Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 28.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak

"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:

Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően

"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság felé. Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi: el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton, aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség tiszteletben tartása. Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének záróokmánya. "

A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz (1. rész) (OS)


1990. március 8., csütörtök - Magyarországon az elmúlt másfél
évben alapvető változások történtek.

    A Történelmi Igazságtétel Bizottsága a választásokra történő
országos felkészülés idején szükségesnek tartja ismét
kinyilvánítani, hogy mint eddig, továbbra sem kíván politikai párttá
alakulni és nem foglal állást a demokratikus politikai pártok
vetélkedésében. Mint politikai szervezet, a jövőben is vállalja a
közel két esztendővel ezelőtt megfogalmazott céljaiból következő
kegyeleti, jogi és érdekvédelmi, valamint történeti-feltáró
feladatokat. Alapító tagjai közül többen voltak különböző 1956-os
pártok szervezői, így természetes, hogy közülük jónéhányan jelenleg
is tagjai, illetve vezetői az új pártoknak.

    A TIB megelégedéssel nyugtázza, hogy minden számottevő politikai
erő, beleértve a volt uralkodó pártnak és kormányzatnak a múlt
újragondolására képes elemeit, elismerte, hogy 1956. október 23-án
Magyarországon forradalom kezdődött, amely a sztálinista diktatúra
és a szovjet beavatkozás elleni szabadságharcba torkollott. Immár
közfelfogássá vált az, amit bizottságunk két évvel ezelőtt
leszögezett: 1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. Úgy véljük, hogy 1956 szelleme, mint közös
örökség, arra kötelezi a ma egymással vetélkedő pártokat, hogy ne
feledkezzenek meg az őket és a nemzetet összekötő eszményekről,
kerüljék a méltatlan vádaskodásokat, tanusítsanak önmérsékletet,
utasítsák el a politikai szélsőségek előítéletet szító, emberi
jogokat, önérzetet és méltóságot sértő megnyilvánulásait, és
választási propagandájukban ne sajátítsák ki a forradalom
mártírjainak emlékét és a június 16-i temetés drámai élményét.

    A TIB és a követeléseivel egyetértő társadalmi és politikai erők
következetes fellépése eredményeképpen mára törvény útján semmisnek
nyilvánították az 1945 és 1963 közötti összes politikai, valamint
politikai indíttatású gazdasági és egyéb ítéletet. Százezrek nyerték
vissza elorzott, de soha el nem vesztett becsületüket, méltóságukat,
egyenjogúságukat. Megszüntek a törvénytelen ítéletekből eredő
joghátrányok, s az úgynevezett feddhetetlenségi rendszer. A
politikai okokból börtönben és internálásban eltöltött éveket
beszámítják a nyugdíjba. Néhány kezdeti intézkedés történt az anyagi
kártérítés terén is. (folyt. köv.)



1990. március 8., csütörtök 19:33


Vissza »


A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz (2. rész) (OS)


A 301-es parcella bozóttengeréből, ahonnan még a hozzátartozókat
is kitiltották, gondozott nemzeti kegyhely lett. 1989. június 16.
óta tízezrek zarándokoltak oda Magyarországról és külföldről,
közöttük Mario Soares Portugália, Francois Mitterand Franciaország,
és Vaclav Havel Csehszlovákia köztársasági elnöke is. A TIB
emlékműpályázatot hírdetett, a társadalmi és szakmai bírálóbizottság
közel száz hazai és külföldi pályaműből választotta ki a
megvalósításra érdemeset, amelyet közadakozásból kívánunk
felállítani.

    A jelentős erkölcsi, politikai, jogi eredmények ellenére a TIB
megállapítja, hogy munkáját még nem fejezte be. Úgy véli, hogy
céljai közül néhányat még a jelenlegi parlamenti ülésszak alatt is
meg lehet valósítani, a többit az új Országgyűlésnek és az új
kormánynak kell valóra váltania.

    A jelenlegi Országgyűléstől elvárjuk, hogy 1990. március 14-én
határozatban rögzítse álláspontját a politikai okokból hátrányt
szenvedett magyar állampolgárok részleges anyagi kártérítése
tárgyában. A határozat végrehajtása már az új magyar kormány
feladata lesz, nem kívánunk azonban méltánytalan terhet róni az új
Magyarországra, amelyért küzdöttünk.

    A TIB felhívja a jelenlegi és a választások utáni magyar
kormányt, hogy fogadja el a TIB és társszervezeteinek a
kártérítéssel, valamint a kártérítés és rehabilitáció
végrehajtásával kapcsolatban külön közzétett álláspontját.

    Különös figyelmet kell fordítani az 1945 után Szovjetunióba
hurcolt és ott elítélt polgári személyek jogi és anyagi sérelmeinek
orvoslására. A TIB támogatja a volt hadifoglyok jogos és méltányos
követeléseit is.

    Be kell fejezni az 1956-os forradalomban résztvett és ezért
elítélt katonák és rendőrök teljes körű rehabilitációját, vissza
kell állítani katonai becsületüket, beleértve a megfelelő
rendfokozatuk megadását is. Meg kell követni a vallási meggyőződésük
és hitük miatt üldözött egyházi személyeket, és mindazon nemzetiségi
csoportokat, amelyek kollektíven kerültek hátrányos helyzetbe.

    Felül kell vizsgálni az 1963 után lefolytatott valamennyi
politikai pert, köztük az időközben a büntető törvénykönyvből
kiiktatott paragrafus alapján indított izgatási pereket. Nem
feledhetjük, hogy ha csökkentett mértékben is, de szinte napjainkig
folytak politikai indíttatású büntetőperek. (folyt. köv.)



1990. március 8., csütörtök 19:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz (3. rész) (OS)


Mind a mai napig csak igen kis mértékben tették jóvá a politikai
vagy ideológiai okokból (nem bíróilag és rendőrileg) üldözött,
hivatásuk gyakorlásától részben vagy egészében eltiltott magyar
értelmiségiek elleni intézkedéseket. Botrányos, hogy azok közül,
akik 1977-ben és 1979-ben emelték fel szavukat Vaclav Havel és
társai üldözése ellen, sokan mindmáig nem kaptak elégtételt. Nem
elegendő, hogy a Magyar Tudományos Akadémia - zömmel haláluk után -
rehabilitált egyes akadémikusokat, és szinte titkokban juttatott
álláshoz néhány kiemelkedő személyiséget. Az illetékes állami
szervek jelentsék ki, hogy fájlalják a sok-sok évtizeden át hozott,
értelmiségellenes politikai intézkedéseket, és gyakorlati lépésekkel
orvosolják a személyes sérelmeket. A rehabilitációt elsősorban
azoknak a szervezeteknek kell végrehajtani, amelyek a sérelmet
okozták. Az intézmények tekintsék kötelességüknek saját egykori
munkatársaik felkutatását, és ne kényszerítsék a sértetteket, hogy
megalázó pályázati rendszerben maguk kérjék a jóvátételt. Vonatkozik
ez mindazokra is, akik a politikai üldözés hatására külföldre
kényszerültek távozni.

    A TIB üdvözli azokat a társadalmi szervezeteket, amelyek
valamely meghatározott csoport rehabilitációjáért küzdenek (a
recskiek, a hadifoglyok, a politikai foglyok, a kitelepítettek, a
munkaszolgálatosok, a nemzetiségiek stb. szövetségeit). Munkájukat
erkölcsileg támogatja és együttműködést kínál nekik.

    A TIB szellemiségéből következik, hogy az emberi jogokért, a
nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogaiért határainkon kívül és
belül egyaránt síkra száll.

    Alapító felhívásunk szellemében elengedhetetlennek tartjuk az
1945 óta elkövetett politikai bűnök okainak tárgyilagos, a
történelmi korba ágyazott, elemző és bosszútól mentes feltárását,
okozóinak megnevezését. A törvénytelenségek elkövetésében súlyosan
vétkes politikusokat, bírákat, ügyészeket és a politikai rendőrség
tagjait szakemberekből álló országgyűlési bizottság előtt kell
meghallgatni és erkölcsileg felelősségre vonni. Köztörvényes,
korrupciós vádak felmerülése esetén a törvények legszigorúbb
betartásával büntetőjogi eljárást kell indítani. Az egykori
pártállam kiváltságosai veszítsék el jogtalan privilégiumaikat. Az
erkölcsi és politikai felelősségrevonás azonban nem torkollhat
semmiféle leszámolásba, a politikai felelősség megállapításakor
óvakodni kell mindenfajta hisztériától. Az új, demokratikus
Magyarországon nem lehetnek az elmúlt rendszerekre emlékeztető
politikai perek. (folyt. köv.)



1990. március 8., csütörtök 19:44


Vissza »


A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz (4. rész) (OS)


A Történelmi Igazságtétel Bizottság felhívja az új
Országgyűlést, helyezze hatályon kívül a halálbüntetést.

    A politikai felelősség megállapításának elsődleges célja a
történelmi és erkölcsi tanulságok levonása. Ezért kezdeményezte a
TIB az 1956-os magyar forradalom története dokumentációs és
kutatóintézetének megalakítását, amely feltárja és elemzi a
forradalom előzményeit, eseményeit és utóéletét, nyilvánosságra
hozza dokumentumait, és folytatja a még élő szereplők
meghallgatását.

    A TIB köszönti a függetlenné és szabaddá váló lengyel, cseh,
szlovák, német, bolgár, román és baltikumi népeket. Politikai és
történelmi szerepének megfelelően együttműködést kér és kínál
hasonló szervezeteiknek, hogy közös tényfeltáró munkával és a múlt
eseményeinek számbavételével vegyük elejét annak, hogy Európa e
térségében valaha is sor kerülhessen totális diktatúrák
újjáéledésére.

    A TIB történelmi szerepe nem fejeződik be a sztálinista rendszer
utáni első szabad választással. Az élők jogi és anyagi érdekeinek
védelme, a kegyeleti tevékenység, a közelmúlt történetének
tárgyilagos feltárása és minden törvénytelenség elleni fellépés még
emberöltőnyi feladatot ad bizottságunk számára.

    Ennek támogatására hívjuk fel a magyar társadalmat, a jövendő
magyar államigazgatást és külföldön élő barátainkat.


Budapest, 1990. március 8.

     A Történelmi Igazságtétel Bizottság

     Abod László Halda Alíz
     Ádám Györgyné Hegedüs B. András
     Bácskai Vera Hegedüs László
     Bali Sándorné Hoffmann Gertrud
     Bohó Róbert Horváth Tamás
     Demény Pál Hősz Dezső
     Dénes János Kaas Ervin
     Donáth Ferencné Bozóky Éva Kéri Kálmán
     Donáth László Kertész Dezső
     Eörsi István Kosáry Domonkos
     Erdélyi Tibor Kozák Gyula
     Fazekasné Kálmán Éva Lakatos István

(folyt. köv.)



1990. március 8., csütörtök 19:47


Vissza »


A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz (5. rész) (OS)


Fekete Gyula Lambrecht Miklós
Forintos György Lazur Barna
Földes Péter Litván György
Földvári Rudolf Löcsei Pál
Fútó Dezső Marián István
Gáliné Káldor Vera Matheovics Ferenc
Göncz Árpád Mécs Imre
Gyenes Judit Menczer Gusztáv
(Maléter Pál özvegye)
Mensáros László Mérei Ferencné
Molnár Ferenc Vásárhelyi Miklós
Nagy Elek Zimányi Tibor
Nemes Lívia Zólomy László
Obersovszky Gyula Zsámboki Zoltánné
Párkay Tivadar Zsámboki Mária
Perbíró József
Pomogáts Béla
Radó György
Regéczy Nagy László
Rozsdi Pál
Szalai Róbert
Széll Jenő
Tankó Tibor
Tóbiás Áron
Tóth Lajos
Újhelyiné Haraszti Mária
Újhelyi Szilárd
Ungváry Rudolf
Váradi Gyula

(OS)



1990. március 8., csütörtök 19:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD