|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Szakszervezeti állásfoglalás az áremelésekről
|
1990. január 10., szerda - Sztrájk, tömegdemonstráció, népszavazás - ezek a szavak sűrűn ismétlődtek az Országos Koordinációs Tanács szerdai ülésén, amelyet egyebek között azért hívtak össze, hogy állásfoglalást alakítson ki a fogyasztói árak emeléséről, a szakszervezetek feladatairól. A hosszas vita után közösen kialakított állásfoglalásban a tanács tagjai végül is egyebek között azt követelték, hogy a minimális munkabéreket január 1-jei hatállyal 1100 forinttal, 5.100 forintra emeljék. Az OKT tagjai abban is egyetértettek, hogy ha nem sikerül megegyezni a kormánnyal a szakszervezeti követeléseket illetően, úgy legkésőbb január 22-ig döntenek arról, milyen további lépéseket tartanak szükségszerűnek. (MTI)
1990. január 10., szerda 13:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szakszervezeti állásfoglalás az áremelésekről (1. rész)
|
1990. január 10., szerda - Sztrájk, tömegdemonstráció,
népszavazás - ezek a szavak sűrűn ismétlődtek a Szakszervezetek
Országos Koordinációs Tanácsa (OKT) szerdai ülésén, amelyet egyebek
között azért hívtak össze, hogy állásfoglalást alakítson ki a
fogyasztói árak emeléséről, a szakszervezetek feladatairól.
A Nagy Sándor elnökletével zajló vitában sokan ostorozták a kormány gazdaságpolitikáját. Egyes vélemények szerint a sorozatban hozott rossz döntések bizonyítják, hogy a jelenlegi kormány nem ura a helyzetnek. Volt, aki azt követelte: a legszélesebb nyilvánosság előtt adjon választ a Minisztertanács elnöke a lakosságot sújtó intézkedéseket vitató kérdésekre. Mások szükségesnek tartották, hogy olyan országos demonstrációt szervezzenek a szakszervezetek, amelyben megmutatkozik a tagság ereje. A vitában az is felmerült: egyre inkább tapasztalható, hogy megrendül a tagság bizalma a szakszervezetekben, sokan úgy vélik, a rossz döntések azért születtek, mert a szakszervezetek nem képviselték elég jól a dolgozók érdekeit. Számosan azért fordítanak hátat a tömegmozgalomnak, mert hovatovább a tagdíjra fordított pénz a napi megélhetéshez kell. Ezzel kapcsolatban volt, aki feltette a szónoki kérdést: mit tesz, mit tehet a kormány, ha az emberek tömegesen nem fizetnek lakbért, közüzemi díjat.
Az OKT egyik tagja azzal a javaslattal állt elő, hogy a szakszervezetek kezdeményezzenek népszavazást, s ily módon próbálják kikényszeríteni követeléseiket. Nagy Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy indulatos, meggondolatlan lépéseket nem szabad tenni. A jelenlegi helyzetben adottak a kedvezőtlen feltételek, a kormány sem képes csodákra.
A hosszas vita után közösen kialakított állásfoglalásban a tanács a szakszervezeti tagság nevében felháborodását fejezte ki az év elején végérehajtott fogyasztói áremelések összetétele, mértéke, valamint az intézkedések előkészítésének módja miatt. Az állásfoglalás szerint a mostani példátlan áremelési hullám rászabadítása a védtelen fogyasztókra egyoldalúan - az államigazgatási körön belüli egyeztetésekre korlátozódva - történt. A kormány nem mérte fel előzetesen a kialakult helyzet szociális összefüggéseit, és nem adott módot arra sem, hogy az érdekképviseleti szervek betöltsék társadalmi szerepüket. (folyt.köv.)
1990. január 10., szerda 16:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szakszervezeti állásfoglalás az áremelésekről (2. rész) Ezzel
lehetetlenné tette a kölcsönös érdekek figyelembe vételét
|
szolgáló párbeszédet, a racionális kompromisszumokat tartalmazó megegyezést.
