|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Libération: európai közvélemény - szociáldemokrácia (1.rész)
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. február 19. hétfő (MTI-tud) - ,,A
szociáldemokrácia csábítja el az Új Európát,, - ezt a következtetést
vonja le a Libération című francia lap abból a
közvéleménykutatásból, amelyet más tömegtájékoztatási eszközökkel
együtt végeztetett el Európa nyolc országában. Az öt nyugat-európai
ország - az NSZK, Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia,
Olaszország, - illetve a három közép- és kelet-európai állam -
Magyarország, Lengyelország és a Szovjetunió - lakosait három fő
témáról kérdezték meg: a politikai változásokról, illetve politikai
preferenciáikról, az európai egység jövőjéről s a német egyesítésről
összesen kilenc kérdést tettek fel. Az eredményeket hétfőn négy
oldalon ismerteti és kommentálja a tekintélyes párizsi lap, azokat
Magyarországon közlése szerint a Beszélő című hetilap teszi közzé.
A lap szerint 1990. négy szempontból is döntő fontosságú év lesz: a közép- és kelet-európai országok nagy részében először tartanak szabad választásokat, ezeknek az országoknak meg kell hozniok fájdalmas gazdasági döntéseiket. Ezen túlmenően az idén minden bizonnyal megvalósul a német egység s előre kell lépni az európai kérdések rendezésében, a Jalta utáni rend kialakításában az őszre esedékes űjabb európai csúcstalálkozón.
Az adatok elemzéséből a lap arra a következtetésre jut, hogy Kelet- és Nyugat-Európában egyaránt a szociáldemokrácia látszik közös alapnak. ,,Ha a piacgazdaság mindenütt megkapta is a többség támogatását, egyes országokban pedig kifejezetten gyógyszernek látszik, ez nem jelentkezik politikai téren a liberalizmus vagy a konzervatívabb ideológiák (népszerűségének) párhuzamával,, - írja a kommentár. A kelet-európai kommunisták az idők jeleként a szocialista demokrácia vagy a szociáldemokrácia felé fordultak, elutasítják a kommunizmust, a ,,kommunizmus utáni,, korszak már a holnap kérdése - írja a lap, amely ,,bizonyosságnak,, tekinti a szociáldemokrata pártok újjászületését, mindenekelőtt Németországban. (folyt.)
1990. február 19., hétfő 11:11
|
Vissza »
|
|
Libération: európai közvélemény - szociáldemokrácia 2.
|
,,A kapitalizmus ugyan jól szerepelt (a válaszokban), de korántsem hódította meg az európai népek szívét. Nyolc ország közül hatban ennek a szónak a megkérdezettek többség pejoratív jelentést adott,, - írja a lap. A ,,liberalizmus,, kifejezést éppúgy, mint a demokratikus szocializmus eszméjét a felmérés meglehetősen tisztázatlannak mutatta, a szociáldemokrácia fogalma viszont a nyolc megkérdezett ország többségében közérthetőbb volt és pozitívabb fogadtatásra talált, bár az értelmezések a tartalmat illetően nem mindenütt voltak azonosak. Különösen Magyarországon, Franciaországban és Nyugat-Németországban kapott nagyobb támogatást. Elsősorban nem a társadalom átformálása, hanem a társadalmi egyensúly, az általános szocialis biztonság képzete fűződik ehhez - vélekedik az elemzésben a lap.
A közvéleménykutatás azt a nagyszábasú ankétot előzte meg, amelyet a lap és más - francia és külföldi - tömegtájékoztatási eszközök együttesen tartanak kedden Párizsban, ,,Merre tart a Kelet,, címmel. A vita résztvevői sorában neves közéleti személyiségek lesznek Európa mindkét feléből, köztük Petre Roman bukaresti kormányfő, Gregor Gysi, a Demokratikus Szocializmus Pártjának elnöke, Bronislaw Geremek, a Szolidaritás parlamenti csoportjának vezetője, Willy Brandt, a Szocialista Internacionálé elnöke. Magyarországról Kis János, az SZDSZ ügyvivője tagja vesz részt a tanácskozáson, amelyet Michel Rocard miniszterelnök nyit meg. +++
1990. február 19., hétfő 11:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|