Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 28.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak

"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:

Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően

"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság felé. Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi: el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton, aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség tiszteletben tartása. Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének záróokmánya. "

Petru Dumitriu - az erdélyi magyarokról


---------------------------------------


München, 1990. március 30. (SZER, Világhíradó) - Petru Dumitriu
román írónak a párizsi Le Mondeban megjelent szenvedélyes írását
Albert Pál ismerteti:

    - Apám román volt, anyám erdélyi magyar. Amikor egymásra
találtak, egyik sem beszélte a másiknak anyanyelvét - franciául
szerették egymást" - ezzel a személyes vallomással kezdi "Erőt venni
a barbárságon" című, szenvedően becsületes és nyíltszívű, nyílt
levelét a párizsi Le Monde-ban, a francia földön élő román író,
Petru Dumitriu, majd - a személyesből, a múltból a drámai jelenre
térve - így folytatja: - Tapasztalatból tudom, hogy a románok és a
magyarok között a barátság, a gyengédség, a szerelem létezhet.

    Ősi ellenség volna ez a két nemzet? Ha úgy, akkor, mint a
franciák és az angolok, a franciák és a németek? De hát a franciák,
az angolok, a németek most éppen azt bizonyítják, hogy nincs olyan
ősi ellenségeskedés, amit ne lehetne meghaladni. Ha pedig van, annak
neve barbárság és ezen erőt kell venni.

    A marosvásárhelyi gyilkos utcai jelentek, a Sütő András ellen
elkövetett vad erőszak ezért tölti el borzadállyal Petru Dumitriut,
aki egyenesen Sütő Andráshoz fordul most: - Több mint 30 évvel
ezelőtt az Írószövetségben ismerkedtünk meg - írja és ha ma nem
akadna más román író, akkor nekem kell kifejeznem rokonszenvemet és
sajnálkozásomat.

    Kedves Sütő András
Én szégyenkezem azért, amit magukat románnak
mondó emberek Önnel szemben elkövettek. Bocsásson meg nekünk,
mindazoknak a románoknak, akik egy magyar honfitárssal szemben soha
nem akarnának ilyen barbár tettet elkövetni. Jöjjön el a nap, amikor
újra találkozhatunk, és legalább mi ketten békecsókot válthatunk.
(folyt.)



1990. március 30., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Petru Dumitriu - 1. folyt.


Az erdélyi és bánsági történelem felidézése után a XX. századról
beszél Dumitriu: - Századokon át az erdélyi románokat a magyar
arisztokrácia nyomta el, 1919 óta az erdélyi magyarokat a román
bürokrácia. Azután az ötvenes években volt egy pillanat, amikor
pedig a román kommunista rendszer két magyar egyetemet nyitott meg
Erdélyben, és a magyaroknak bizonyos autonómiát is engedélyezett, de
Ceausescu diktatúrája a türelemnek minden formáját felszámolta: a
sűrűn lakott magyar vidékekre módszeres megfontolással telepített az
ország legtávolabbi sarkaiból olyan tisztviselőket, oktatókat,
bírókat, rendőröket, kádereket, akik egy szót sem tudtak magyarul.
Bezáratta a magyar nyelvű egyetemeket, gimnáziumokat, elemi
iskolákat, elfojtott minden helyi autonómiát.

    Igazságtalan, embertelen volt ez, de a jelenlegi átmeneti
rendszer sem tesz semmit, hogy a romániai magyaroknak legalább a
reménység kis fényét kínálná. Romániában minden 10 állampolgárból
egy magyar - a teljes kétségbeesésben él. Túl sokan vannak ahhoz,
hogy tömegesen emigráljanak. Meg különben is: hová? És túl messzire
vannak Magyarországtól, hogy valaminő határkiigazítás végrehajtható
és hasznos lehessen.

    Az egyetlen megoldás - így mondja Dumitriu - szellemi, erkölcsi,
lelki kulturális. A megoldás az, ami a hagyományosan viszálykodó
franciák, angolok, németek között is: megtanulni egymást megismerni,
egymást kölcsösnösen felfedezni és megbecsülni, és az ábránd, mely a
kétmillió erdélyi és bánsági magyarságé lehetne: egy svájci
kanton-tipusú helyi autonómia, mely a maga három nemzetével, három
vallásával, három nyelvével és három kultúrájával miért ne
működhetne, ha a svájci is békében élhet a maga négy nyelvével és
három vallásával?" (folyt.)



1990. március 30., péntek


Vissza »


- Petru Dumitriu - 2. folyt.


De Erdély kit fog utánozni? - szakad fel a keserű kérdés a Le
Monde levélírójában. - Svájcot, avagy Libanont? A románok, akik alig
szabadultak fel a kommunista zsarnokság alól - ha ugyan valóban és
teljességgel felszabadultak már -, most magyar honfitársaikat a
román sovinizmus zsarnoki igája alá akarják hajtani, és a zsidóság
1940-41-es lemészárlása után 1990-ben a magyarok mészárlására
kerülne sor?

    Román testvéreim
Miként bánjunk magyar polgártársainkkal,
Románia lakosságának tizedével? Egy kis csendes népgyilkosságot
készítünk elő? Alkalmatlanok (...) vagyunk a testvéri
nagylelkűségre?

    Tragikusak, felelősek Dumitriu kérdései, felelős ünnepélyes a
felhívása is: - Meg kell hogy szűnjék az embertelenség, az
üldöztetés, melynek az erdélyi magyarok az áldozatai. A bűnösöket
szigorúan meg kell büntetni - azokat, akik az erőszakkal éltek, de
azokat is, akik ezt megengedték. És a magyaroknak, románoknak
együttesen, késlekedés nélkül neki kell látniok annak a közös
ügynek, melyet éppen a napokban Václav Havel vázolt fel:
megteremteni a civilizációt a Balti-tenger, a Fekete-tenger és az
Adria közötti térségben. Ez a közös feladatunk földrészünk eme
régiójában, mely megismerte már a hitleri barbarizmust és a
marxista-leninista barbarizmust - erőt kell venni végre a
barbárságon és megindulni az eljövendő, nem is távoli Európa felé
-
fejezi be nyílt levelét a párizsi Le Monde-ban Petru Dumitriu román
író. +++



1990. március 30., péntek


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD