|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Milyen összetételű lesz az új magyar Országgyűlés? (1. rész)
|
1990. január 14., vasárnap - Minél inkább közeledik az
országgyűlésiképviselő-választások időpontja, annál gyakrabban
hallhatja-olvashatja az állampolgár ezeket a fogalmakat: egyéni
választókerület - független jelölt; területi választókerület (a
főváros, illetve a megyék) - területi lista; országos lista. Ezek a
fogalmak az országgyűlési képviselők megválasztásának módját
takarják.
Már tavaly októberben, az alkotmány és a választójogi törvény módosításának időszakában kitűnt: a jogállam és a parlamenti demokrácia megteremtésének folyamatában nyilvánvalóan olyan politikai képviseletre van szükség, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje növekszik. Ugyanakkor rendkívül nehéz egy több évtizedes szemléletet és gyakorlatot egyik napról a másikra megváltoztatni. Nevezetesen: az országgyűlési képviselő az átalakuló parlamenti demokráciában már nem a helyi érdekek szószólója, érvényesítője, hanem - ahogyan a módosított alkotmány fogalmaz - tevékenységét a köz érdekében végzi.
Mindezeket figyelembe véve a választójogi törvény vegyes választási rendszert tartalmaz. Eszerint választ majd márciusban az ország 172 képviselőt egyéni választókerületben, 152 parlamenti képviselői helyet a területi listákon szerezhetnek meg a pártok, további 58 mandátum sorsa pedig az országos listákon dől el.
A háromféle jelölési módról Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint mondotta: az egyéni választókerületben a választópolgárok jelölhetnek, továbbá azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek. Itt két vagy több párt közösen is állíthat jelöltet. Az egyéni választókerületek száma 176, a legtöbb Budapesten (32), Pest megyében (16), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (13) található, a legkevesebb pedig Nógrád megyében (4).
Az egyéni választókerületben induló jelöltek közül - akár függetlenek, akár egy, esetleg több párt vagy szervezet színeiben indulnak - a szavazópolgároknak egy személyre kell félreérthetetlenül voksolniuk. Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint felét megkapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület polgárainak több mint a fele szavazott. (folyt.köv.)
1990. január 14., vasárnap 16:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Milyen összetételű lesz az új magyar Országgyűlés? (2. rész)
|
A választáskor a szavazópolgárok még egy szavazócédulát kapnak majd, ez lesz az úgynevezett területi lista. Ezeken a listákon csak a pártok indíthatnak jelölteket. Ilyen területi listát az a párt állíthat, amely a fővárosban legalább 8, Pest megyében 4, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3, a többi megyében két egyéni választókerületben állított jelöltet.
A területi listák alapján 152 képviselői helyen osztozhatnak majd a pártok. A területi választókerületeket figyelembe véve a legtöbb mandátumot Budapesten (28), Pest megyében (14) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (11), míg a legkevesebbet Nógrád, Tolna és Vas megyében (4-4) lehet megszerezni.
Amikor a választópolgár a területi listára szavaz, lényegében egy pártra adja le voksát. A pártokra leadott szavazatokat országos és területi szinten összesítik, s a törvényben rögzített számítási mód alapján állapítják meg, hogy melyik párt hány képviselői mandátumot szerzett meg. A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy a választópolgárok több mint fele szavazott.
A harmadik jelölési mód az országos lista. Ilyen listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a 20 területi választókerület (Budapest és a 19 megye) közül legalább hétben állítottak listát. Ezekre azonban a választópolgárok közvetlenül nem szavaznak. Az országos listán megszerezhető 58 mandátumot rendkívül bonyolult arányszámítási rendszer alkalmazásával töltik be. (MTI)
1990. január 14., vasárnap 16:21
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib1019 sz. hírre
|
A mai mtib1019 számú, Milyen összetételű lesz az új magyar Országgyűlés? (1. rész) című hírünk 3. bek. 3. sorában a szám helyesen:
...176 képviselőt egyéni ... --- (MTI)
1990. január 14., vasárnap 17:02
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|