet, hogy a törvénytervezetek szövegét valamiféle közlönyben jelentessék meg.
Nagy Attila (MSZP) frakciótársa indítványa mellett érvelt. Szerinte a társadalmi és érdekképviseleti szervek bevonása a törvényalkotásba azért is szükséges, mert a jelenlegi parlament nem fejezi ki pontosan a magyar nemzet érdek- és nézettagoltságát.
Több hozzászóló nem lévén, az elnök lezárta az általános vitát, majd a képviselők többsége megszavazta, hogy bocsássák részletes vitára a törvényjavaslatot. Mielőtt azonban arra sor került volna, Vörös Vince felfüggesztette az ülést, s az általános vitában elhangzott módosító indítványokat kiadta véleményezésre az illetékes bizottságnak. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 17:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (14. rész)
|
Az ülés folytatásakor a képviselők tapssal köszöntötték a vendégpáholyban helyet foglaló Heinz Westphalt, a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének alelnökét, és kíséretét.
A részletes vitában elsőként dr. Eőrsi Mátyás (SZDSZ) ismertette az alkotmányügyi bizottság véleményét dr. Mészáros István (SZDSZ) javaslatáról. A testület szerint a képviselő felvetése jogos, megalapozott, de annak gyakorlati megvalósítása további vizsgálódást tesz szükségessé. Ezért a bizottság felkérte a Minisztertanácsot, hogy a törvénytervezetek nyilvánosságra hozatalának kérdését komplex módon vizsgálja meg, és a jogalkotás rendjéről szóló törvény átfogó felülvizsgálata során tegyen javaslatot ennek új rendjére.
Dr. Mészáros István (SZDSZ) visszavonta indítványát, mondván: a törvénnyel kapcsolatban felmerült egyéb fogyatékosságok miatt egyelőre azt sem lehet eldönteni, mely törvénytervezeteket kell közzétenni. Reményét fejezte ki, hogy a jogalkotás nyilvánossága mielőbb szerepel az Országgyűlés napirendjén.
A törvényjavaslat előadója, dr. Kónya Imréné dr. Kutrucz Katalin (MDF) a vita lezárását követően ismét azt kérte képviselőtársaitól: támogassák az előterjesztést, s vessék el Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) módosító indítványát.
Ezen indítványt a törvényhozás nagy többséggel elvetette.
Ezután szavaztak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról. Az alkotmányerejű törvényt 278 egyetértő, 10 elutasító szavazattal, 33 tartózkodás mellett elfogadták. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (15. rész)
|
A plénum ezt követően - Szűrös Mátyás elnökletével - a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatról tárgyalt.
Dr. Salamon László (MDF) az alkotmányjogi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke a tervezet mellett érvelve hangoztatta: a törvényjavaslat a magyar közigazgatás központi szervei, a kormányzati rendszer korszerűsítését célozza. Napi aktualitását az új kormányzat létrehozásának feladata adja. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló javaslat olyan modellt állít fel, amely szerkezetében tükrözi az európai demokráciák kormányzati struktúráját, s megfelel a magyar közjogi hagyományoknak is. Ez utóbbi két szempont együttesen is érvényesül annak a tendenciának a kibontakoztatásában, amelyben a miniszteri felelősség teljessé tételére törekszik. A kormány kizárólagos felelősségét kívánja biztosítani, megszüntetve azt a helyzetet, hogy a minisztériumok mellett más országos hatáskörű, illetve egyéb szervek lássanak el kormányzati funkciót közvetett felelősséggel.
Dr. Salamon László hangsúlyozta: a magyar közjogi hagyományok felújítása tükröződik a korábbi minisztériumi elnevezések felelevenítésével, így a művelődési tárca elnevezésében megjelenik a közoktatás, a mezőgazdasági minisztérium helyett pedig a földművelésügy elnevezés. Koncepcionális kérdés, hogy a gazdasági ügyeket az ország gazdasági helyzetét komplexen kezelő pénzügyminisztérium kezébe kell adni. Hasonlóképpen központi kérdés, hogy nemzetközi-gazdasági kapcsolataink kezelésére önálló minisztériumot szükséges létrehozni.
A törvényjavaslat a hatáskörök részletes rendezését nem tartalmazza. A felsorolt minisztériumok hatáskörének megállapításához a törvény hatályba lépésétől számított 120 napon belül a Minisztertanácsnak törvénymódosító javaslatot kell az Országgyűlés elé terjeszteni. E haladék megfelelő lehetőséget nyújt a minisztériumok új szervezeti rendjének és a hatáskörök újrafelosztásának megalapozott előkészítésére - mondta a bizottság elnöke. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 17:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (16. rész)
|
A törvényjavaslat általános vitájában négyen fejtették ki véleményüket.
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) kritikai észrevételeket fűzött az előterjesztéshez, feltéve a kérdést is: a javasolt minisztériumi struktúra valóban a piacgazdaság kialakulását szolgálja? Vélekedése szerint például a gazdasági szabályozást és a kincstárügyet nem szerencsés a Pénzügyminisztériumba olvasztani, mert nálunk ez azzal a veszéllyel járhat, hogy túlzottan eluralkodik a fiskális szemlélet. Ráadásul ha a megszűnő Tervhivatal funkcióját is átveszi, ez a minisztérium mammutszervezetté növi ki magát - hangoztatta. Kérdésesnek ítélte a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának szükségességét, a szociális és egészségügyi funkció egyesítését, mint megoldást, tisztázatlannak tartotta az ipar és a kereskedelem egyesített minisztériumának tényleges feladatát, hiányolta az építésügy felügyeletének, irányításának megnyugtató rendezését.
A felszólaló utolsó megjegyzéséhez kapcsolódott Ráday Mihály (SZDSZ) is, aki az építésügy, a műemlékvédelem sorsának megnyugtató rendezése mellett érvelt. Ismerettárából számos példát sorolt fel annak hangsúlyozására: való igaz, hogy az építészeti értékek, a települések védelmében új szemléletre van szükség, s örvendetes, hogy ezek sorsa jórészt a helyi önkormányzatok fennhatósága alá kerül, ám fellebviteli hatóságot, központi felügyeleti szervet ez az ágazat sem nélkülözhet.
Bokros Lajos (MSZP) úgy vélte, Hankó Faragó Miklós hozzászólása teljes egészében összecseng önálló módosító indítványának lényegével. Ez utóbbihoz indoklásként annyit mondott el: most van el nem szalasztandó lehetősége a Parlamentnek arra, hogy javítson a tervezett miniszteriális struktúrán. Ellentétes álláspontra helyezkedett az előterjesztésnek azon megfogalmazásával, hogy minden országos hatáskörű szervet a miniszteriális szervezet hatáskörébe kell vonni, azaz hogy csak a szűken vett gazdasági kormányzatból álljon a gazdasági állam. Érzékeltette azt is, hogy véleménye szerint a törvénytervezet a pénzügyi hatalmi koncentráció szélsőségesen magas fokára jutó Pénzügyminisztériumra tesz javaslatot. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (17. rész)
|
Az általános vitában utolsóként felszólaló dr. Lotz Károly (SZDSZ) felhívta a figyelmet arra, hogy bár a törvénytervezetben formailag megvan a helye a műszaki fejlesztés utódlásának, az Ipari és a Kereskedelmi Minisztérium keretében nem látszik megnyugtatónak a műszaki fejlesztés irányítása, s finanszirozásával összefüggésben is kétségeinek adott hangot. Megjegyezte: a fejlett országokban e témakört kiemelten kezelik, felismerve, hogy a műszaki fejlesztés nemcsak az ipart, a kereskedelmet, hanem a mezőgazdaságot, a környezetvédelmet, a közlekedést is erőteljesen érinti. Kérte a leendő kormányt: gondolja végig, hogyan lehetne e szempontokat szélesebb körben érvényesíteni, mint ahogy az az ipar és a kereskedelem területén megoldható. Felvetette ágazatközi műszaki fejlesztési tanács életre hívását.
