 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Sajtótájékoztató az Alkotmánybíróságon
|
1990. február 14., szerda - Az Alkotmánybíróság elutasította az
országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény
megsemmisítésére irányuló kérelmet, nem találta alkotmányellenesnek
az ajánlószelvényekre vonatkozó rendelkezéseket - jelentette be dr.
Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára szerdai
sajtótájékoztatóján. E határozat dr. Sólyom László alkotmánybíró
külön véleményével született.
A sajtótájékoztatón az újságírók tájékoztatást kaptak az
Alkotmánybíróság működéséről, a napirenden lévő ügyekről. (MTI)
1990. február 14., szerda 10:54
|
Vissza »
|
|
Sajtótájékoztató az Alkotmánybíróságon (1. rész)
|
1990. február 14., szerda - Az Alkotmánybíróság határozata
szerint nem alkotmányellenesek az országgyűlési képviselők
választásáról szóló törvénynek az ajánlási szelvényekre vonatkozó
rendelkezései. Ezért elutasította e rendelkezések, illetve az egész
törvény megsemmisítésére irányuló kérelmet - jelentette be dr. Holló
András, az Alkotmánybíróság főtitkára szerdai sajtótájékoztatóján. A
határozat dr. Sólyom László alkotmánybíró különvéleményével
született.
A Centrumpártok Nemzeti Szövetsége, a Kereszténydemokrata
Néppárt Bács-Kiskun megyei szervezete, egy sződligeti állampolgár,
valamint - a pártok és ország vezetőinek egy héttel ezelőtti
konzultációját követően - az ideiglenes köztársasági elnök
indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület
mihamarabb vizsgálja meg: az ajánlási szelvények intézménye
összhangban van-e az alkotmánnyal. A CPNSZ megítélése szerint a
kopogtató cédulák sértik a választás titkosságának elvét, továbbá -
az azokon feltüntetett adatok miatt - alkalmazásuk
összeegyeztethetlen a magántitok és a személyes adatok védelméről
szóló alkotmányos rendelkezéssel.
Az Alkotmánybíróság szerint az ajánlás nyilvánossága nem sérti a
választások titkosságára vonatkozó alkotmányos elvet, ezt nem
indokolt kiterjeszteni a jelölési eljárásra. Egységes véleményük
szerint a jelölés nyilvánossága ugyancsak fontos alkotmányos
garanciája a választások tisztaságának, hitelességének.
A kopogtató cédulán szereplő adatok tekintetében az
Alkotmánybíróság - többségi vélemény alapján - úgy foglalt állást,
hogy a személyi szám és a lakcím feltüntetése nem sérti az
állampolgárok személyi adatvédelemhez való jogát. A választási
törvény módosítása (az 1990. évi II. törvény) további törvényes
biztosítékokat nyújt az ajánlási szelvényekkel való visszaélések
ellen. E kérdés kapcsán dr. Sólyom László alkotmánybíró - a testület
elnökhelyettese - kisebbségi különvéleményét is tartalmazza a
határozat. Ő úgy vélekedik, hogy a személyi szám és a lakcím ilyen
értelmű nyilvánosságra hozása a szükségesnél jobban korlátozza a
személyes adatok védelméhez való alkotmányos jogot. Alapvető jogot
pedig csakis akkor lehet korlátozni, ha egy másik alapvető jog
érvényesülése semmilyen más módon nem biztosítható. Dr. Sólyom
László szerint ebben az esetben erre nincs szükség, mert az ajánlási
szelvény hitelességének megállapításához elegendő például az azon
feltüntett kódszám. (folyt. köv.)
