 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Csehszlovákia - németek kitelepítése (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. január 4. csütörtök (MTI-tud) - Egyre szélesebb
körű vita bontakozik ki Csehszlovákiában a szudétanémetek második
világháború utáni kitelepítéséről. A közvélemény egy részének és a
CSKP vezetésének a tiltakozását Václav Havelnek, az ország jelenlegi
államfőjének még karácsony előtt a csehszlovák televízióban
elhangzott nyilatkozata váltotta ki, amelyben kijelentette, hogy
szerinte bocsánatot kellene kérni a kitelepített németektől.
Hangoztatva, hogy személyes véleményéről van szó, a drámaíró
kijelentetette: a határoknak nem szabad megváltozniuk és a
kitelepítettek közül senkinek sem kellene visszatérnie, vagyonukat
nem kellene visszaadni, de bocsánatot kell kérni azoktól a
németektől, akiket érintett a kitelepítés, mivel milliókat
fosztottak meg otthonuktól.
Az új csehszlovák kormány külügyminisztere, Jiri Dienstbier a
közelmúltban a csehszlovák parlamentben kijelentette: úgy, ahogyan a
németek arra törekednek, hogy elismerjék a csehszlovák néppel
szembeni náci jogtalanságokat, Csehszlovákiának is erkölcsi
kötelessége, hogy állást foglaljon arról, ami 1945-ben a znojmói
járásban és más vidékeken az ártatlan német nőket és gyermekeket
érte. Dienstbier azt hangoztatta, csak így szabadulhatna meg az
ország ettől a terhes örökségtől és láthatna hozzá tiszta
lelkiismerettel a két nép közötti kapcsolatok megújításához és
javításához.
Havel és Dienstbier nyilatkozatát követően Csehszlovákiában
számos állampolgár tiltakozott az ellen, hogy bocsánatot kérjenek a
németektől. A Csehszlovák Antifasiszták Szövetsége tiltakozott
Dienstbier nyilatkozata ellen és közölte: először a két német
államnak kellene bocsánatot kérnie a csehszlovák nép ellen
elkövetett bűnökért.
Havel nyilatkozata után a prágai Óváros terén éhségsztrájkba
kezdett egy hatvannyolc éves férfi, Miroslav Klen, akinek a
családját a nácik kiírtották. Klen csütörtökön bejelentette:
elfogadja a Polgári Fórumnak a szudétanémet kérdéssel kapcsolatos
nyilatkozatát. A Polgári Fórum szerda esti nyilatkozatában azt
hangsúlyozta: nem tartja megfelelőnek, hogy a csehszlovák kormány
egyoldalúan bocsánatot kérjen. A fórum szerint a kérdésre szélesebb
nemzetközi és történelmi összefüggésben kell visszatérni, mert a
nemzeti kisebbségeknek a második világháború utáni kitelepítésére a
győztes nagyhatalmak döntése nyomán került sor. (folyt.)
1990. január 4., csütörtök 15:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|