Az Országgyűlés ezt követően úgy határozott, hogy a törvényjavaslatról részletes vitát nyit. Mivel az általános vitában módosító indítvány hangzott el, azt dr. Szűrös Mátyás állásfoglalásra kiadta az illetékes bizottságnak, s a testületi tanácskozás idejére ismét felfüggesztette a plenáris ülést. (folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 18:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (18. rész)
|
Szünet után a törvényjavaslat részletes vitájára tértek át a képviselők. Elsőként dr. Balsai István (MDF) a törvényelőkészítő bizottság előadója jelentette be, hogy megtárgyalták Bokros Lajos javaslatát, s azt szótöbbséggel elutasították, továbbra is az eredeti indítványt támogatják.
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) pártja képviselőcsoportjának nevében hangsúlyozta, hogy nem értenek ugyan egyet az MDF javaslatával, de hogy megelőzzék a kormányalakítás elhúzódását, kényszerűségből igennel szavaznak majd.
Dr. Bod Péter Ákos (MDF) elismerte, hogy a Bokros Lajos által vázolt kormányzati modell akár hasznos is lehet, de - mint mondta - csoportuk úgy gondolja, az általuk elképzelt struktúra működőképes, és változatlanul ahhoz kérik a Tisztelt Ház támogatását. Részletesen kifejtette véleményét a vitatott megoldásokról, majd azt a meggyőződését hangsúlyozta: a törvényben biztosítani szándékozott 120 nap elegendő lesz arra, hogy a még függőben lévő feladat és funkció elhatárolása kérdésében megnyugtató, szakmailag korrekt megoldás szülessék a most felmerült javaslatokat is figyelembe véve. Katona Kálmán (MDF) pedig arról biztosította a honatyákat, hogy terveik között nem szerepel az Országos Műemléki Felügyelőség megszüntetése, sőt éppen erősíteni kívánják tevékenységét. A vita akörül van, hogy ez az intézmény mely minisztérium felügyelete alá tartozzék.
Bokros Lajos (MSZP) ismételten kiállt elképzelései mellett, mert szerinte az ország jelenlegi helyzete nem ad lehetőséget sok és hosszas kísérletezésre. Ezzel a részletes vita végetért. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 19:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (19. rész)
|
Az elhangzott felvetésekre Salamon László (MDF), a bizottság előadója reagált. Válaszában mindössze két kérdést emelt ki, mivel - mint mondotta - dr. Bod Péter Ákos (MDF) és Katona Tamás (MDF) a vitában már több témakört érintett. Kijelentette: a Magyar Demokrata Fórum elképzelései szerint egy, nyugat-európai mintának megfelelő gazdasági ,,csúcsminisztériumról,, van szó. Hozzátette: a Pénzügyminisztériumon belül egy költségvetési hivatal felállítását tervezik. A Magyar Nemzeti Bankról szólva elmondta: az MDF és az SZDSZ közötti politikai megállapodás érinti az MNB-t is, amely szervezet jogállásának, státuszának alapvető kérdéseit törvény rögzíti majd.
Ezután következett a határozathozatal a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló alkotmányerejű törvényről. (Az ülés első napirendi pontjaként módosították az alaptörvény azon rendelkezését, miszerint a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényhez a jövőben nem szükséges minősített többség. Mivel az Alkotmány-módosítás csak a kihirdetése napján lép hatályba, ezúttal még kétharmados többségre volt szükség.)
A törvényhozás - mivel a bizottság sem értett egyet Bokros Lajos (MSZP) indítványaival - mind a hat módosító javaslatot elvetette.