1990. február 14., szerda 14:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sajtótájékoztató az Alkotmánybíróságon (2. rész)
|
A ,,többségi vélemény,, indokait dr. Solt Pál alkotmánybíró
foglalta össze. Eszerint: az, hogy az elméletileg szükségesnél több
adat szerepel az ajánlási szelvényen, törvényességi garancia. A két
jog konkurenciáját - a választás törvényessége, illetve ezen
összefüggésben állampolgárokat megillető azon jog, hogy maguk
rendelkeznek saját adataik nyilvánosságra hozásáról - az előbbi
javára oldotta fel az Alkotmánybíróság.
A határozat ismertetését követően az Alkotmánybíróság
működéséről, a napirenden szereplő ügyekről esett szó. Az eddig is
nagy sajtónyilvánosságot kapott székhely-probléma kapcsán
elhangzott: az Alkotmánybíróság működése nem egyszerűen épület
kérdése. Mivel a törvény értelmében a székhely Esztergom, a testület
ott tárgyalja majd a közvéleményt leginkább foglalkoztató ügyeket,
ott hirdeti ki határozatait, ott fogadja vendégeit. Mivel a
munkájukhoz nélkülözhetetlen szakmai, szellemi infrastruktura, a
szakirodalom kizárólag Budapesten hozzáférhető, még hosszú ideig
ténylegesen a fővárosban tevékenykednek az alkotmánybírák.
A sajtótájékoztatón szóltak arról is, hogy a beérkező
indítványok először a főtitkához kerülnek, aki - sok esetben az
alkotmánybírákat segítő szakértők véleményének ismeretében - az
elnökhelyetteshez csak azokat az ügyeket továbbítja, amelyekben a
testület hatáskörrel bír. A többit az illetékesekhez irányítja.
Dr. Holló András szükségesnek tartotta emlékeztetni az
újságírókat arra, hogy az állampolgárok mely esetekben fordulhatnak
az Alkotmánybírósághoz. Csak az nyújthat be alkotmányjogi panaszt,
aki úgy érzi, hogy - egy államigazgatási vagy bírói határozat nyomán
- alapjogában sérelmet szenvedett, s ezért annak a jogszabálynak az
alkotmányosságát vitatja, amely alapján a döntés született. Az
indítvány a jogerős határozat kézhezvételétől számított 60 napon
belül, és csak akkor terjeszthető elő, ha az érintett már minden
jogorvoslati lehetőséggel élt.
A főtitkár tájékoztatást adott a döntésre váró ügyekről is. Mint
mondotta, az országgyűlés február végi ülésszakán ismertetik a
testület határozatát arról, alkotmányerejű-e a családjogi törvény,
illetve annak módosítása. Március első felében Esztergomban
nyilvános tárgyaláson foglalkoznak az úgynevezett kamatadó
kérdésével. Rövidesen döntést hoznak a halálbüntetés és az abortusz
alkotmányossága tekintetében. Számos olyan beadvány érkezik amely
azt kifogásolja, hogy egy alsóbb rendű jogszabály ellentétes egy
magasabb rendűvel. Ugyancsak megvizsgálják - egy konkrét ügy kapcsán
- a kisajátításról szóló törvényerejű rendeletet. Egy Algírból
érkezett kérésre foglalkoznak a jogszerűen külföldön tartózkodó
magyar állampolgárok szavazati jogának problémájával is. (folyt.)
1990. február 14., szerda 14:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sajtótájékoztató az Alkotmánybíróságon (3. rész)
|
Az egyik újságíró a jelenlévő két alkotmánybíró véleményét
kérdezte arról, hogy átmenetileg Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter
felügyeli a belső biztonsági szolgálat tevékenységét. Az udvarias
elutasítás indoka az volt, hogy az alkotmánybírák - akik a törvény
értelmében politikai nyilatkozatot nem tehetnek - e kérdésről is
csak akkor nyilatkozhatnak, ha valaki beadványában ennek
megvizsgálását indítványozza.
A jelenleg öt tagú testület egyébként az új országgyűlés alakuló
ülését követő két hónapon belül tíz tagúra bővül. (MTI)
1990. február 14., szerda 14:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|