|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése
|
1990.. január 18., csütörtök - Csütörtök délelőtt a kevésbé fajsúlyos témák tárgyalásával, köztük a vezető állami tisztségviselők javadalmazásának kérdésével kezdte kétnaposra tervezett ülését az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A honatyák először arról a törvényjavaslatról foglaltak állást, miszerint a jövőben nem a kormány határozná meg önmaga, illetve vezető állásu hivatalnokainak, a nemsokára már főállásu képviselőknek a fizetését, hanem a Parlament. A bizottság ezzel az elvi változtatással egyetértett, de az eredeti javaslattal ellentétben úgy vélekedtek, hogy a viszonyítási alap a képviselők munkadíja legyen, annak arányában határozzák majd meg az állami vezetők fizetését, ne pedig fordítva. S miközben ezzel összefüggésben arról folyt a vita, hogy melyik megoldás lenne a legjobb, s dönthet-e ez a Parlament az új képviselők munkadíjáról, szinte mindenki elfogadottnak vette a honatyák számára javasolt 50 ezer forintos, illetve az állami vezetők részére ajánlott 80-140 ezer forintos havi bruttó fizetéseket. A javasolt összeget egyedül az egyik érintett, az Állami Számvevőszék elnöke találta magára nézve soknak, s a szervezetét érintett napirend tárgyalásakor bejelentette: jövendő fizetésének nem kis részét humánus célokra ajánlja majd fel.
A bizottság tárgyalt még az Állami Számvevőszék szervezeti felépítése, létszáma, éves költségvetése, valamint a társadalmi szervezetek devizaellátására tett javaslatokról. Délután megkezdték az állami vagyon védelmét szolgáló törvényjavaslatok megvitatását. (MTI)
1990. január 18., csütörtök 14:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1.
rész)
|
1990. január 18., csütörtök - Az Országgyűlés terv- és
költségvetési bizottsága csütörtöki ülésén elviekben egyetértett
azzal, hogy a jövőben ne a kormány határozza meg önmaga, illetve
vezető állású hivatalnokainak fizetését, hanem az Országgyűlés. A
törvényjavaslat kapcsán azonban Bognár József (országos lista)
felvetése eredményeként úgy foglaltak állást, hogy az a viszonyítási
alap, amelyhez arányosítva majd meghatározzák a magas beosztású
állami vezetők fizetését, ne a miniszteri javadalmazás, hanem a
jövőbeni főállású képviselők munkadíja legyen. Ettől a megoldástól
azt várják, hogy a fizetések ügyében a képviselők átgondolt, a
közhangulatra is figyelemmel lévő döntést hoznak, hiszen így majd
először az önmagukra vonatkozó döntést kell elfogadtatniuk
választóikkal.
A törvényjavaslattal kapcsolatban jobbára arról folyt a vita, hogy mi lenne a legcélszerűbb viszonyítási alap, s dönthet-e ez a Parlament az új képviselők munkadíjáról. Elviekben mindenki elfogadottnak vette a honatyák számára javasolt 50 ezer forintos, illetve az állami vezetők részére ajánlott 80-140 ezer forintos havi bruttó fizetéseket. A javasolt összeget egyedül az egyik jelenlévő érintett, Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke találta magára nézve soknak. A szervezetét érintett napirend tárgyalásakor bejelentette: jövendő fizetésének nem kis részét humánus célokra ajánlja majd fel, bár volt aki erről igyekezett lebeszélni.
A bizottság tárgyalt még az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, létszámára, és éves költségvetésére tett javaslatról. Hagelmayer István arról tájékoztatta a képviselőket: a belső létszámarányok módosításával lehetővé vált, hogy az eredetileg tervezettnél több számvevőt foglalkoztassanak, s ugyanakkor jelentősen csökkentették működési költség-előirányzataikat.
Meghallgatták Biacs Péter (Budapest) módosító indítványát az átalakulási törvénnyel kapcsolatban. A képviselő a jogszabálynak azon a részében kíván változtatást, amely szerint jelenleg a mezőgazdasági nagyüzemek ingyen is hozzájuthatnak az élelmiszerfeldolgozó társaságok részvényeinek egy hányadához. Mivel így a társaságokban nem valósul meg a mezőgazdasági üzemek közvetlen vagyonérdekeltsége, ezt a megoldást az élelmiszerfeldolgozók országos szövetsége is elfogadhatatlannak ítéli. A bizottság abban maradt, hogy a képviselő indítványát tanulmányozzák. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 17:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2.
