|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (1. rész)
|
1989. november 24., péntek - Az Országgyűlés pénteken reggel az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját.
Még e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt szót kért dr. Bölcsey György (Budapest, 63. vk.) és a Magyar Nemzet egyik ------------------- írására utalva a képviselők védelmét kérte az Országgyűlés tisztikarától. Úgy találta ugyanis, hogy az említett cikk valótlanságot tartalmaz, tendenciózusan megpróbálja lejáratni őt és néhány képviselőtársát. Az elnöklő Jakab Róbertné megígérte, hogy a kérdésre visszatérnek. Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat általános vitájához egyetlen képviselő sem jelezte hozzászólási szándékát. Ennek egyik oka az lehetett, hogy a plenáris üléssel egyidejűleg még tartott a reformbizottság - ugyancsak adó-témáju - megbeszélése, így több képviselő, aki előzetesen jelezte, hogy szót kér az általános vitában, még nem volt jelen az ülésteremben. A Tisztelt Ház úgy döntött, hogy megkezdi a törvénytervezet részletes vitáját. Elsőként dr. Buzás Józsefné (Szolnok m., 14. vk.), a ------------------ Jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet elnöke kért szót. Megismételve az adótörvény 1987-es elfogadásakor tett javaslatát, azt szorgalmazta, hogy a népi iparművészeti termékek esetében a jelenlegi 25 százalék helyett nulla legyen a forgalmi adókulcs. Mint mondotta, az elmúlt két esztendő alatt bebizonyosodott, hogy a magas forgalmi adókulcs a népi iparművészet elsorvadásához vezethet. Javaslata, illetve módosító indítványa indoklásaként hangsúlyozta: a népművészeti tevékenység nem azonos az ipari tevékenységgel, s így nem is a piac törvényei érvényesek arra. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 11:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (2. rész)
|
Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Merkur -------------- Személygépkocsi Értékesítő Vállalat vezérigazgatója megköszönte a pénzügyminiszternek, hogy elfogadta azt azt indítványt, mely szerint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről a kormány decemberben törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé. A több tízezer hazai mozgáskorlátozott érdekében tájékoztatta a parlamentet és a kormányt arról, hogy 1991-ben megszűnik a Trabant Hycomat típusú - a mozgáskorlátozottak közlekedését megkönnyítő - személygépkocsik gyártása. Így akkortól hasonló járműveket máshonnan kell beszerezni, s a piackutatást és a fedezet megteremtését időben el kell kezdeni. A képviselő ehhez kapcsolódva mondta el: egyetért a magánimport útján beszerzett személygépkocsik általános forgalmi adójának bevezetésével. Mégis azt javasolta, hogy a rászoruló mozgáskorlátozottak mentesüljenek ez alól. Ezt úgy tartotta megvalósíthatónak, hogy a kormány adjon ebből a célból támogatást a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetségének, a szövetség pedig - személyenkénti mérlegelés alapján - indokolt esetben térítse vissza a fogalmi adót. Hellner Károly helyesnek tartaná azt is, hogy a mozgáskorlátozottak más, az életüket megkönnyítő gyógyeszközhöz is ÁFA nélkül, vagy annak mérséklésével juthatnának hozzá. Végezetül azt kérte a kormánytól, hogy ösztönözze a hazai vállalatokat gépkocsigyártási kooperációra. (folyt. köv.)
1989. november 24., péntek 11:31
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (3. rész)
|
Dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) csurgói körzeti ------------------ főállatorvos hangoztatta, hogy nem ért egyet a magánimportos gépkocsik általános forgalmi adójának azonnali bevezetésével. Véleménye szerint így ismételten és méltatlanul a törvénytisztelő állampolgárok rovására hoznak intézkedést. Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy az intézkedés gyors bevezetése megint csak kapkodáshoz vezet. Ez pedig sohasem szül jó vért. Érvként hozta fel továbbá azt, hogy a gépkocsit ,,importáló,, magánemberek végül is nemes ügyet szolgálnak, hiszen magánjavaikat olyan célra hasznosítják, amelyek kedvezőek az egész gazdaság szempontjából. Segítenek abban, hogy fiatalabb, korszerűbb, s kevésbé környezetszennyező gépkocsik frissítsék fel az elavult hazai járműparkot. Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), a Dorogi Szénbányák -------------- Vállalat gépészeti szakosztályvezetője a láthatatlan jövedelmek feltárásának nehézségeiről szólt. Kételkedett például abban, hogy felderíthető-e a láthatatlan jövedelm akkor, amikor a kisiparos nem hajlandó munkájáról számlát adni. Véleménye szerint az adóhatóság sok esetben tehetetlen, eszközei sincsenek, hogy a kellő információkat beszerezze. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 11:31
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (4. rész)
|
Antal Imre (Pest m., 19. vk.), a Mezőgép érdi gyáregységének ---------- igazgatója sem értett egyet a pénzügyminiszter által javasolt megoldással, azzal hogy a magánimportban behozott személygépkocsikra 25 százalékos általános forgalmi adót vessenek ki. A képviselő véleménye szerint akkor lenne helytálló egy ilyen javaslat, ha a hazai piacon elegendő gépkocsi lenne szocialista importból, illetve hazai gyártásból. Mivel korántsem ez a helyzet, a jelenleg meglévő hiányt egy ilyen intézkedéssel csak tovább növelnék. Amúgy is elöregedett a gépkocsipark, ezek a korszerű autók jelentős mértékben javítják a hazai állomány színvonalát. Ráadásul a kedvező vámintézkedések óta lényegesen olcsóbb lett a használt gépkocsik ára. Amióta lábrakapott a híresztelés az ÁFA bevezetéséről, azóta áremelkedés tapasztalható a használtautó-piacon. Dr. Schmidt Ernő (Vas m., 10. vk.), a FALCO Fakombinát ---------------- vezérigazgatója javasolta, hogy az Országgyűlés fontolja meg a magánforgalomban behozandó gépkocsik általános forgalmi adóval való azonnali megterhelését, mert - mint mondotta - ez tulajdonképpen egy puccs-szerű intézkedés lenne. Indoklásként elmondotta, hogy a lakosság a különféle kormánytisztviselők eddigi nyilatkozataiból arról tud, hogy csak január 1-jétől tervezik az ÁFA bevezetését a gépkocsi-magánimportban. Nem értette azt sem, hogy a kormány miért várja ettől az intézkedéstől a devizakiáramlás megszűnését, hiszen - mutatott rá - az, akinek gépkocsivásárlásra van devizája, már korábban szerezte be ezt a pénzt. Végezetül indítványozta, hogy csak az adótörvény kihirdetésével egyidőben lépjen életbe a külföldről behozott kocsik után kiszabandó általános forgalmi adóról szóló rendelkezés. Dr. Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.), a Budapesti Elektromos ----------------- Művek (ELMŰ) vezérigazgatója arról szólt, hogy a Grósz-kormány által beterjesztett adótörvényt a képviselők külső nyomás hatásának engedve fogadták el. Ez erkölcsi presszió volt, mivel az előterjesztés úgy hangzott, hogy ez a stabilizáció alappillére. Rámutatott: ő akkor az ország gazdasági kibontakozását segítő tervre és nem az adótörvényre adta igenlő szavazatát. Ám a stabilizáció nem következett be, megalapozatlan, körültekintést nélkülöző rendeletek születtek a későbbiekben. Ezek közé sorolta az utazást elősegítő, de a valutatartalék megfelelő feltárását nélkülöző rendeletet. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 11:32
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (5. rész)
|
A képviselő javasolta: az ólommentes benzinnel működő személygépkocsikat vámmentesen hozhassák be az állampolgárok, illetve maradjon meg a háromévesnél nem idősebb személyautókra érvényes tíz százalékos vám. Börcsök Dezső ez utóbbival kapcsolatban úgy vélekeedett: a kormány ki akarja játszani ezt a korábbi engedményt. A 40 százalékos vám helyett most 10 százalékos vámmal és az ÁFA-val együtt tulajdonképpen vissza akarja állítani a magas vámtarifát. Az általános forgalmi adó részletes vitájában többen nem kívántak felszólalni. Az elnöklő Jakab Róbertné emlékeztette a képviselőket: az adótörvények tárgyalásának kezdetén már döntés született arról, hogy a módosító indítványokat a képviselők benyújtják a reformbizottságnak, amely gyakorlatilag folyamatosan ülésezik, és feldolgozza a beérkező javaslatokat. Az előterjesztő miniszter is majd együttesen válaszol az adótörvények vitájában elhangzott észrevételekre. A törvényhozás ezután megkezdte a vállalkozási nyereségadóról szóló, 1988. évi IX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Mivel e tervezethez is számos módosító indítványt nyújtottak már be, a soros elnök általános és részletes vitát rendelt el felette. Morvay László (Budapest, 33. vk.), az Olajipari Fővállalkozó és ------------- Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke a vállalkozói képviselőcsoport véleményét összegezte a törvényjavaslatról. Rámutatott: a vállalkozások ösztönzése érdekében három fő feladatot kellene teljesíteni. Mindenekelőtt intézkedéseket kellene tenni a gazdálkodás normális, perspektívikus fejlődésének biztosítása érdekében. Nem kevésbé fontos, hogy megváltoztassák azt a környezetet, amelytől idegen a vállalkozási kultúra, mentalitás. Ezzel együtt csökkenteni kell a kisvállalkozások természetéből fakadó hátrányokat. A gazdaság normális működtetéséhez alapvető változtatásokra van szükség, lehetőleg minél hamarabb. A belső adórendszert úgy kell alakítani, hogy mihamarabb lehetővé váljon a vállalkozási nyereségadó kulcsának egységes csökkentése 30 százalékra. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdálkodó szervezetek számára a társadalombiztosítási járulék a mai rendszerben adó-jellegű befizetésként jelenik meg, s rontja a gazdálkodás feltételeit. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 11:34
