 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Kunos pénzügyi államtitkár a választásokról
|
-------------------------------------------
Washington, 1990. március 31. (Amerika Hangja, Világhíradó) -
Dr. Kunos Péter pénzügyminisztériumi államtitkár a vendégünk a 27-es
stúdió mikrofonjánál, és ez különleges csemege hallgatóink számára,
mert szeretném, hogyha egy Magyarországról érkezett ember mondaná el
azt, mi a véleménye a választásokról főként a választások utáni
helyzetről, azt, hogy mit vár a választásoktól, és mit vár attól,
ami a választások után következik.
- Hát ez így nagyon nehéz kérdés. Én először is csak a gazdasági
összefüggéseiről szólnék. Annyiban érintem a politikaiakat
amennyiben ezek elkerülhetetlenek. Ott kezdem, hogy az a
gazdaságpolitika, amelyet a Németh kormány folytat, az egyetlen - én
úgy gondolom, hogy egyetlen - gazdaságpolitika, és nem nagyon lesz a
majdan győzedelmes pártoknak lehetőségük arra, hogy ettől lényegesen
eltérő, különböző gazdaságpolitikát folytassanak.
Olyanok a meghatározottságok, annyira szűk a gazdaság mozgástér
- mert ugye figyelembe kell venni a korábban (...) kötött
megállapodásunkat, amelyeket ugye negyedévente ellenőriznek. Mindez
egyben gazdasági oldalról úgy gondolom, a választásokat úgy minősíti
mindenképpen, hogy nagyon fontos, hogy milyen eredményre jutnak. De
azok a pártok, amelyek amelyek végül is a parlamentet meg az új
kormányt alkotják, lényegesen eltérő gazdaságpolitikát tehát nem
folytathatnak. Ez a gazdasági része a dolognak.
Én úgy látom, hogy politikailag a helyzet rendkívül instabil,
mert a választások végeredménye egyrészt nem is jósolható meg,
másrészt pedig az április 8-iki második menetet követően lehetne
majd, illetve akkorra fognak eldőlni ezek a dolgok. Ezért - ami a
szabad választások utáni Magyarországot illeti - , az én vélelményem
ezért az, hogy egy összetartó erő lesz benne a pártok között,
amelyek majd a koalíciót alkotják. Az, hogy mindent másképp akarnak
csinálni és másokkal, ez annyit jelent, hogy az MSZP is ellenzékbe
fog vonulni, vagy ellenzékbe fog szorulni. (folyt.)
1990. március 31., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választások - Kunos-interjú - 1. folyt.
|
És természetesen ellenzékbe szorul a még kisebb súlyú MSZMP is.
Én ebből persze még következtetést nem vonok le a gazdasági ügyekre
nézve - ezt az előbb már kifejtettem -, viszont egy nagyon furcsa
helyzet lesz abból a szempontból, hogy most hol fog megállni az
előző időszak értékelése, minősítése, vagyis a bűnösök keresése,
felelősek keresése, és mennyire fognak erre koncentrálni majd a
győztes pártok, mennyire a valóságos nagy feladatokra, amelyek előtt
állnak.
- Szerinted lesznek lényegbevágó gazdasági változások vagy csak
felszínesek?
- Én úgy gondolom, hogy azok választási fogásnak minősíthetők
amiket most a pártok a programjaikban szerepeltetnek, merthogy van
olyan párt, amelyik a nyugdíjasoknak is segíteni akar, a
nagycsaládosoknak, a bérből és fizetésből élőknek. Szóval
mindenkinek adni akar, holott a dolognak a lényege - s ezt én mint
gazdasági szakember mondom -, az nem az elosztási szférában van,
hanem az egész termelésben és a gazdálkodásban, és ott kellene egy
jobb modellt a korábbinál hatékonyabb és jobban az érdekeltségre
épülő, elsősorban a tulajdonlás kérdését megoldó, vagy annak az
irányába erőteljes lépéseket tevő gazdaságpolitikát és politikát
majd folytatni.
Én tehát azt látom, hogy az igérgetések után jönnek a realitások
és a hétköznapok, és a nyugdijasoknak sem lesz jobb, a
nagycsaládosoknak sem lesz jobb. Viszont ha az erőket arra
koncentrálják majd, hogy hogyan lehet egy értelmesebb gazdasági
szisztémát létrehozni, hogyan lehet úgy privatizálni, ahogy azt
kell. Tehát igenis kell engedni a külföldi tőkét, mert a külföldi
tőke nélkül a magyar gazdaság megújitása teljesen elképzelhetetlen.
