|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Tőkés László budapesti programja (1. rész)
|
1990. február 8., csütörtök - Zsúfolt, ám elsősorban
protokolláris programja volt magyarországi látogatásának hatodik
napján Tőkés Lászlónak. A kéthetes jószolgálati úton lévő temesvári
református lelkészt, a Romániai Nemzeti Megmentési Front Tanácsának
tagját csütörtökön a nap első felében a Magyar Köztársaság vezető
politikusai fogadták.
Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök az Országház Nándorfehérvári termében találkozott Tőkés Lászlóval, aki köszönetet mondott a magyar népnek, s személyesen Szűrös Mátyásnak azért a szolidaritásért, anyagi és politikai segítségért, amit Magyarország nyújtott a román forradalomnak, Románia népeinek. Szűrös Mátyás kifejtette: Magyarországon nagy szeretettel és büszkeséggel gondolnak a református lelkészre, aki halálos fenyegetésektől sem megfélemlítve, bátor magatartásával szikrát adott a nagyot várt romániai forradalmi fordulatnak. Hangsúlyozta, hogy hazánk közvéleménye őszintén tiszteli tántoríthatatlan kiállását a Romániában élő - különböző nemzetiségű -, becsületes emberekért, az erdélyi magyarság emberi és nemzetiségi jogaiért vívott küzdelemben. A továbbiakban leszögezte: Románia és Magyarország viszonyát új alapokon, a nyíltság, a megértés, a két nép közötti közeledés, a kölcsönös előnyök szellemében kell fejleszteni.
A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy kölcsönösségi alapon mielőbb ismét működniük kell azoknak az intézményeknek, amelyeket a Ceausescu-rendszer megszüntetett, illetve nem engedélyezett, mint például a kolozsvári magyar főkonzulátus és a bukaresti magyar kultúra háza. Szükségesnek vélték a magyar anyanyelvű oktatás szélesítési lehetőségeinek mihamarabbi megteremtését.
Az ideiglenes köztársasági elnöknél tett látogatást felhasználva Szokolay Sándor zeneszerző ünnepélyesen átadta az ,,Ima rontás ellen - Fohász Erdély faluiért,, című kórusművének kottáját, amelyet az elmúlt esztendő nyarán, az Erdéllyel való szolidaritásért szervezett budapesti tüntetés hatására írt.
Németh Miklós dolgozószobájában folytatódott Tőkés László programja. A miniszterelnök elöljáróban hangsúlyozta, hogy a magyar nép jól ismeri és nagyra értékeli tevékenységét. Szilárd elveken nyugvó, következetes magatartását a demokrácia megteremtéséért, az emberi jogok, a lelkiismereti - és vallásszabadság, s a kisebbségi jogok érvényre juttatásért vívott küzdelmét a magyar közvélemény nagy rokonszenvvel kíséri. (folyt.köv.)
1990. február 8., csütörtök 13:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László budapesti programja (2. rész)
|
Nagyra értékeli azt is, hogy - elveihez híven - a forradalom győzelme után felelős közéleti szerepet vállalt a demokrácia megszilárdítása érdekében. A kormányfő kijelentette: a magyar kormány a legjobb kapcsolatok kialakítására törekszik a demokratikus Romániával. Bízik abban, hogy a demokrácia kiépülésének folyamata jelentős javulást hoz a romániai magyarság helyzetében.
Tőkés László a találkozón tájékoztatást adott a romániai demokratikus átalakulás eredményeiről, gondjairól, s kérte a Magyar Köztársaság segítségét az utóbbiak leküzdéséhez, a jószomszédi kapcsolatok és a népeink közötti barátság erősítéséhez.
A megbeszélésen részt vett Somogyi József, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke, Tóth Károly püspök, a Zsinat lelkészi alelnöke, Kocsis Attila lelkész, a Magyar Református Lelkészegyesület titkára, s ott volt Sarkadi Nagy Barna, a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetője.
Pozsgay Imre államminiszter ugyancsak dolgozószobájában fogadta a lelkipásztort. A beszélgetésen elsősorban a magyarországi demokratikus átalakulásról, jelenlegi belpolitikai fejleményekről szólt, majd méltatta azt a jószándékú tevékenységet, amelyet Tőkés László a két nép kapcsolatainak igaz emberségen alapuló fejlesztése érdekében kifejtett. Kölcsönösen reményüknek adtak hangot, hogy a magyarországi demokratikus fejlődés és a romániai forradalom folyamata reális lehetőséget nyújt a két nép közötti kapcsolatok megújítására.
A nap folyamán Szokai Imre külügyminiszter-helyettes a Külügyminisztériumban találkozott Tőkés Lászlóval. A magyar-román viszonyról, a romániai magyarság helyzetéről véleményt cserélve megállapították: a nacionalista román diktatúra végveszélybe sodorta a romániai magyarságot, súlyos feszültségeket teremtett az államközi kapcsolatokban. A két ország nyíltan vállalt kötelezettsége a viszony új alapjainak megteremtésére jó lehetőséget kínál a magyar és a román nép történelmi kiegyezéséhez.