Törvényt alkottak viszont a minisztériumok felsorolásáról: 278 egyetértő, 20 elutasító szavazattal, 29 tartózkodás mellett 13 minisztériumot állítottak fel, a Minisztertanács megalakulásával egyidejűleg. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 19:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (20. rész)
|
Az új Parlament első interpellációját Király Zoltán (MDF) nyújtotta be az ügyvezető kormány honvédelmi és kereskedelmi miniszteréhez olyan, nem konkrét tényeken alapuló híresztelésekkel kapcsolatban, amelyek a törvénysértés gyanúját feltételezik. A képviselő szerint a közelmúltban Budapesten meghiúsított KGB-s provokáció reflektorfénybe állította Magyarországot is, feltételezve olyan fegyvereladási akciókat, amelyek nem felelnek meg az ország törvényes előírásainak. Ennek egyik megnyilvánulása az Aviaspace Kft. léte és üzleti tranzakciói. A képviselő arról tudakozódott: milyen törvényes alapja van a kft. létrejöttének és működésének, illetve kik az alapítói, milyen ,,áruk,, közvetítésével foglalkozik, mekkora forgalmat bonyolított le, s milyen viszony van az Aviaspace és a HM katonai felderítése között. A képviselő utalt a The Washington Post azon híradására, amely szerint az elmúlt években magas rangú magyar személyiségek is üzleteltek fegyverekkel és fegyverzeti rendszerekkel az Amerikai Egyesült Államok érdekében. Jóllehet ez is csupán feltételezés, mégsem lehet elmenni mellette szó nélkül, mert több százmilliós magán-bankbetétekről keringenek hírek. Kik azok a magas rangú személyiségek, akik fegyverkereskedelmi üzleteket kötöttek, köthettek az Egyesült Államokkal, s minderről volt-e tudomása a kormányzatnak - kérdezte a képviselő.
Beck Tamás, az ügyvezető kormány kereskedelmi minisztere válaszában közölte: az Aviaspace külkereskedelmi és szaktanácsadási Kft-t 1989. július 21-én jegyezte be a Fővárosi Bíróság. A társaságot a Solar kereskedelmi és szaktanácsadási Kft. és egy liechtensteini cég alapította 6 millió 300 ezer forint törzstőkével 50-50 százalékos részesedéssel. A kft. engedélye feltünteti: a mindenkori kivételi listákon nem szereplő termékekkel csak konvertibilis viszonylatú külkereskedelmi tevékenységet végezhet. A fegyver pedig szerepel a kivételi listákon. A kft. 1989. augusztus 30-án kiviteli engedélyt kért és kapott 100 ezer dollár értékű gázturbina liechtensteini exportjára. Az engedélyt és a kötésbejelentést 1989 évről áthúzódó tételként tartja ma nyilván a Kereskedelmi Minisztérium. A kft. forgalmazási adatokat nem közölt, ami azt jelenti, hogy árumozgás nem történt. Importengedély-kérelmet a kft. a tárcához nem nyújtott be. Az Aviaspace Kft. exportjára engedélyezett gázturbina kódszáma az általános gépipari termékek kódszámának felel meg, a cég számítógépes nyilvántartási lapjain a katonai megkülönböztető kódok nem szerepelnek. A téma kivizsgálása folyamatban van - mondta Beck Tamás. (folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 19:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (21. rész)
|
Kárpáti Ferenc, az ügyvezető kormány honvédelmi minisztere válaszában előrebocsátotta: ismeretei szerint semmiféle törvénysértő fegyvereladási akció nem történt Magyarországon. A kormány erre nagy figyelmet fordított, legutóbb februárban határozatot hozott a fegyverexport és -import szigorú és pontos szabályozására. Ennek alapján szakértői bizottságot hozott létre a Kereskedelmi, a Belügy-, a Külügy- és a Honvédelmi Minisztérium képviselőiből. Minden esetben e testület hozzájárulását kell kérni, bármilyen haditechnikai szolgáltatás, eszköz exportja illetve importja kérdésében. A szovjet repülőgéphajtóművekkel összefüggésben elmondta: azok még tavaly kerültek szabad vámterületre tehát nem Magyarországra - egy polgári kft. közvetítésével. A jövőre vonatkozóan e kft. is kötelezett arra, hogy a bizottság hozzájárulását kérje. E testület fogja eldönteni, hogy az gázturbina, avagy harci, haditechnikai eszköz. A nagy port felvert ügy kapcsán a miniszter úgy vélte, hogy az valamiféle szovjet belpolitikai küzdelemmel függhet össze. A szovjet sajtóhíradások is minden bizonnyal ezt a célt szolgálják. Legjobb tudomása szerint a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze átirattal fordult a szovjet legfőbb ügyészhez, amelyre a mai napig nem érkezett válasz. A magyar katonai felderítés csupán annyiban hozható összefüggésbe az üggyel, hogy a szervezetnek minden olyan kérdésre figyelmet kell fordítania, amelyben valamiféle katonai érdekeltség lehetséges.