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (6. rész)
|
A vállalkozói csoport fontosnak tartja a társadalombiztosítás mielőbbi leválasztását a költségvetésről, s a járulék mai, 43 százalékos mértékének mintegy 30 százalékra való mérséklését. Javasolják egyben a nyugdíjjárulék csökkentését 6 százalékra. Szorgalmazzák egy olyan új nyugdíjrendszer bevezetését, amely a nyugdíjak reálértékét automatikusan az inflációs rátához igazítja. A vállalkozásbarát környezet megteremtése érdekében azt indítványozzák, hogy állami eszközökből hozzanak létre egy állami garanciavállaló társaságot. A képviselő kívánatosnak nevezte egy olyan bizottság felállítását, amely mielőbb kidolgozza vállalkozás-támogatás normáit az elkövetkezendő évekre. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) pártalkalmazott ------------- annak a meggyőződésének adott hangot, miszerint csak a vállalkozások ösztönzésével és egy szelektív fejlődést biztosító adópolitikával lehet kitörni a jelenlegi gazdasági kényszerhelyzetből. Úgy vélte azonban, hogy az adótörvények módosításával foglalkozó tervezetek ezt a kitörési szándékot nem igazolják. A képviselő különböző szakemberekkel folytatott konzultációira utalva azt az álláspontot képviselte, hogy továbbra is irreálisan magasak az adóterhek, így nem ösztönöznek fejlesztésre, s nem serkentik a vállalkozási kedvet sem. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a kormány az állami vagyon utáni részesedés mértékét 18 százalék helyett 20 százalékban kívánja megállapítani. Juhász Ferenc a vállalkozási nyereségadó javasolt kulcsairól szólva megállapította: az 50 százalék körüli, vagy az azt meghaladó adóteher nem ösztönöz a teljesítményfokozásra, s a gazdaság szelektív fejlesztését sem teszi lehetővé. Hangsúlyozta, hogy a vállalkozói kedv elfojtása előbb-utóbb az állami adóbevételek csökkenésében is érezteti hatását. Végezetül megfontolásra ajánlotta a pénzügyi tárcának az állóeszközök beszerzésére fordított kiadások azonnali költségelszámolásának bevezetését. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 11:35
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (7. rész)
|
Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), a szentgáloskéri Béke --------------- Termelőszövetkezet elnöke javasolta: vizsgálják felül, mely országrészek tartoznak a hátrányos térségek közé. Megyéje Somogy 76 termelőszövetkezetének ugyanis 60 százaléka kedvezőtlen termőhelyű. Ezek 147 településen gazdálkodnak, az összes települések kétharmadán. A megélhetés fő forrása a sok munkával is szerény jövedelmet adó mezőgazdaság. Ezért tartotta szükségesnek a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek ipari tevékenységére vonatkozó kedvezményének csökkentett mértékű megtartását, s nemcsak 1990-re, hanem a következő évekre is. A képviselő leszögezte: a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek kedvezményeit addig nem szabad megszüntetni vagy csökkenteni, amíg az e körbe tartozó szövetkezetek, üzemek támogatási rendszerét a kormány nem oldja meg, illetve nem biztosítja a versenyben az esélyegyenlőséget. Pásztohy András a vállalkozási nyereségadó-tervezet egészéről úgy foglalt állást, hogy abból látszik: a kormányzat a piaci modell kiterjesztése érdekében igyekszik a gazdasági szabályozást továbbfejleszteni. Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.), a nyírtassi ------------ Dózsa Mgtsz elnöke keserűen ismertette azt a kálváriát, amelyet másfél hónappal ezelőtti interpellációját követően bejárt. Annak idején azt javasolta, hogy 1990. január 1-jétől szüntessék meg a keresetszabályozást a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszát sem ő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, ám a javaslattal a későbbiekben sem foglalkoztak érdemben az illetékesek. Kérte képviselőtársait, ismételten támogassák indítványát, álljanak a parasztság ügye mellé. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 12:16
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (8. rész)
|
Győrffy László (Vas m., 7. vk.), az Ostffyasszonyfai Petőfi -------------- Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke elmondotta: nem ért egyet a termelő mezőgazdasági beruházások rendszerének megváltoztatásával. Eddig az ilyen fejlesztésekhez a gazdaságok költségvetési juttatást vehettek igénybe. A törvényjavaslat értelmében a támogatáshoz adóvisszatérítés formájában, tehát utólag jutnának hozzá. Az új rendszer az alacsony hatékonyságú üzemek egész sorát zárja ki a támogatásból, mivel ezek az egységek gyakorlatilag nem fizetnek nyereségadót. Ötszáz-hétszáz ilyen üzemről van szó. Az is gondot jelent, hogy a javasolt rendszerben az üzemek utólag jutnak az állami pénzhez, s így a beruházás megvalósításához előzetesen magas kamatozású hitelt kell felvenniük. A képviselő azt javasolta, hogy az adókedvezményt már az adóelőlegből levonhassák a gazdaságok. Egyébként azt is sérelmezte, hogy ez ügyben korábban megfogalmazott minisztériumi álláspontot a Pénzügyminisztérium tisztségviselői eltérően értelmezik. Eleki János (Békés m., 7. vk.), a Termelőszövetkezetek Országos ----------- Tanácsának főtitkára a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslathoz fűzött módosító indítványával kapcsolatban kifejtette: a mezőgazdasági szövetkezetek napjaink megváltozott gazdasági és politikai viszonyaihoz igyekeznek rugalmasan igazodni, és a jogi szabályozás is azt célozza, hogy a szövetkezetek egyre inkább alkalmazkodjanak a kialakuló piacgazdasági viszonyokhoz, s egyúttal létrejöhessenek a korszerű tulajdonviszonyok. Ezt szolgálta a szövetkezeti törvény módosítása is, amelynek folytán lehetővé vált a szövetkezeti vagyon 50 százalékának nevesítése a tagok számára. Megkezdődött tehát a szövetkezeti tagok magántulajdonára alapozott, nem kolhoz-típusú szövetkezeti forma kialakítása. Ám éppen csak hogy megindult a vagyonnevesítés, amely a tulajdonosi érzésre alapozott gazdálkodást szolgálná, a mostani törvényjavaslat a szövetkezeten belüli tagi magántulajdonra nézve már hátrányos szabályokat tartalmaz, és méltánytalanul megkülönbözteti a szövetkezeten kívüli magántulajdontól. Mindezt olyan körülmények között szorgalmazzák a törvényjavaslat előkészítői, amikor már a különböző tulajdonformák egyenértékűsége már polgárjogot nyert. Éppen ezért a felszólaló kérte képviselőtársai támogatását módosító javaslatához, miszerint a törvény szövegéből a diszkriminatív rendelkezés maradjon ki. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 12:18
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (9. rész)
|
Szántó Sándor (Szabolcs-Szatmár m., 12. vk.), a nagyecsedi ------------- Rákóczi Mgtsz ágazatvezetője a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek nevében tiltakozott az ellen, hogy a törvényjavaslat 1990-ben az ilyen üzemek nyereségadó-kedvezményének felét meg kívánja vonni, míg 1991-ben az egész kedvezményt meg akarja szüntetni. Azzal érvelt, hogy a versenysemlegesség érvényesítéséhez szükség van az említett kedvezményre, másrészt a kedvezőtlen adottságú tsz-ek nyereségadójából visszatartható kedvezmény az állami költségvetésben csak egy jelentéktelen összeg. Annál inkább jelentős azonban az érintett gazdaságok számára alapvető fejlesztéseik megvalósítására. Szántó Sándor egyetértett Eleki Jánossal abban, hogy az Országgyűlés ne döntsön a fenti üzemeket érintő kérdésekről addig, amíg helyzetüket meg nem vizsgálja. Egyúttal javasolta, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz-eket megillető 35 és 70 százalékos nyereségadó-kedvezmény maradjon változatlan. A vállalkozási nyereségeadó törvényjavaslat részletes vitájának lezárása után a törvényhozás megkezdte az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Elsőként Eleki János (Békés m., 7. vk.), a Termelőszövetkezetek ----------- Országos Tanácsának főtitkára kapott szót. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek egyes, jogszabályokban megszabott tevékenységükhöz állami támogatást kaptak az elmúlt évtizedekben. E támogatások elvi alapját a nyomott termelői és a fogyasztói árak képezték, aminek előnyét az egész magyar nemzet élvezte. Ugyanakkor a támogatás a mezőgazdaság számára állandó beavatkozást és fenyegetettséget jelentett, s számukra nem adott megkülönböztetett előnyöket. Eleki János külön kiemelte: soha nem közölték a szövetkezetekkel, hogy ezek az államigazgatási úton született döntések azzal a következménnyel járnak, hogy ilyen arányban az állam a szövetkezeti vagyon résztulajdonosává válik. Ezen az alapon két évtized alatt meglehetősen jelentős összeg, csaknem 25 milliárd forint nyilvántartási érték halmozódott fel a szövetkezetekben. Ez azonban nem létező vagyon, mert ezt az értéket a szövetkezetek folyamatosan visszaadták a nemzetgazdaságnak. Eleki János leszögezte: a számviteli trükkök alapján becsempészett, nem létező állami vagyont a szövetkezetek esetében nem lehet törvényerőre emelni. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 12:19
