|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Marosvásárhely - csehszlovák visszhang 1. rész
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. március 21. szerda (MTI-tud.) -
Csehszlovákiában a lapok szerdán számoltak be először a
marosvásárhelyi eseményekről, kedden késő estig csupán a televízió
tudósított röviden Iliescu beszédéről, és említette meg az újabb
zavargásokat. A szerdai lapok már bő terjedelemben, de kommentár
nélkül tudósítottak az eseményekről, egyedül a Csehszlovák Néppárt
lapja hagyta figyelmen kívül a marosvásárhelyi zavargásokat.
A lapok csak címeikkel érzékeltetve véleményüket - A románok megtámadták a magyar kisebbséget Erdélyben; Súlyos etnikai viszály; A magyar-román kapcsolatok súlyosbítják az erdélyi problémát; Agresszivitás az utcákon; A nemzetiségi konfliktus eszkalációja; A romániai nemzetiségi konfliktus egyre nagyobb aggodalmakat kelt - tájékoztatták a csehszlovák közvéleményt az elmúlt két nap fejleményeiről. Az újságok azt emelték ki, hogy Ion Iliescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke mély nyugtalanságát fejezte ki az erdélyi román-magyar nemzetiségi konfliktus eszkalációja miatt, s értékelésük szerint Iliescu külön elítélte a román szélsőséges nacionalizmus megnyilvánulásait.
A prágai lapok tájékoztattak arról, hogy a magyarok közül sokat megtámadtak és megsebesítettek, a Csehszlovák Szocialista Párt lapja, a Svobodné Slovo és a Mladá Fronta című ifjúsági lap arról is beszámolt, hogy a nemzetközi hírű magyar író, Sütő András is megsérült. Megemlítették, hogy a Vatra Romaneasca a marosvásárhelyi diákoknak és tanároknak a magyar nyelvű oktatást követelő sztrájkjára válaszul követte el az erőszakos cselekményeket. A Svobodné Slovo és a Mladá Fronta szemtanúkra hivatkozva írta meg, hogy hétfőn tizenöt embert vertek meg, közülük négyen súlyosan megsebesültek Marosvásárhelyen. A két lap azt is megemlítette, hogy hétfőn többszöri kérés ellenére sem a rendőrség, sem a hadsereg nem avatkozott be. A román szélsőségesek újabb, keddi marosvásárhelyi pogromjáról beszámolva a prágai lapok megírták, hogy a környező falvakból hatszáz-hétszáz botokkal és kaszákkal felfegyverzett románt szállítottak autóbuszokkal Marosvásárhelyre, ahol azok megtámadták a magyar tüntetőket, s a két óráig tartó verekedés következtében több tucat ember megsebesült, s egy ember a hírek szerint meghalt. (folyt.)
1990. március 21., szerda 10:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Marosvásárhely - csehszlovák visszhang (2. rész)
|
A Svobodné Slovo megállapítja, hogy Marosvásárhelyen igen nagy a feszültség, s nem lehet kizárni, hogy a nyugtalanság fokozódni fog. A szakszervezetek lapja, a Práce beszámolója szerint több erdélyi településen, de Románia más térségeiben is magyar és román tüntetések vannak, sokhelyütt a hadsereg az utcákon van, igyekszik ellenőrizni a helyzetet és megakadályozni az erőszakosságokat.
A prágai lapok hírt adtak arról, hogy Horn Gyula a romániai események miatt üzenetet küldött az ENSZ főtitkárához, az ENSZ genfi hivatalának főigazgatójához, Németh Miklós pedig a román kormányt arra szólította fel, hogy lépjen fel a fasisztoid Vatra Romaneasca és a hozzá hasonló uszító szervezetek ellen. A Svobodné Slovo és a Mladá Fronta arról is beszámolt, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége táviratban kérte Václav Havel csehszlovák köztársasági elnököt és Tadeusz Mazowiecki lengyel kormányfőt, hogy nyilvánosan tiltakozzanak az erdélyi románok magyarellenes akciói miatt. +++
1990. március 21., szerda 10:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Marosvásárhely - csehszlovák lapok (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. március 21. szerda (MTI-tud) - A román
soviniszták semmivel sem igazolható tömegterrorját élte meg hétfőn a
marosvásárhelyi magyar lakosság - írta szerdai számában a szlovákiai
kommunisták lapja, a pozsonyi Pravda. Az újság nyíltan magyarellenes
erőszaknak nevezte a történteket és beszámolt arról, hogy hétfőn
négy ember súlyosan, harminc pedig könnyebben megsérült és hogy a
súlyos sebesültek között van Sütő András. A Pravda budapesti
tudósítója részletesen ismertette a magyar reagálást, Horn Gyula
tiltakozását az ENSZ főtitkáránál, valamint azt, hogy magához
kérette a budapesti román nagykövetet és tiltakozott nála a
pogromjellegű súlyos incidens miatt.