Az OKT érthetetlennek, felelőtlennek és elfogadhatatlannak tartja a kormányzat magatartását. Véleménye szerint reális a veszély arra, hogy a felhalmozódott feszültségek a szükségesnél nagyobb gazdasági veszteségeket idéznek elő. A tagság életkörülményeit ért durva támadással szembeni eltökélt harc megindítása kötelessége az OKT-nak - hangoztatja az állásfoglalás -, márcsak azért is, mert számításai szerint ez év elejére a létminimum egy főre vetítve eléri a 4700 forintot, a társadalmi minimumé pedig az 5700 forintot. A megélhetési költségek az elmúlt évhez viszonyítva fejenként 800-1000 forinttal emelkednek. Mindezek alapján az OKT javasolja, hogy a minimális munkabéreket január 1-jei hatállyal 1100 forinttal, 5100 forintra emeljék. Javasolják továbbá, hogy azon vállalatoknál, ahol a bérek növekedése nem haladja meg a 10 százalékot, a béremelés mentesüljön a kereseti adó alól. Szükségesnek tartják a nyugdíjak, illetve a nyugdíjszerű ellátások, a társadalombiztosítási minimumok, a családi pótlék, valamint a gyes jövedelempótléka további 200 forintos emelését, továbbá néhány alapvető élelmiszer árának mérséklését, és ezen árak rögzítését. Támogatják a vasas szövetség elnökségének felhívását, miszerint a vállalati, intézményi, ágazati szakszervezetek haladéktalanul kezdjenek bértárgyalásokat a munkáltatókkal 1990. január 1-jétől érvényes 10 százalékos, de legalább havi 500 forintos általános béremelés végrehajtásáról.
Az OKT követeli, hogy haladéktalanul hozzák létre a valódi, előzetes diktátumok nélküli érdekegyeztetés fórumait a kialakult árviszonyok felülvizsgálatára, az áremelések szociális következményeinek feltérképezésére, az árak további emelkedését meggátló antiinflációs csomagterv kidolgozására. Amennyiben nem sikerül megegyezni a kormánnyal a szakszervezeti követeléseket illetően, úgy az OKT legkésőbb január 22-ig dönt arról, milyen további lépéseket tart szükségesnek.
A vitában egyébként szóba került, hogy egyes, fizetési nehézségekkel küzdő vállalatok részére a számlavezető bankok megtagadták a munkabér-hitel folyósítását. A tanács állásfoglalásában leszögezte: megengedhetetlen, hogy a dolgozók ne jussanak hozzá járandóságukhoz, így tehát sürgős jogi megoldást kell találni.
A továbbiakban a március 25-i országgyűlési képviselői választások rendszeréről, valamint a szakszervezetek képviselőjelöltjeinek megválasztásáról zárt ülésen tanácskozott az OÉT. (folyt. köv.)
1990. január 10., szerda 16:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szaksszervezeti állásfoglalás az áremelésekről (3. rész)
|
X X X
A zárt ülésről kiadott tájékoztató szerint az Országoos Koordinációs Tanács értetlenül fogadja és visszautasítja azt a nyilatkozatot, amelyben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt kifogásolja, hogy a Népszava főszerkesztőjének kinevezésével kapcsolatosan a szakszervezetek nem kérték beleegyezésüket. A bizottság elutasít minden olyan törekvést, amely az egypártrendszerü diktatúra után a többpártrendszer viszonyai között törekszik diktátumra. Az Országos Kooordinációs Tanácsban szövetkezett szakszervezetek elutasítanak minden olyan szándékot, amely a szakszervezetek belügyeeibe való beavatkozásra irányul, egyetlen párttól sem fogadják el a szakszervezeti függetlenség megsértését.
A közlemény tudatja továbbá, hogy az Országos Koordinációs Tanács Pálfy G. Istvánt, a Népszava főszerkesztőjét a Magyar Televizió elnökségi tagjává történt kinevezése miatt - főszerkesztői beosztásának érintetlenül hagyásával - átmenetileg mentesitette a közvetlen főszerkesztői feladatok ellátása alól. Ez idő alatt a Népszavát a közeli napokban megválasztásra kerülő szerkesztő bizottság, illetve egy megbizandó felelős szerkesztő irányitja.. (MTI)
1990. január 10., szerda 20:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|