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (10. rész)
|
Véleménye szerint elképzelhetetlen a tulajdonosi reform megvalósulása, azaz a szövetkezeti tulajdon tényleges tagi tulajdonná válása oly módon, hogy ezzel párhuzamosan a szövetkezeti vagyon mintegy 10 százalékát kitevő vagyonrészt az állam utólagosan valamiféle társasági betétté nyilvánítsa. A képviselő ezt alkotmányellenesnek nevezte. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24., vk.), a Budapesti 71. számú ---------------- Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa az előző felszólalásban elhangzottakhoz kapcsolódva kifejtette: mivel a szövetkezetek önkormányzattal rendelkeznek, így a most beterjesztett adótörvény-módosítások sértik az önkormányzati jogokat, A képviselő ugyanis úgy vélekedett: a tervezetek értelmében a szövetkezeteknek nem lesz lehetőségük, hogy szabadon dönthessenek arról, mit kezdenek az állami tulajdonban lévő ingatlanrészükkel. Tallóssy Frigyes hangsúlyozta: biztosítani kell a szövetkezetek számára a jogot, hogy - amennyiben az ingatlanrészre nincs szükségük - azt visszaadhassák az államnak. Az általános vita ezzel lezárult. Mivel a részletes vitához egyetlen képviselő sem jelezte hozzászólási szándékát, így a kormányzat által beterjesztett négy adótörvény-javaslat feletti vita befejeződött. (folyt. köv.)
1989. november 24., péntek 12:19
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (11. rész)
|
Mivel az egyes adótörvényekhez benyújtott módosító indítványokról a szünetben tárgyaltak az illetékes bizottságok, s a kormány is ülésezett, az elfogadott tárgysorozattól eltérve, az Országgyűlés rátért a pártok 1989. évi állami költségvetési támogatásával kapcsolatos határozat-tervezetre. A dokumentumot az Országgyűlés vita nélkül elfogadta. A határozat kimondja: az Országgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy a pártok 1989. évi állami költségvetési támogatása csak a társadalmi és politikai szervek idei költségvetési támogatásának csökkentéséből finanszírozható. Az általános választásokig a pártok állami költségvetési támogatása a pártok előzetes megállapodása alapján, az általuk bevallott taglétszám figyelembevételével, normatív alapon történhet. Az ellenőrzésre az Országgyűlés által kijelölt bizottság, illetve megalakulása után az Állami Számvevőszék jogosult. Az ellenőrzés módját és az esetleges szankciókat az ellenőrző szervek állapítják meg. A Parlament felhatalmazta a terv- és költségvetési bizottságot a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény 17. paragrafusában meghatározott tizenegy tagú szakértői testület megalakítására. A bizottság erről beszámol a Parlamentnek. Az Országgyűlés egyben felkéri a költségvetési támogatásban részesülő pártokat, hogy a szakértői testület összetételére vonatkozó együttes javaslatukat még az idén november 30-áig juttassák el a terv- és költségvetési bizottság elnökéhez. Amennyiben újabb pártok részéről is igény merül fel állami költségvetési támogatás iránt, akkor azt a kormány a most elfogadott határozatnak megfelelően biztosítja. x x x Az előterjesztéshez mellékelt miniszertanácsi kimutatás szerint a pártok idei normatív költségvetési támogatása a következőképpen alakul: - Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 15 millió - Magyar Demokrata Fórum 15 millió - Magyarországi Szociáldemokrata Párt 15 millió - Magyar Néppárt 10 millió - Magyar Politikai Foglyok Szövetsége 8 millió - Münnich Ferenc Társaság 8 millió - Szabad Demokraták Szövetsége 7 millió (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 13:18
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (12. rész)
|
- Független Magyar Demokrata Párt 6 millió - Fiatal Demokraták Szövetsége 4 millió - Kereszténydemokrata Néppárt 4 millió - Magyar Függetlenségi Párt 4 millió - Magyar Liberális Néppárt 2 millió - Magyarországi Zöld Párt 2 millió forint. x x x (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 13:18
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (13. rész)
|
A határozathozatalt követően az 1995-re tervezett Budapest-Bécs világkiállítás előkészítésének helyzete került napirendre. Somogyi László, a kiállítás előkészítésének kormánybiztosa -------------- beszámolójában mindenekelőtt az 1896-os Ezredéves Kiállításra emlékeztetett, amely csaknem száz év távlatából is az ország és Budapest fejlődésére kiemelkedő hatású nemzeti vállalkozás volt. Ezt követően - utalva arra, hogy a képviselők írásban megkapták a megrendezendő világkiállítás várható politikai és gazdasági hatásainak elemzését - néhány lényeges pontra kívánta a kormánybiztos ráirányítani a figyelmet, s igyekezett eloszlatni azokat az aggodalmakat, amelyek az utóbbi időben megerősödtek a közvéleményben. Mint mondotta, a Budapest-Bécs közös világkiállítás alapvető feltétele, hogy a folyamatban lévő társadalmi, politikai átalakulás már 1990-ben megállítsa a romló gazdasági folyamatokat, és ha szerény mértékben is, de növekedjen a magyar gazdaság teljesítőképessége. Fontosnak tartotta leszögezni: feltétlenül szükség van a külföldi működőtőke bevonására a magyar gazdaság élénkítésébe, új technológiák bevezetésére és a vállalkozások fellendítésére. El kell azonban oszlatni azokat az egyre gyakrabban hallható aggályokat, amelyek szerint szisztematikusan folyik az ország kiárusítása a külföldi működőtőkének. Reményét fejezte ki, hogy folytatódnak azok a kezdeményezések a Közös Piacnál és a világ más országainál, amelyek korrekt támogatást, vállalkozási lehetőséget nyújtanak a magyar gazdaságnak. Ugyancsak remélhető, hogy nem szakad meg az a folyamat, amely pénzügyi helyzetünk stabilizálására irányul, s amelynek fő célja a forint kovertibilissá tétele. Várható, hogy tovább fejlődnek kapcsolataink Ausztriával és a Duna menti országokkal, valamint az Alpok-Adria térség területeivel is. A világkiállítás egyik leglényegesebb, legtöbbet vitatott kérdésére, a finanszírozás ügyére tért rá ezután Somogyi László. Leszögezte: semmiféle titkos tanulmány nem született a világkiállítás előkészítése kapcsán, s ilyen nem is lesz. Mindenfajta vélemény eddig is helyet kapott a különböző fórumokon és a sajtóban. A kormánybiztos a számszerű adatokat nem elemezte, mondván, hogy ezek benne vannak az írásos dokumentumban, ám azt hangsúlyozta, hogy alapvetően vállalkozásról van szó, amelyben természetesen részt kell vállalnia az állami költségvetésnek is. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 14:54
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (14. rész)
|
Ez nem egyedi magyar eset - mondotta -, így van az egész világon. Az 1992-ben esedékes sevillai világkiállítást például döntő mértékben Spanyolország költségvetése finanszírozza. Az ottani beruházások költségigénye mintegy 10 milliárd dollár, s ezzel a spanyol kormányzat az elmaradt andalúziai térség fejlesztéséhez kíván segítséget nyújtani. A költségvetés egyébként Ausztriában is részt vesz a világkiállítási vállalkozásban: az infrastrukturális beruházásokat az osztrák állam, illetve Bécs városa finanszírozza. A hazai szervezési, finanszírozási elképzeléseket tételesen ismertette a kormánybiztos. A világkiállítás témaválasztásában döntő szerepe van a művészetnek, tudománynak, a kultúrának, így érthetően művelődési beruházási feladatokat is meg kell valósítani, mintegy 15 milliárd forint értékben; ebből 10 milliárd a költségvetést terheli, 5 milliárdot pedig vállalkozói alapon kívánnak a Művelődési Minisztériummal együtt előteremteni. Az egészségügyi fejlesztés, amely elsősorban az ide érkező turisták egészségügyi biztonságát szolgálja, mintegy 2 milliárd forintnyi költségvetési kiadást jelent. Az idegenforgalom vállalkozási alapon szerveződik, s az egész országra kiterjedő fejlesztési csomagja, 40 milliárd forintot tesz ki. Szükséges azonban, hogy a magántőkét befektetők az államtól visszatérítendő alapjuttatást kapjanak, valamint az is, hogy továbbra is képződjék Idegenforgalmi Alap, amely eddig is segítette az idegenforgalmi fejlesztéseket. A világkiállításhoz kapcsolódó - ám nem a világkiállítás miatt szükséges - legnagyobb tétel az infrastruktúra. Ezekre a fejlesztésekre azonban akkor is szükség lenne, ha soha nem rendeznének Magyarországon világkiállítást. S a világkiállítás kényszerítő erő is, hogy ezeket a fejlesztéseket 1995 elejére elvégezzék. A legnagyobb finanszírozási bizonytalanságok éppen az infrastrukturális fejlesztések terén mutatkoznak. A kormány világosan látja, hogy ezzel nem terhelheti az amúgy is rendkívül szűkre szabott költségvetést. A miniszterelnök felhatalmazása alapján Somogyi László tájékoztatta a képviselőket arról, hogy az elmúlt napokban Magyarországon járt Európai Gazdasági Közösség vezetőinek átadták az infrastruktúra-csomagtervet, mégpedig azzal a szándékkal, hogy a Közösség által nyújtandó segítség a magyar infrastruktúra fejlesztésére is terjedjen ki. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 14:56