Hadd mondjam el azt a filozófiámat, hogy én sokkal jobban
szeretek benne lenni egy jól menő cégben 10 vagy 20 százalékkal,
mint egy olyan cégnek a 100 százalékos tulajdonosa lenni, amelyik
nem működik, illetve amelyik nem termel profitot. Tehát én azt
hiszem - vagy legalábbis azt remélem -, már ami a választások után
előretekintést illeti, hogy nem az osztogatás meg az igérgetések
folytatása lesz a helyes, hanem egy, a józan realitásokat is
mérlegelő, ésszerűbb kibontakozási program, amely alapvetően a
gazdasági szisztéma megújítására irányul. (folyt.)
1990. március 31., szombat
|
Vissza »
|
|
- Választások - Kunos-intejú - 2. folyt.
|
- Beszéltél a privatizálásról - ez hogy fog végbemenni, és
mondjuk ennek következtében nem lesz-e komoly munkanélküliség
Magyarországon, és ha lesz, hogyan kerül ez megoldásra:
átcsoportosítással vagy átképzéssel?
- Én azt hiszem, kár letagadni, hogy Magyarországon lesz nagy
munkanélküliség. Nemcsak a privatizálás miatt lesz munkanélküliség,
sőt azért, mert a szovjet piacra termelő magyar vállalatoknak az
értékesítési lehetőségei több mint szűkülnek, vagy megszünnek, és
ezek rákényszerülnek piacot váltani. Piacot váltani pedig nagyon
nagyon nehéz dolog. Ahhoz sok pénz kell, és a sok pénz - máris a
témánál vagyunk - csak külföldi tőke bevonással valósulhat meg.
Vagyis ha a külföldi kell a céget, vagy a cég egy részét
értékesíteni, akkor ő nyilvánvalón el fogja azt várni majd, hogy a
cég hatákonyan működjön, csakis annyi emberrel, amennyi feltétlenül
szükséges hozzá. Tehát a munkanélküliség ott kezdődik, hogy nincs
szovjet export, s nemcsak hogy bővítésére, hanem szintentartására
sem lesz lehetőség, és utána ott fog folytatódni, amikor a
privatizálás révén megjelennek a a munkaerővel kapcsolatos
hatékonysági követelmények, amelyek a tőkés gazdaságban jelen
vannak, hatnak. Ezek a magyar gazdaságban is - és azt most még ne
tőkésnek - megjelennek majd.
- Tehát a privatizálásról...
- Én úgy gondolom, a privatizálás jogi feltételei még nincsenek
teljesen meg. Nagyon nagy előrelépés volt a vagyonügynökség
létrehozása, ami egy bizonyos kontrollt jelent: állami kontrollal az
állami tulajdon elkótyavetyélését megakadályozandó, más oldalról
pedig ezzel bizonyos kezdeményező szerephez is jutott a kormány.
Ezáltal tehát amennyit át akar alakítani, ahova külföldi tőkét akar
bevonni, azt most megteheti. Magyarországon is már elkezdődött a
privatizálás, de valószínűleg meg is vannak a törvényes feltételek
ahhoz, hogy ez - mondjuk egy vállalati tanács által irányított
vállalatnál - hogyan valósuljon meg, vagy egy állami igazgatással
irányított vállalatnál is mind megvan. (folyt.)
1990. március 31., szombat
|
Vissza »
|
|
- Választás - Kunos-interjú - 3. folyt.
|
Mégis, én azt hiszem, hogy előbb-utóbb szükség lesz egy
privatizálási törvényre, amely lehet hogy sok újdonságot nem fog
tartalmazni, de egységes keretbe foglalja azt, hogy akármilyen
tipusú privatizálásnál - tehát a külföldi tőke bevonásával, a
dolgozóknak történő részvényjuttattással, esetleg magyar
vállalkozóknak történő eladás esetén - milyen feltételekkel kell
számolni. És ez a következő parlament dolga lesz, illetőleg a
következő kormányé, hogy előkészítse, s egy nagyon nehéz feladat
lesz.
- Tehát te a termelékenység fokozásában látod elsősorban a
kérdés megoldását? Abban, hogy amennyiben a termelékenység fokozódik
és a külföldi tőke beáramlik, akkor a munkanélküliség is és a magyar
pénzügyi helyzet megoldódik? Csakhogy a magyar pénzügyi helyzet
ebben a pillanatban borzalmas nehéz lehet egy 20 milliárd dolláros
külföldi adóssággal a nyakatokon...
- Ami a kérdés első részét illeti, én azt hiszem, hogy a
külföldi tőke bevonása, és egy olyasfajta érdekeltségi rendszer,
amelyik valódi management-elveken és a dolgozók sokkal erőteljesebb
érdekeltségén alapul, ahol sokkal jobban megfizetik az embereket,
azért ha valami értelmes dolgot csinálnak, és hogyha nem eléggé
igyekeznek, akkor az utcára kerülnek, én ezt nagyon nagyon fontosnak
tartom. Nem hiszem, hogy enélkül értelmes gazdasági szisztémát létre
lehet hozni, vagy bármifajta gazdasági modell működőképes lehetne,
illetve hatékony lehet enélkül. És épppen ez a leglényege annak,
amit én a magyar gazdaságról gondolok, és mégegyszer hangsúlyozom,
hogy az én gondolkodásomban a társadalmi közkiadásoknak a
csökkentése helyet kap ugyan, de másodrangút.