A csehszlovákiai újságok közül a legrészletesebben, első oldalán, saját bukaresti tudósítójának az anyagát közölve a pozsonyi Új Szó számolt be a Marosvásárhelyen történtekről. Az újság már címében is - Igazolhatatlan magyarellenes erőszak Marosvásárhelyen - állást foglalt, hangsúlyozva: semmivel sem igazolható féktelen soviniszta tömegterror óráit élte át hétfőn Marosvásárhely magyar lakossága. A városban elszabadult nyíltan magyarellenes garázdálkodásnak, erőszakos cselekményeknek négy súlyos és több mint harminc könnyebb sérültjük van - hangoztatta az új Szó, amely szerint ,,fájdalmas leírni, hogy a súlyosan sérültek között van Sütő András, a világszerte megbecsült és elismert romániai magyar író, több nemzetközi kitüntetés birtokosa is,,.
Az Új Szó tudósítója részletesen megírta, mi is történt hétfőn Marosvásárhelyen, rámutatva, hogy a hadsereg és a rendőrség csak hosszú tétlenség után lépett közbe, akkor is igen erőtlenül. Engedte, hogy a székházból kijövő magyarokat a románok láncokkal, gumicsövekkel, botokkal összeverjék és csak azután szállították el őket katonai járműveken. A román hadsereg és rendőrség ismét csődöt mondott, akárcsak február közepén a bukaresti kormányépület védelmekor - írta az Új Szó, hozzátéve, Marosvásárhelyen diadalmaskodott a szélsőséges soviniszta indulatoktól fűtött tömeg. A lap szerint a marosvásárhelyi erőszakos cselekmények következtében Székelyföldön, de majdnem egész Erdélyben is kedden polgárháborús hangulat alakult ki. Az Új Szó azt írta: Erdély-szerte nagy tömegek sürgetik, hogy a román vezetés végre foglalkozzon komolyan a nemzetiségi kérdéssel és az új rendszer kinyilatkoztatott elveivel összhangban oldja meg a problémákat. (folyt.)
1990. március 21., szerda 16:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Marosvásárhely - csehszlovák lapok 2.
|
Az újság közvetlen lapzárta előtt érkezett tudósítást közölt a kedd esti marosvásárhelyi fejleményekről, azt írva, hogy több tucatra tehető a sebesültek száma és a helyszínre érkező nyolc tank és a hadsereg ezúttal sem avatkozott közbe. Az Új Szó tudósítását azzal zárta: sajnálatos, hogy a magát objektívnek mondó román sajtó többé-kevésbé elhallgatja az eseményeket, illetve félrevezető, tendenciózus információkat közöl.
Az Új Szó egyébként első oldalon, keretben közölte, hogy a magyar SZDSZ táviratot intézett Václav Havel csehszlovák államfőhöz és Tadeusz Mazowiecki lengyel kormányfőhöz, felkérve a két politikust, nyilvánosan ítéljék el az Erdélyben történt magyarellenes akciókat. Az újság külön hírben számolt be arról, hogy Horn Gyula magához kérette a budapesti román nagykövetet és figyelmeztette a Marosvásárhelyen történtekre, tolmácsolva neki Németh Miklós szóbeli üzenetét Petre Roman kormányfőhöz. Az Új Szó ugyancsak szerdai számában közölte a CSEMADOK tiltakozó nyilatkozatát a marosvásárhelyi események miatt. A csehszlovákiai magyarság tekintélyes szervezete megrökönyödésének és aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Romániában a totalitarista diktatúra megszűnése után a nemzeti totalitarizmusnak engedve utasítják vissza a romániai nemzeti kisebbségek jogos igényeinek teljesítését, sőt az utóbbi napokban tettlegesen bántalmazták a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének tagjait, köztük Sütő Andrást.
A prágai rádió szerdán délben beszámolt arról, hogy a kedd esti marosvásárhelyi román erőszaknak hat halottja, háromszáz sebesültje, köztük harminckét súlyos sebesültje van és a városban szerdán délelőtt ugyan nyugalom volt, de továbbra is rendkívül feszült a helyzet. +++
1990. március 21., szerda 16:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Marosvásárhely - csehszlovák külügyminisztérium
|
Prága, 1990. március 21. szerda (MTI-tud) - Toleranciára, a
kölcsönös megértés és a baráti együttélés keresésére szólította fel
az erdélyi román és magyar lakosokat szerdán Prágában közzétett
állásfoglalásában a csehszlovák külügyminisztérium.
A nyilatkozat szerint Csehszlovákiában nyugtalansággal figyelik az erdélyi román és magyar lakosok kapcsolatainak kedvezőtlen fejlődését, amely immár az erőszak megnyilvánulásaihoz vezetett. A csehszlovák külügyminisztérium annak a meggyőződésének ad hangot, hogy a mai Európában nem szabad, hogy helye legyen a nemzeti konfliktusoknak, amelyek veszélyeztetik a közös európai ház építését, potenciális forrásai a közép- és kelet-európai feszültségnek és halálos veszélyt jelentenek a demokráciára. A külügyminisztérium arra hívja fel a szembenálló feleket, hogy vessenek véget az értelmetlen ellenségeskedésnek, ne alakítsanak ki követeléseikkel olyan helyzeteket, amelyek jelenleg megoldhatatlanok, toleránsan álljanak hozzá a másik fél szükségleteihez és találjanak utat a kölcsönös megértéshez és baráti együttéléshez. +++
1990. március 21., szerda 19:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|