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (15. rész)
|
A kormánybiztos arról is számot adott, hogy egyéb külföldi működőtőke bevonását is kezdeményezték. Így például felvették a kapcsolatot azzal a pénzügyi csoporttal, amely nemrégiben 13 milliárd dollárt ajánlott fel a világkiállítás bécsi részének finanszírozásához. Ugyancsak folynak a tárgyalások egy svájci pénzügyi és vállalkozói csoporttal. Tájékoztatásként Somogyi László elmondta, hogy ez év december 10-éig a zsűri véglegesen dönt a budapesti helyszín kérdésében, 1990 elején kiírják a nyilvános tervpályázatot. Egyértelmű - hangoztatta -, hogy a magyar építőipari kapacitás nem elegendő a hatalmas beruházás határidőre történő megvalósításához, ezért külföldi vállalkozók bevonása is elengedhetetlen lesz. Olyan vállalkozókat várnak, akik nemcsak az építési munkákat végzik el, hanem részt vállalnak a finanszírozásból is. A párizsi döntést követően, legkésőbb 1990 elején létrehozzák Budapesten az úgynevezett Expo Részvénytársaságot, amely a világkiállítás szervezésének fővállalkozója lesz. Ebben a részvénytársaságban - nyitott jellegénél fogva - mind a külföldi, mind a magyar vállalkozók részt vehetnek. A Fővárosi Tanács is hamarosan létrehozza a világkiállítás fővárosi koordinálására hivatott szervezetét. Emellett célszerű lenne, ha az Országgyűlés is alakítana egy bizottságot, amelynek kifejezetten a világkiállítás ellenőrzése és társadalmi támogatása lenne a feladata. Végül Somogyi László azt hangoztatta: ez a nagyszabású vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha ehhez az Országgyűlés és a magyar közvélemény is egyetértését adja. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 14:57
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (16. rész)
|
Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.), az ------------- Észak-Magyarországi Tervező Vállalat főépítésze kijelentette: a világkiállítás megvalósításához először a társadalom egyetértését, támogatását kell megszerezni, s csak utána felgyorsítani az előkészületeket. Tapasztalatai szerint ugyanis a vélemények alaposan megoszlanak a lakosság körében. Ennek valószínűleg az az oka, hogy nem ismertették meg kellőképpen és széles körben a kiállítás célját, várható eredményét, s annak közérdekűségét. A helyes megítélés érdekében javasolta többek között a képviselő, hogy a világkiállítás megrendezését kössék össze a honfoglalás 1100. évfordulója megünneplésével. E kettős cél sokkal jobban mozgósíthatná a társadalmat. Célszerűnek tartotta a finanszírozáshoz egy elkülönített pénzalap létrehozását. Indítványozta továbbá, hogy a közös rendezvényre mozgósítsák, hívják meg a határainkon túl élő magyarokat is. A felépülő létesítményeket a kiállítás után lakásként, valamint tudományos és kutatóbázisként legcélszerűbb hasznosítani - mondta. Kenyeres Árpád (Budapest, 55. vk.), a Kispesti Textilgyár -------------- Filmnyomó üzemének szakmányvezetője előrebocsátotta, hogy ő világkiállításpárti, de hozzátette: nem minden áron támogatja az Expo megrendezésének ügyét. Hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben a képviselők alulinformáltak, nem rendelkeznek a felelős döntéshez szükséges ismeretekkel. Annál is kevésbé, mert a hozzájuk eljuttatott előterjesztések sokkal inkább reklám- és propagandaanyagok, mint alapos tanulmányok. Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a megrendezéshez szükséges forrásokból még 35-40 milliárd forint hiányzik. Úgy vélekedett - az előtte szólóhoz hasonlóan -, hogy 1995-ben a magyarság 1100 éves történetének megünneplésére is hangsúlyt kívánatos helyezni, s a világkiállítás jó alkalmat kínálna a magyar kultúra értékeinek, produktumainak bemutatására. Kitért arra is, hogy a 125 évre visszanyúló vizsgálatok szerint csaknem minden világkiállítást rendező ország törvényt alkotott az Expoval kapcsolatban. A magyar országgyűlés képviselői azonban még a világkiállítás megrendezésének szabályzatát sem kapták kézhez, s így nem lehetnek tisztában azzal, hogy milyen szigorú követelményeknek kell eleget tenniük a rendezőknek az elkövetkező években. Hangoztatta ugyanakkor, hogy a Parlamentnek törvényt kell hoznia a világkiállításról, s ebben rendelkezni szükséges a pénz kezeléséről, a felelősökről, s azok feladatköréről, elszámolási kötelezettségéről. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 15:36
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (17. rész)
|
Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.), a Gagarin Hőerőmű --------------- Vállalat főszerelője indítványozta, hogy Somogyi László lépjen vissza kormánybiztosi megbízatásától, s a Parlament mindaddig ne foglaljon állást a világkiállítás ügyében, amíg a képviselők nem ismerik meg a tárgykörben készült valamennyi elemzést. Indoklásként hozzátette: éppen a kormánybiztos felkérésére készített közgazdasági elemzést a világkiállításról egy tudományos munkacsoport. Ezt a szakvéleményt azonban nem terjesztették a képviselők elé. Csongrádi Csaba úgy vélte: a világkiállítás megrendezését ellenző szakvélemény elhallgatásával ismét félre akarják vezetni az Országgyűlést. Dr. Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István ------------- Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosa szintén kétségeit fogalmazta meg a világkiállítással kapcsolatosan. Mint mondotta: nincsenek pontos információk arról, hogy milyen költségvetési kiadással jár az Expo megrendezése. Úgy ítélte, hogy szűkösek az erőforrások, s nem biztos, hogy a gazdaságnak éppen a világkiállítás kapcsán létrejövő beruházásokra van szüksége. A képviselő azon az állásponton volt, hogy az előkészítettség jelenlegi szintjén hiba lenne szabadjára engedni a világkiállítás megrendezését, illetőleg az ezzel kapcsolatos tervezést. Utalva az előző felszólalásban is említett elemzésre, Balla Éva elmondta: a szakértők véleménye szerint lényegesen alábecsültek a világkiállítás költségei, s nincs egy valóban ütőképes finanszírozási terv. Így - a gazdaság mai normáit és teljesítményét figyelembe véve - szinte megjósolható a kudarc. Végezetül a képviselő javasolta, hogy utalják vissza a világkiállítás ügyét a parlamenti bizottságok elé, s ott valamennyi szakvélemény, illetve képviselői fellvetés ismeretében vitassák meg újra. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 15:38
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (18. rész)
|
Bánffy György (Budapest, 4. vk.), színművész hangsúlyozta: a ------------- világkiállítással kapcsolatos leglényegesebb kérdésekben igen alapos vizsgálatra van szükség, hogy ne érhesse vád az Országgyűlést egy esetlegesen elhamarkodott döntésért. Szükségesnek tartja a rendezvény kiterjesztését az ország keleti részeire. Szerinte ugyanis a világkiállításra látogatók valószínűleg elsősorban a sajátos magyar kép megismerése végett keresnék fel hazánkat. Ugyancsak fontosnak minősítette, hogy a kulturális rendezvények méltó helyet kapjanak a világkiállítás programjában. Végül javasolta, hogy fejtsenek ki ösztönző propagandát a magyar falvakban: induljon mozgalom a községek szépítésére, csinosítására, a falusi turizmus feltételeinek javítására. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa ---------- kijelentette: támogatja a világkiállítás megrendezését, s kívánja, hogy annak előnyeit élvezhesse a lakosság. Egyetért a világkiállítás és a honfoglalás 1100. évfordulójának együttes megrendezésével is. Ugyanakkor - mondotta - olvasta azt a javaslatot, amelyet a kiállítást ellenző szakértők készítettek. Véleménye szerint valamennyi képviselőnek ismernie kell ezt az összeállítást. A kormánybiztos rosszat tett azzal, hogy az ellenzők véleményét nem tárta a Parlament elé, s annak elhallgatása bizalmatlanságot keltett több képviselőben. Eke Károly ezért is kérdezte Németh Miklós miniszterelnöktől: milyen következménnyel járna, ha a tájékoztatót most nem fogadnák el, s ha a Parlament úgy döntene, hogy a következő ülésén - az ellenvéleményeket is figyelembe vevő - egy már átdolgozott tájékoztatót újból terjesszenek elő. Befolyásolná-e mindez a kormány által már benyújtott pályázatot. (folyt. köv.)