A miniszter cáfolta, hogy Magyarországról bármiféle korszerű haditechnikai eszközt szállítottak volna az Amerikai Egyesült Államokba. Kétségtelen, hogy négy darab MIG-21-est eladtak egy amerikai üzletembernek, azokat azonban régen kivonták a rendszerből, muzeális értékűek, s a MÉH sem tartott igényt rájuk. A Honvédelmi Minisztérium, illetve a katonai szervek sem fegyvereladással, sem -vétellel nem foglalkoznak. A vezérkar döntése alapján foglalkozhatnak a kereskedelmi szervezetek az elavult eszközök értékesítésével.
Az interpelláló képviselő és a plénum is elfogadta a válaszokat azzal a megkötéssel, hogy Beck Tamás írásban tájékoztassa a képviselőket a folyamatban lévő vizsgálatról. (folyt.köv.)
1990. május 9., szerda 20:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (22. rész)
|
Ezt követően az elnöklő dr. Szűrös Mátyás bejelentette: az Országgyűlés Házbizottságának javaslatára a parlament legközelebb május 15-én, kedden 10 órakor ül össze. Az ülés napirendjén szerepel - várhatóan:
1. A miniszterek és államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat.
2. Nagy Ferenc egykori képviselő posztumusz állampolgárságának rendezése - az alkotmányügyi bizottság előterjesztése.
3. A Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló határozati javaslat.
4. A szomszédos államokban élő magyar nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos országgyűlési határozati javaslat.
5. A sajtó-eladással kapcsolatos vizsgálóbizottság felállítása.
A tanácskozást követően a tervek szerint megalakul az Interparlamentáris Unió magyar tagozata.
A következő ülés várhatóan május 22-én, kedden 10 órakor kezdődik, amikoris - az elképzelések szerint - az Országgyűlés megválasztja a miniszterelnököt, megvitatja a kormány programját, s bemutatkoznak a kormány tagjai. (folyt. köv.)
1990. május 9., szerda 20:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - plenáris ülés (23. rész)
|
Végül bejelentések hangzottak el. Gerbovics Jenő (Független Kisgazdapárt) a földek elherdálása, a kíméletlen erdőírtás ellen emelt szót. Javasolta, hogy minden mezőgazdasági rendeltetésű földterület forgalmát függesszék fel a tulajdonviszonyok törvényes rendezéséig; a hosszútávú nemzeti érdekeket is figyelembe vevő erdőgazdálkodás betarttatását; a volt községi és közbirtokossági legelőket - amelyek 1976-ban térítés nélkül tsz-tulajdonba kerültek - azonnal adják vissza eredeti tulajdonosaik használatába.
E javaslatot az elnök véleményezésre kiadta a gazdasági bizottságnak.
Roszik Gábor (MDF) felhívta a figyelmet, hogy az előző Országgyűléshez eljuttatott, a pornográf és szennyirodalom nyilvános terjesztését kifogásoló népi kezdeményezésről még nem született döntés.
Az elnök a kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottságnak kiadta e kérdés tisztázását. Emlékeztetett azonban arra, hogy a korábbi Országgyűlés nem értett egyet az említett javaslattal, s azt a kormány hatáskörébe utalta.
Dragon Pál (Független Kisgazdapárt) arról szólt, hogy tudomása szerint egyes tsz-ekben erőszakosan befolyásolják a dolgozókat; egy helyen például a tsz ki akarja szántani a vetéseket, ha a tsz-tagok birtokba kívánják venni saját földjeiket. Másutt kíváló szakembereket bocsátottak el a tsz-ekből, mert az átalakulási folyamatot sűrgették. A képviselő javasolta: hívják fel ezen munkahelyi vezetők figyelmét, ne veszélyeztessék a békés átmenetet, hiszen az emberek türelme egyre inkább fogytán van.
Ezután tájékoztatás hangzott el a soron következő ülésszakot előkészítő bizottsági ülések időpontjáról, majd Szűrös Mátyás néhány perccel 19 óra után bezárta az Országgyűlés ülését. (MTI)
1990. május 9., szerda 20:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|