A továbbiakban Szokai Imre leszögezte: a magyar külpolitika nyílt párbeszédben, a magyarság érdekeinek határozott megfogalmazásával és képviseletével, konstruktív szellemben kíván konkrét eredményeket elérni a kapcsolatokban. Tőkés László hangsúlyozta, hogy a Romániában élő magyarok jogainak biztosítása a romániai demokrácia megteremtésének sarkalatos kérdése. Egyetértettek abban, hogy a Magyarországra menekültek ügyeit mielőbb, humánusan kell rendezni, olyan helyzetet teremtve, hogy Romániából senki ne meneküljön, s a Magyarországon tartózkodók pedig térjenek vissza őseik földjére. (folyt.köv.)
1990. február 8., csütörtök 13:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László budapesti programja (3. rész)
|
Tőkés László felkereste hivatalában Tabajdi Csaba miniszterhelyettest is, aki tájékoztatta a kormány tanácsadó testületének, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumnak és Titkárságnak munkájáról. A lelkész nagyra értékelte azt a segítséget, amelyet ezek az intézmények nyújtottak az erdélyi magyarságnak a nehéz időkben.
A beszélgetésen szó volt a magyarországi románok és a romániai magyarok önazonossága megőrzésének fontosságáról. Tabajdi Csaba hangsúlyozta a kölcsönös biztosítékok megteremtésének szükségességét, amelyek szavatolják a magyar és a román kisebbségek kollektív jogait, az esetleges sérelmek elkerülését. (folyt.köv.)
1990. február 8., csütörtök 13:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László budapesti programja (4. rész)
|
Minden protokolláris ceremóniától mentesen folytatódott Tőkés László délutáni budapesti programja. A Néprajzi Múzeumban és az intézmény környékén több ezren várták, hogy találkozhassanak a lelkésszel. A Kossuth Lajos téri épület ad ugyanis otthont annak a nagyhatású fotó- és videokiállításnak, amely a decemberi romániai események áldozatainak állít emléket. A Fekete Doboz, a Balázs Béla Stúdió és a múzeumi kollektíva közös tárlatának anyagát 35, főként amatőr fotós felvételeiből és 12 filmes mintegy 18 órányi videoanyagából állították össze.
Tőkés Lászlót kérték fel a rendezők a bemutató megnyitására, aki beszédét azzal kezdte: itt tartózkodása idején minden pillanata ,,forradalmian,, be volt osztva, így nem jutott ideje arra, hogy megnyitó beszéden gondolkodjon. Ennek ellenére eljött, hogy a jelenlévőkkel együtt tisztelegjen azok előtt, akiknek szenvedései, áldozatai árán született meg Romániában a szabadság. A továbbiakban felidézte az elmúlt évtizedek szörnyűségeit, amelyek Románia népeit nap mint nap érték. Emlékeztetve arra, hogy annak idején sokan hitetlenkedve hallgatták a hírt, hogy Románia részéről nincs kizárva a katonai fenyegetés, kijelentette: a román nép részéről nem volt ilyen veszély, ám a kiállításon bemutatott felvételek is jelzik: sokkal nagyobb volt a veszedelem, mint amennyire azt sokan elképzelték.
- E kiállítás legyen mementó, hogy immár hitelesen és valóságosan elmondhassuk mindannyian: soha többé - ezekkel a szavakkal zárta szavait Tőkés László, megnyitva a február végéig látható kiállítást. (folyt.köv.)
1990. február 8., csütörtök 15:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László budapesti programja (5. rész)
|
Tőkés László a koraesti órákban istentiszteletet tartott a Kálvin téri templomban. A lelkészt Tóth Károly református püspök köszöntötte a Kálvin téri gyülekezet körében, hangsúlyozva: büszkeség tölti el a magyarokat azért, hogy ami Romániában elkezdődött, az a magyar református lelkész bátor hitvallásának köszönhető. Ezt követően Tőkés László lépett a szószékre. Igehírdetésében emlékeztetett Románia népeinek évtizedekig tartó szenvedéseire, amelyekről újabb és újabb dokumentumok kerülnek elő. Felhívta a figyelmet arra, hogy most az önvizsgálat időszaka következik országa népe és a határokon kívül élő kisebbség számára egyaránt, hiszen - bár számosan elmenekültek Romániából - mindannyian reménykedtek abban, hogy megváltozik nyomasztó sorsuk. Végezetül arról beszélt, hogy a társadalomnak, a politikának is szüksége van a hitre, az erkölcsi tartásra annak érdekében, hogy egy szebb, boldogabb világ körvonalai bontakozzanak ki. (MTI)
1990. február 8., csütörtök 19:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|