1989. november 24., péntek 15:40
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (19. rész)
|
Zsolnay Katalin (Komárom m., 3. vk.), a Környei Mezőgazdasági --------------- Kombinát művezetője választói körében végzett véleményfelmérésére hivatkozva rámutatott, hogy az emberek meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadják a világkiállítást. Hozzátette, mint képviselő, még maga sem tudta eldönteni, hogy támogassa-e a kezdeményezést vagy sem. Nem segíti a tájékozódást a tömegkommunikáció sem, amely szintén vegyes képet fest a világkiállításról. A képviselőnő Somogyi Lászlóhoz fordulva feltette a szónoki kérdést: a kormánybiztos merne-e akár saját vagyonával is felelni a világkiállítás megrendezésének sikeréért. Zsolnay Katalin azt sem tartotta meggyőző érvnek, hogy a világkiállítás megrendezésére számos vállalkozó akad; hiszen Bős-Nagymarosra is akadt külföldi jelentkező - emlékeztetett. Varga János (Tolna m., 6. vk.), az Iregszemcsei Egyetértés ----------- Termelőszövetkezet elnöke hangsúlyozta: azok közé a képviselők közé tartozik, akik megnyerhetők a világkiállításnak. Ám sok tekintetben még bizonytalan. Véleménye szerint jobb lenne, ha a szervezők az ország egyes térségeire is pontos programot dolgoznának ki, így mindenki láthatná, milyen előnyök származnak számára a világkiállításból. Arról azonban le kell mondani - figyelmeztetett a képviselő -, hogy a külföld majd segíteni fogja ezt az akciót, ha az országnak nem lesz elegendő pénze. Éppen ezért már most, a szervezés idején egy ütőképes vezérkart kellene létrehozni. A magyar építőipart pedig szorosan be kell vonni a kivitelezésbe, hiszen ez az ágazat jelenleg nagy problémákkal küszködik, kevés a munkája. (folyt. köv.)
1989. november 24., péntek 15:41
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (20. rész)
|
Antal Imre (Pest m., 19. vk.), a Mezőgép érdi gyáregységének ---------- igazgatója elmondotta, hogy eddig világkiállítás-párti volt, de a vita hatására megingott ez az álláspontja. Kérte a Minisztertanács elnökét, hogy ismertesse a kormány véleményét a világkiállítással kapcsolatban, megkönnyítendő a képviselők döntését. Sági Gáborné (Fejér m., 10. vk.), a Szabadegyházi Szeszipari ------------ Vállalat csoportvezetője arra a kérdésére várt választ a miniszterelnöktől, illetve a világkiállítás kormánybiztosától, hogy mi lesz az Expo sorsa akkor, ha minden erőfeszítés ellenére nem sikerül az adósságátütemezést elkerülni. Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár ----------------- energetikusa felszólalása elején hangsúlyozta, hogy a Parlamentnek nem kisebb súlyú kérdésben kell állást foglalnia, mint abban, hogy legyen-e második Bős-Nagymaros vagy sem. Javasolta, hogy az Országgyűlés elnöke rendeljen meg egy olyan döntéselőkészítő tanulmányt, amely nagymértékben segítené a képviselők tájékozódását. Támogatta azt az indítványt, hogy a világkiállítással kapcsolatban hozzon törvényt az Országgyűlés. Javasolta: ez a törvény foglalja magába, hogy mindazok a kormányzati tisztviselők, bizottsági tagok, minisztériumi biztosok, akik az előterjesztésért felelősséget vállalnak, ajánlják fel jelzálogként személyes vagyonukat, így öröklakásukat, nyaralójukat, autójukat, műtárgyaikat. Készítsék el ezeknek az értékeknek a teljes leltárát, s az érintettek maguk döntsék el, hogy személyes tulajdonukból mit vonnak ki a jelzálogként felajánlott vagyonból. Legyen nyilvánvaló azonban az is, hogy amit felajánlanak, az valóban sokat jelent számukra. Ugyanakkor indítványozta azt is, hogy a világkiállításról szóló törvény helyezze kilátásba azok bőkezű megjutalmazását, akik a megrendezésről szóló javaslatot készítették, ha a kiállítás az ígért eredménnyel jár. (folyt. köv.)
1989. november 24., péntek 15:51
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (21. rész)
|
Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), az Elektronikus ------------- Mérőkészülékek Gyárának főmérnöke figyelmeztetett: végig kellene gondolni, hogy a Parlament milyen mélységben és meddig akar felelősséget vállalni a világkiállítást illetően. Ez a vita fő tárgya - hangsúlyozta -, hiszen ez fogja meghatározni azt is, hogy milyen örökséget hagynak a következő Parlamentre. dr. Bognár József (országos lista), az MTA Gazdaságkutató ----------------- Intézeteinek főigazgatója is hangsúlyozta a döntéssel kapcsolatos morális felelősséget. Elmondta: azok közé tartozik, akiknek az a véleménye, hogy ha anyagilag bírjuk és erre szervezetileg is képesek vagyunk, akkor nagyon hasznos lesz a közös Budapest-Bécs világkiállítás. Helytelenítette ugyanakkor, hogy az elemzésre felkért Konjunktúra- és Piackutató Intézet véleményét nem tárták az Országgyűlés elé, csupán a kormánybiztos és a mellette működő apparátus anyagát ismerhették meg a képviselők. Ezt egyoldalú tájékoztatásnak minősítette. A világkiállítás finanszírozására bevonható külföldi tőkével kapcsolatban óvatosságra intett. Kiemelte: egyáltalán nem biztos, hogy többletként jön majd be az a tőke, amit a világkiállítással kapcsolatban kalkulálunk. Kifejtette, hogy Magyarországon jelenleg nincs olyan idegenforgalmi szervezettség, amit egy ilyen világkiállítás megrendezése megkövetel. Utalt arra, hogy az építőipari kapacitás nem elég, így e területen, valamint más szükséges infrastrukturális eszközök behozatalában tőkés importtal kell számolnunk. Végül javasolta: a Parlament jelöljön ki ad hoc bizottságot a téma vizsgálatára. A vitát lezárva az elnöklő Fodor István a terv- és költségvetési, illetve a kereskedelmi bizottság együttes ülése elé utalta a Budapest-Bécs világkiállítással kapcsolatban elhangzott észrevételeket. Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.) ------------- azonban arra kérte a törvényhozást, hogy a kérdés jelentőségére való tekintettel az összes állandó bizottság, illetve minden parlamenti frakció vezetője vegyen részt a képviselői javaslatok vitájában. Fodor István egyetértett Bodonyi Csaba kérésével. A törvényhozás délutáni munkája során tovább tartott az időzavar - újabb és újabb bizottságok üléseztek a plenáris tárgyalás idején - ezért megszakítva a már megkezdett napirendi pont tárgyalását, a tárgysorozatban szereplő újabb témákat vitatták meg a képviselők. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 16:34
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (22. rész)
|
Az Országgyűlés megbízott elnöke bejelentette: a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége nyílt levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez. Az aláírók az Országgyűlésnek az állampolgári kezdeményezésre kitűzött népszavazásról szóló határozatát törvénysértőnek minősítették, s emiatt elmarasztalták az Országgyűlést, s érveiket kifejtve felszólították az Országgyűlés elnökét, a Köztársaság ideiglenes elnökét és a Minisztertanács elnökét, hogy intézkedjenek a jogrend helyreállításáról. A vádakra egy nyilatkozattal válaszolt az Országgyűlés, amelyet 230 képviselő - 3 tartózkodás és 3 ellenszavazat mellett - elfogadott. A nyilatkozat rögzíti: ,,Az Országgyűlés döntése meghozatalánál abból indult ki, hogy több mint 100 ezer választópolgár kezdeményezése nem hagyható figyelmen kívül. Az Országgyűlés a törvény rendelkezéseit figyelembe véve tűzte ki a népszavazást, noha a népszavazás kezdeményezése és annak kitűzése között nagyrészt olyan lényeges döntéseket hozott, amelyek a kezdeményezők szándékainak megfelelő, megnyugtató megoldásokat eredményezhet. A népszavazás kiírása együtt járt a törvény értelmezésének szükségességével, amelyre általánosan elfogadott jogelv szerint az jogosult, aki azt megalkotta. Ezért az Országgyűléstől nem vitatható el a törvény értelmezésének joga, de ennek felelősségét sem hárítja el. Az értelmezés során az Országgyűlés törvénysértést nem követett el. Ugyanakkor nemcsak jogi és politikai, de erkölcsi kötelessége is volt, hogy a köztársasági elnök választásának időpontjára vonatkozó kérdés minden vonatkozását megvilágítsa. E kérdésfeltevés ugyanis elhallgatja a köztársasági elnök választásának időpontja és módja között fennálló összefüggést. Kizárólag az időpontra irányított kérdés ugyanis - ellentétben azzal, amit a népszavazást kezdeményező politikai szervezetek állítanak - lényegében az első köztársasági elnök megválasztásának módjára irányul. Az Országgyűlés megítélése szerint ezért elengedhetetlen annak ismerete, hogy ,,igen,, szavazatok többsége esetén az új Országgyűlés, ,,nem,, szavazatok többsége esetén pedig közvetlenül a nép választja a köztársasági elnököt. E kérdéshez fűzött magyarázat elmulasztása miatt joggal érhette volna az Országgyűlést az a vád, hogy nem a nép, hanem egyes pártok érdekeit tartja szem előtt. Az egyéb magyarázatokat az Országgyűlés ezekkel összefüggő döntései indokolják. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 16:36
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (23. rész)
|
E feszültséggel terhes helyzetben beláthatatlan következményekkel járhatnak azok a meggondolatlan és felelőtlen lépések, amelyek a békés átmenet törvényi kereteit megteremtő Parlamentet a különböző politikai erők részéről megnyilvánuló támadások kereszttüzébe állítják. Az Országgyűlés felkéri ezért a közvéleményt formáló erőket, hogy a népszavazásról saját eszközeikkel, higgadtan, méltóságteljesen és befolyástól mentesen nyilvánításanak véleményt,,. Huber Jenő (Baranya m., 2. vk.), a Pécsi Dohánygyár műszaki ---------- osztályvezetője az MSZP parlamenti frakciója nevében kezdeményezte: az Országgyűlés kérje fel a Minisztertanácsot, végezze el a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény felülvizsgálatát abból a szempontból, hogy a törvény adta lehetőségekkel ne lehessen semmilyen célból visszaélni, és az ezt garantáló rendelkezésekre a következő év elején terjesszen elő törvénymódosító javaslatot. Mindez azt szolgálná, hogy a jövőben a népszavazás jogintézménye ne politikai, taktikai célok eszköze legyen, hanem átfogó, hosszú távú társadalmi stratégiai döntések meghozatalát, illetve megerősítését segítse elő. A felülvizsgálat alapvető szempontja az legyen, hogy erősödjenek a garanciális szabályok a népszavazás tisztességes kezdeményezése és eredményes lefolytatása érdekében. A felülvizsgálati munka főbb pontjait is megjelölte a képviselő. Eszerint a népszavazás kezdeményezése, annak jogi minősítése kapjon egyértelmű szabályozást. Abban az esetben, ha benyújtották a törvényben előírt számú támogató aláírással a népszavazás kezdeményezését, annak időpontjáról további aláírásgyűjtésre már ne legyen lehetőség. Egy ilyen szabály beiktatása feltehetően az aláírásgyűjtőket nagyobb fegyelemre késztetné. Olyan kérdés esetén, amelyben időközben a Parlament döntést hoz, a Parlament mérlegelhesse a népszavazás kiírását. Az Országgyűlésnek egyértelműen, vitathatatlanul megfogalmazott joga legyen a népszavazás céljából megfogalmazott kérdés értelmezésére. Indokoltnak látszik olyan értelmű módosítás is, hogy több kérdés egyidejű népszavazásra bocsátása esetén az aláírásokat kérdésenként külön-külön kelljen összegyűjteni - mondotta a képviselő. Az indítványról - Fodor István megbízott házelnök javaslatára - a következő ülésszakon dönt az Országgyűlés. (folyt. köv.)
1989. november 24., péntek 16:38
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (24. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) két ügyrendi kérdéssel ------------- kapcsolatban fejtette ki véleményét. Elsőként a Parlament munkamódszerének hiányosságaira hívta fel a figyelmet. A törvényhozás tagjai az utóbbi időben már szinte profi képviselőkké váltak, hovatovább már főállásban végzik parlamenti munkájukat. Ezzel viszont ellentétben áll az a régi metódus, amely a parlamenti ülésszakok munkáját még mindig jellemzi. Az egyik legfőbb probléma, hogy az állásfoglalásra váró törvénytervezetek nyomán mind többször kell összeülniük a különféle bizottságoknak, közben viszont a plenáris ülések is folytatódnak. Így e párhuzamos működés miatt sok értékes információ elkallódik. Király Zoltán arra kérte az elnököt, hogy a decemberi ülésszakon már a valódi professzionalizmus jegyében szervezzék a munkát, s időben is válasszák szét a plénum, illetve a bizottságok üléseit. Második javaslata a parlamenti nyilvánosság védelmét szolgálta. Utalt arra, hogy az utóbbi időben az ülésszak alatt elszaporodtak az olyan tájékoztatók, sajtóértekezletek, amelyek nem a törvényhozás munkáját ismertetik a közvéleménnyel, hanem a különféle pártok torzsalkodásának engednek teret. Király Zoltán nyomatékosan arra kérte a Parlament megbízott elnökét, hasson oda, hogy az Országgyűlés épülete - az üléstermen kívül - ne váljon a pártcsatározások színterévé, s a sajtótájékoztatókat az ország jövője szempontjából oly fontos törvények ismertetésére használják fel. Az elnöklő Fodor István teljes mértékben egyetértett Király Zoltánnak azzal a javaslatával, hogy válasszák szét a Parlament és a bizottságok üléseit. A párhuzamosságokat jobbára a rendkívüli munkamegterhelés, s az időzavar okozta eddig is - mondta. Mint megjegyezte, az egyes ülésszakokra jutó megterhelés csökkentése érdekében már most valószínűnek látszik, hogy a decemberi plénum mellett egy január végit is be kell iktatni. Ami a parlamenti sajtótájékoztatókat illeti, az elnök utalt arra, hogy a Parlament sajtóirodája viszonylagos autonómiát élvez, így kerülhetett sor arra, hogy tudta nélkül kedden és szerdán bizonyos pártok sajtótájékoztatót tarthattak a parlamentben. Amikor erről tudomást szerzett, utasította a sajtóiroda vezetőjét, hogy a jövőben az ülésszakok alatt - a képviselőket és a kormány tagjait kivéve - csak a hozzájárulásával tarthat bárki sajtótájékoztatót. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 16:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (25. rész)