Én, aki Pénzügyminisztériumban dolgozom, meg az
államigazgatásban most már 20 éve, azt látom, hogy az borzasztó
nehéz dolog és ott nagyon-nagyon nehéz változásokat elérni - átütő
erejű változásokat akár a nyugdijrendszerről beszélek, akár a
szociális juttatási rendszerről, akár az államigazgatás rendszeréről
és akár a védelmi, akár a jogbiztonsági kiadásokról. Itt mind-mind
nagyon nehéz megtakaritani. Itt csak hiszik azt, hogy óriási pénzek
vannak, amelyeket meglehetne spórolni. (folyt.)
1990. március 31., szombat
|
Vissza »
|
|
- Választások - Kunos-interjú - 4. folyt.
|
Éppen az a jellemző, hogy az oktatásra és az egészségre, meg a
tudományos kutatásra szerintem kevés jut. És ha ott meg is lehetne
takarítani valamelyik területen, akkor a más területekre, elsősorban
az előbb említettekre oda kellene pénzeket juttatni. Ezért én ezt
úgy látom, hogy elsősorban a termelés megújitása lehet a magyar
gazdaság számára az egyetlen kivezető út.
A kérdés másik része pedig a pénzügyi helyzet. Én azok közé
tartozom, akik azt mondják, hogy nem kell ettől rettenetesen
kétségbe esni. Egy olyan gazdaság, amelyik működőképes úgy, hogy
közben 20-21 milliárdos adósságterhet el tud viselni - méghozzá egy
jó adósságpolitikával, amely tulajdonképpen csak abból áll az én
megítélésem szerint, hogy mindig és mindenkor a fizetési
kötelezettségeinknek eleget teszünk, és mindig és mindenkor mindent
megteszünk azért, hogy a nemzetközi hitelképességünket bizonyitani,
igazolni tudjuk -, ahhoz az kell, hogy Magyarország számára az az
évi 3-3,5 milliárd dollár, ami a hitelek megújításához kell, az
mindig rendelekezésre álljon.
Nem is olyan nagy tétel az a 3,5 milliárd dollár, amit ne
lehetne megszerezni a nemzetközi hitelpiacon, különösen abban az
esetben, hogyha ezenkívül lehet mindenféle támogatásokhoz is azért
hozzájutni. De azt hiszem, hogy ezzel a magyar
adósság-menedzseléssel - aminek a lényegét már az előbb elmondtam -
a magyar gazdaság pénzügyi helyzete egyáltalán nem kilátástalan.
Biztos vagyok benne, hogy az új megállapodásokat betartva 1990-ben
és a következő esztendőkben is hozzájuthatunk ahhoz a hitelhez,
amihez kell.
Még egy nagyon fontos gondolatot hadd tegyek ehhez hozzá: ha
valaki azt hiszi, hogy a magyar pénzügyi politikának az lehet az
iránya, hogy átütemezéseket kér, meg különféle kedvezményeket, az
téved - ezt Üzenem azoknak a pártoknak, amelyek még mindig
ilyenekben ringatják magukat. És nem is kell kérni. A magyar
gazdásgról tudjuk, hogy lehet folyamatosan finanszírozni a
működését, és az a lényeg, hogy az exportot kell növelni. (folyt.)
1990. március 31., szombat
|
Vissza »
|
|
- Választások - Kunos-interjú - 5. folyt.
|
Amennyiben a magyar export, amelyik ma konvertibilis relációban
6 milliárd dollár, mondjuk felnövekszik 10-12 milliárdra - és ezek
nem olyan elérhetetlen számok, hogy néhány éven belül ne lehetne
mondjuk például a magyar exportot megduplázni -, akkor az
adósságteher, vagyis az adott évben esedékes kamat és törlesztési
kötelezettség aránya az éves exporthoz viszonyítva sokkal kisebb
lesz. Tehát nem azt kell csökkenteni, ami a nevezőben van, hanem azt
kell növelni, ami a számlálóban. Növeleni, igenis jelentősen növelni
kell az exportot, és akkor egyre kisebb súlyú teher lesz a fennálló
adósság.
- Péter, örülök, hogy ilyen derülátó vagy ebben a kérdésben, és
örülök, hogy úgy látod, hogy Magyarország rövidesen ki tud lábalni
ebből a hullámvölgyből, amiben van. +++
1990. március 31., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|