rész)
|
Ezt követően tértek át a Nemzeti Vagyonügynökség létrehozásáról, illetve az állami vagyon védelméről szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalására. Martonyi János, a privatizáció kormánybiztosa arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a jogszabálytervezetekről a különféle pártok is véleményt mondtak már, s többségük egyetértett azokkal, bár néhány párt ellenzi, hogy e fontos törvényeket még a jelenlegi Országgyűlés alkossa meg. Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes egyebek között azokra a korábbi felvetésekre reagált, amelyek szerint félő, hogy ha a Vagyonügynökség kezdeményezheti az önkormányzatú állami vállalatok államigazgatási irányítás alól való helyezését, akkor tömeges ,,államosítás,, várható. Mint mondta, ezt a lépést a kormány eddig még akkor sem igen tette meg, ha annak szükségessége nyilvánvaló volt, ezután pedig még kevésbé várható. Az pedig csak a külföldi tőke bizalmát növelné, ha végre tisztázódnának a tulajdonviszonyok, a tulajdonos akár szervezet formájában is kézzelfoghatóvá válna, s a társadalom számára mindenképpen megnyugtató lenne, ha a vállalatok eladásánál, átalakulásánál törvény szavatolná a versenyeztetést, az ügyletek nyilvánosságát.
A témával kapcsolatban Puskás Sándor (Heves megye), a bizottság elnöke megjegyezte: indokolt, hogy a Nemzeti Vagyonügynökség igazgatótanácsában helyet kapjanak a környezetvédelmi szervek, valamint a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleteinek, illetve a társadalombiztosításnak a küldöttei. Szabó Kálmán (Budapest) azt indítványozta, hogy ha meghirdetik egy gyár részbeni vagy teljes eladását, akkor erről a tényről, valamint az üzletben való részvételi lehetőségeikről a dolgozókat is tájékoztatni kelljen. Javasolta, hogy az új Országgyűlés számára hagyják meg jogörökségként, miszerint még az ősszel tűzze napirendjére a tulajdonról szóló törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 17:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1058 sz. hírre
|
Mai mtib1058 számú, Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2.rész) című hírünk 1. bekezdésének 11. sorában a szöveg helyesen:
...államigazgatási irányítás alá való helyezését... ---
(MTI)
1990. január 18., csütörtök 17:43
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (3.
rész)
|
A vitában Szabó Kálmán azt javasolta, hogy a Vagyonügynökség vezetője a zárszámadáskor számoljon be az Országgyűlésnek tevékenységéről. Séra János (Komárom megye) szerint szükség lenne arra, hogy az ügynökség önálló vagyonértékelő szervezetet hozzon létre. Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) úgy vélekedett: nem szabad lehetőséget adni zártkörű pályázatok meghirdetésére, mert ez kedvező feltételeket biztosít a lobbizáshoz. Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) pedig azt javasolta, hogy a vagyonügynökséget az Országgyűlés hatáskörébe vonják.
Ezután a törvénytervezet szövegének részletes vitájával folytatták a munkát, amellyel csak a késő esti órákban végeztek. Végül is úgy döntöttek, hogy a terv- és költségvetési bizottság javasolja: a szervezetet ne Nemzeti, hanem Állami Vagyonügynökségnek hívják. A törvény az eredetileg tervezettnél egy hónappal előbb, március 1-jén lépjen hatályba. Erre azért lenne szükség, mert várhatóan a következő hetekben fel fog gyorsulni a spontán privatizáció, s mindenképpen meg kell akadályozni az állami vagyon kiárusítását. A bizottság szerint arra is szükség van, hogy az Országgyűlés januári ülésszakán előkészítő, valamint jelölő bizottság alakuljon a Vagyonügynökség szervezetének létrehozására, ügyvezető igazgatójának megválasztására. A jelölő bizottság munkájába a pártok parlamenti képviselőit is be kell vonni. Végül is az Állami Vagyonügynökségről szóló törvényjavaslatot a terv- és költségvetési bizottság elfogadta. Ugyancsak elfogadták a képviselők az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló törvénytervezetet. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága korábbi ülésén azt javasolta, hogy a törvénytervezetet módosítsák: megtiltva az erdőingatlanok elidegenítését. Ezzel a terv- és költségvetési bizottság nem értett egyet. Úgy foglalt állást, hogy a javaslatot egy másik jogszabályban, a földtörvényben kell érvényre juttatni.
A terv- és költségvetési bizottság - mivel csütörtökön nem tudta befejezni munkáját - pénteken is folytatja ülését. (MTI)
1990. január 18., csütörtök 19:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|