|
Ezt követően Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és ------------ Munkaügyi Hivatal elnöke a Munka Törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslatot terjesztette a Tisztelt Ház elé. Hangoztatta: a közelmúltban befejezett politikai egyeztető tárgyalások egyik megállapodásának törvényerőre emelését célozza a törvényjavaslat. Ennek lényege a munkahelyi diszkrimináció tilalmának kiterjesztése a politikai és a vallási meggyőződésre is. Azaz, egyszerűbben fogalmazva: politikai vagy vallási nézetei miatt tilos bárkivel szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkaviszony létesítése és teljesítése során. A munkahelyi diszkrimináció tilalmának egyik lényeges eleme, hogy a munkavállalók előmenetelét se befolyásolhassa politikai vagy vallási meggyőződésük. Ennek kapcsán azonban néhány alacsonyabb szintű jogszabály hatálytalanítása is indokolt - mondotta az államtitkár, s közülük kiemelte a fontos és bizalmas munkakörök betöltéséről szóló 1957. évi 66. törvényerejű rendeletet, valamint az állami személyzeti munkáról szóló minisztertanácsi határozat néhány pontját. Végül arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága egyhangúlag egyetértett a beterjesztett törvényjavaslattal, és kérte, hogy azt fogadja el a Parlament is. Az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy a törvényjavaslathoz sem a bizottságok, sem a képviselők nem terjesztettek be módosító indítványt, és javasolta, hogy az Országgyűlés az általános és a részletes vitát együttesen folytassa le. Ezt a képviselők elfogadták. Zsidei Istvánné (Heves m., 5. vk.), a Mátravidéki Fémművek --------------- diszpécsere arra figyelmeztetett, hogy az elvek gyakorlati érvényesülése csak akkor valósítható meg, ha ,,erős, a gazdasági vezetéssel nem egy követ fújó, az érdekvédelmet kikövetelő munkahelyi szakszervezetek működnek,,. Ez azért is fontos, mert a jelenlegi gazdasági vezetőket még annyira sem ellenőrzik, mint korábban, szinte felügyelet nélkül tevékenykedhetnek. Most már sem munkahelyi, sem felettes pártszerveknek nem tartoznak elszámolási kötelezettséggel, s így felelősségre sem vonhatók. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 17:01
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (26. rész)
|
Sajnálatosnak tartotta, hogy a törvényjavaslat külön nem említi az érdekvédelmi szervezetekhez való tartozás kérdését, és javasolta, hogy ezt feltétlenül vegyék be a törvény szövegébe. Indítványozta továbbá, hogy a kormány vonja vissza személyzeti és káderpolitikai határozatait, a káderanyagokat pedig juttassák vissza az érintetteknek, vagy semmisítsék meg azokat. Mivel a felszólaló konkrét szövegmódosító indítványt is beterjesztett, az elnök úgy vélte, hogy szükség van a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság összehívására, véleményének, állásfoglalásának kikérésére. Előbb azonban megkérdezte Halmos Csabát, kíván-e reagálni az elhangzottakra. Az államtitkár válaszában kifejtette, hogy e kérdésben megnyugtató a jogi rendezés. Az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel Magyarország kihirdette az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányát. Ennek egyik cikke kimondja: mindenkinek joga van a másokkal való szabad társulásra - ide értve a jogot - arra is, hogy érdekei védelme céljából szakszervezeteket alakítson, illetőleg azokhoz csatlakozzon. Az egyesülési jogról szóló 1989. II. törvény 1. paragrafusa szerint pedig minden magyar állampolgár zavartalanul gyakorolhatja az egyesülési jogot. Mindezek a szabályok, valamint az a tény, hogy a mostani törvényjavaslat indokló részében konkrétan is megjelölték az érdekképviseleti szervezeteket érintő diszkrimináció tilalmát - az államtitkár véleménye szerint -, megnyugtató választ adnak a képviselő felvetésére. Zsidei Istvánné elfogadta az államtitkári választ, de ragaszkodott eredeti indítványához, így Fodor István felkérte az illetékes bizottságot, hogy mihamarabb foglaljon állást ebben a kérdésben - így egyelőre erről a napirendi pontról sem szavaztak. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 17:12
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (27. rész)
|
Az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy rátérnek az alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslatokhoz dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi ----------------- államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Borics Gyula elmondotta, hogy az alkotmánymódosítás következtében szükségessé vált a hatályos jogszabályok egészének felülvizsgálata. Ennek végső határideje 1990. április 30-a. Azonban vannak olyan jogszabályok, amelyek módosítása nem tűr halasztást. Ilyen a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény. Az alkotmánymódosítás egyik alapgondolata az államhatalmi ágak egymástól való elválasztása, s a hatalmi ágak egyensúlyban tartása. Ennek fontos feltétele a bírói hatalom függetlensége, illetve a bírói függetlenség biztosítása. Az alkotmány már rögzíti, hogy a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, politikai szervezetnek. Ezentúl elengedhetetlen a bíróságok jelenlegi irányítási rendszerének korszerűsítése is. Jelenleg ugyanis az igazságügyminiszter - mint a végrehajtó hatalom képviselője - olyan hatáskörrel rendelkezik a bíráságokat illetően, amely számottevő beleszólást biztosít tevékenységükbe. Ez kérdésessé teszi a bírói függetlenség valódi érvényesülését. A vázolt ellentmondásos helyzet megoldásának első, jelentős lépését jelenti az, hogy a törvényjavaslat alapján megszűnik az igazságügyminiszternek a bíróságok szakmai tevékenységével összefüggő jogosítványa. A végső megoldás a jelenleg alakulóban lévő bírói önkormányzat szervezeti rendszerének teljes kiépítése lesz. A javaslat keretében a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényt is módosítani kívánják. Azokat a rendelkezéseket kívánják hatályon kívül helyezni, amelyek az alkotmánynak hatályban már nem lévő rendelkezéseihez, illetve a megszűnt munkásőrséghez kapcsolódnak. Az ügyészi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja, hogy összhangot teremtsen a már módosított alkotmánnyal, valamint a január 1-jén hatályba lépő büntető jogszabályokkal. Az ügyészi törvényt módosító javaslat kiindulási alapja az, hogy a megújított alkotmány az ügyészi szervezet jogállását és feladatkörét alapvetően nem változtatta meg, az egyes ügyészi szakágak feladatait azonban újszerűen fogalmazta meg. Előtérbe került az állampolgári jogok védelme. Újszerűen fogalmazta meg az alkotmány az ügyészi nyomozást is. A hatályos jogszabályokhoz kellett igazítani a büntetésvégrehajtás törvényessége feletti felügyelet egyes kérdéseit - mondotta egyebek között Borics Gyula. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 17:23
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (28. rész)
|
Fodor István bejelentette, hogy a törvényjavaslattal az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága egyetért. Mivel a vitában senki nem kért szót, ezért határozathozatal következett. A képviselők az alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot 275 egyetértő, egy ellenszavazattal és négy tartózkodással elfogadták. Az Országgyűlés ezután elfogadta dr. Szabó Imre (Hajdú-Bihar m., -------------- 11. vk.), a Hajdú-Bihar Megyei Tanács elnökének indítványát, hogy az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulásának 45. évfordulója alkalmából az Országgyűlés nevében helyezzenek új emléktáblát a debreceni Református Kollégium oratóriumában, mivel az 1954-ben elhelyezett márványtábla szövege túlhaladottá vált. A képviselők ugyancsak jóváhagyták az Országgyűlés válaszát a Magyar Néppárt azon javaslatára, hogy hozzák létre a Nemzeti Megmentés Tanácsát. Fodor István jelezte, hogy a választ megküldik a Magyar Néppártnak. Ezt követően felmerült, hogy a várhatóan elhúzódó adóügyi döntéshozatal miatt az ülésszakot berekesztik, ám erre végül is nem került sor. Békesi László ugyanis kérte a képviselőket: vegyék figyelembe, hogy az ország költségvetését mielőbb össze kell állítani, hogy decemberben a képviselők elé terjeszthessék. Ehhez viszont most szükséges a döntés az adótörvényekről. Ezt megelőzően Király Zoltán is szót kért. Elmondta, hogy amikor az ellenzéki demokraták képviselői csoportja - kiegészülve az SZDSZ, a Magyar Néppárt és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjével - megtárgyalta Bánffy Györgynek az Országgyűlés önfeloszlatására tett indítványát, úgy foglalt állást, hogy az indítvány megtárgyalására a november 26-ai népszavazás után, a jövő héten kerüljön sor,. az ülésszakot tehát akkor folytassák. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 17:43
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (29. rész)
|
Miután az illetékes bizottság időközben elvégezte a munkáját, a Parlament visszatért az adótörvényekre. A vitában elhangzott észrevételekre Békesi László pénzügyminiszter válaszolt. (A vitában egyébként 44 hozzászólás és több mint 100 indítvány hangzott el.) Elöljáróban személyes jellegű tépelődéseibe avatta be az Országgyűlést; mint mondta, először is azt kellett eldöntenie, hogy vitaösszefoglalóra vállalkozzék-e avagy búcsúbeszédre. Végig kellett ugyanis gondolnia, hogy ha a gazdaság valós helyzetét feltáró érvei nem elég hatásosak, akkor minden bizonnyal a pénzügyminiszter személyében van a hiba. Ezt a belső konfliktust Békesi László úgy oldotta fel, hogy ezekben a nehéz hetekben nincs joga a könnyebb utat, a menekülést választani. Békesi László úgy vélte: a vita lényegét három képviselői hozzászólás ragadta meg. Az egyik Búzás Józsefné, aki világossá tette a Ház előtt, hogy adóügyekben valamiféle lelkiismeretfurdalás munkál a képviselőkben. Békesi László szerint ez teljesen indokolatlan, hiszen az 1988-as adóreform nem volt rossz döntés. Néhány év múlva, amikor majd a magyar gazdaság szorosabban kötődik a Nyugathoz, beérik ennek gyümölcse. A másik ilyen hozzászólás Velkey Lászlótól hangzott el. Ő arra figyelmeztetett, hogy egy érzelmi alapokon nyugvó döntés nem lehet igazán objektív; kérte a kormányt, az Országgyűlést, hogy ne tegyen felelőtlen ígéreteket ennek hatására. A harmadik képviselő, Morvay László azt tette egyértelművé a Parlament előtt, hogy a kormány és a törvényhozás - e nehéz helyzetben - végül is egy csónakban evez. E gondolattól vezéreltetve - mondta Békesi László - a kormány a lehetséges határig kompromisszum-készséget tanúsított a képviselői indítványokkal kapcsolatban. Ezeket sorra véve a pénzügyminiszter elsőként Király Ferenc nagy tetszést arató, szellemes felszólalására utalt. A képviselő felszólalása nyomán az a gondolat merült fel benne, ,,ha nem lenne adóztatás Magyarországon, akkor ki kellene találni; olyan össznépi egységet, mint az adórendszer kritikája, más talán nem is teremthetne,,. Komolyra fordítva a szót, a miniszter elismerte, hogy az adórendszer bevezetésekor túl sok illúziót kergettek, túlhangsúlyozták az adórendszer szerepét, ugyanakkor a gazdaság általános bajait sem lehet az adórendszer számlájára írni. Sok képviselő beszélt a túlzott adóterhekről. Békesi László ezzel szemben ajánlotta a képviselőknek: gondolják végig mit okozna a személyi jövedelemadó progressziójának radikális csökkentése. (folyt. köv.)
1989. november 24., péntek 18:25
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (30. rész)
|
Vállalná-e valaki ez esetben a bruttó bérek csökkentését, netán a plusz jövedelmek árufedezet nélküli kiáramlását? Elképzelhető-e, hogy a csökkenő terhek nyeresége a vállalatoknál csapódjék le, függetlenül a teljesítménytől? Vagy milyen hatással járna, ha a rosszemlékű bérszabályozáshoz kellene visszatérni, s így megakadályozni a fedezetlen pénz kiáramlását? Sokan nemzetközi tapasztalatokra hivatkoztak. Bár a külföldi példák számbavétele indokolt, ezeket azonban - figyelmeztetett Békesi László - nem szabad kiragadni környezetükből. Emlékeztetett arra, hogy a modern piacgazdaságok a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején kivétel nélkül erőteljes adóemelést hajtottak végre, mégpedig a költségvetés szociális kiadásainak növekedése miatt. A nyolcvanas évek elején aztán úgy hajtották végre az adócsökkentést, hogy szétterítették az adóterheket, és drasztikusan csökkentették az adókedvezményeket. A pénzügyminiszter véleménye szerint Magyarországon nem az ország gazdasági fejlettségéhez igazodó, hanem annál sokkal nagyobb méretű az oktatási, egészségügyi, szociálpolitikai kötelezettségvállalás, s ehhez kell igazítani az adókat, illetve a költségvetési bevételeket. A vitában a nemzetközi példákra hivatkozók, szinte kivétel nélkül a központi adókat emlegetik, holott a legtöbb országban többszintű adó érvényesül, vagyis a különféle szövetségi adók mellett tartományi és helyi adókat is kivetnek. Több képviselő foglalkozott a láthatatlan jövedelmekkel. Békesi László elismerte, hogy ez az adórendszer egyik neuralgikus pontja. A lényeget azonban úgy foglalta össze, hogy a láthatatlan jövedelmek gyökerei a monopóliumokig, a hiánygazdálkodásig, a torz bérarányokig nyúlnak le. Bár a pénzügyi kormányzat nem kíván kibújni a láthatatlan jövedelmek feltárásának kötelezettsége alól, senkinek sem szabad illúziókat táplálnia: nincs olyan nyilvántartási rendszer, amely képes lenne maradéktalanul megadóztatni ezeket a rejtett jövedelmeket. Ezzel kapcsolatban Békesi László vitába szállt Tollár Józseffel, hangoztatván, hogy a Pénzügyminisztérium korántsem kapott szabad kezet a láthatatlan jövedelmek felderítésére, mindenfajta adatszolgáltatási javaslatát mereven visszautasították a különféle érdekvédelmi szervezetek. A társadalom ez ügyben Janus-arcú; követeli, hogy ,,fogják meg,, a láthatatlan jövedelmeket, de ellenáll minden olyan eszköznek, amely ezt segítené. (folyt. köv.)
1989. november 24., péntek 18:27
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (31. rész) - Békesi 3.
|
Sokan azt ajánlották, hogy kiadáscsökkentéssel teremtsék meg a nagyobb arányú adómérséklés feltételeit. A kormány osztja ezt a nézetet, s nagy erőfeszítéseket tesz ennek érdekében. Ugyanakkor nem fogadható el Tollár József indítványa, miszerint hatvan százalékkal csökkenteni kellene az igazgatási apparátust. Ha ezt a kormány megtenné, és elküldené a 7100 embert, azzal 1.2 milliárd forintot tudna megtakarítani - cserébe szétverné a magyar igazgatást. Volt, aki a védelmi kiadások lefaragását ajánlotta általános gyógyírként. A hadseregnek jövőre minimum 20 százalékos reálérték-csökkenéssel kell szembenéznie, az idén pedig közel 30 százalékkal csökkentek a Magyar Néphadsereg költségvetésből finanszírozott kiadásai. Ezt a fajta mérséklést tehát felelősséggel nem lehet folytatni. A kormány elkötelezett a vállalati támogatások mérséklése mellett, de végig kell gondolni azt is, hogy újabb 10 milliárdos támogatáselvonás további 3-4 százalékkal növelhetné a fogyasztóiár-színvonalat, esetleg újabb 50 ezer ember maradna munka nélkül, vagy a gazdaság további 100 millió dolláros exporttól esne el. A kormány tehát itt sem a szándékot vitatja, hanem a mértékeket és az ütemezést. Többen, köztük Varga Miklós és Csongrádi Csaba felvetették: a lineáris adóztatás javára le kell mondani a progresszív adóztatásról. Békesi László ezt az ötletet lázálomnak nevezte. Javaslat hangzott el arra, hogy az állami tulajdon utáni részesedés ne 20, hanem csak 18 százalék legyen. A kormány elfogadja ezt az indítványt. Ez 3 milliárd forint körüli terhet jelent a költségvetés számára. Ennek fejében a kormány azt javasolja, hogy a törvényjavaslatban szereplő, a világbanki hitelből megvalósuló beruházások esetében jövőre ne szűnjön meg az általános forgalmi adó. Így 1.2 milliárd forint bevételhez jutna a költségvetés. A kormány javasolja továbbá, hogy a vállalatok, szövetkezetek év végi részesedését változatlanul az adózott eredmény terhére számolják el, s ne a költségek terhére, mint ahogy azt tervezték. Ezzel másfél milliárd forintot spórol az államkassza. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban három tábla szerepelt az írásos előterjesztésben. A kormány ezek közül a reformbizottság követelésére a ,,C,,, 14.5 százalékos adóterhelést jelentő változat elfogadását ajánlja. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az így kieső 3.5 milliárd forintot intenzívebb adóellenőrzéssel igyekszik fedezni. (folyt. köv.)
1989. november 24., péntek 18:34
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (32. rész) - Békesi 4.
|
A képviselők javasolták azt is, hogy a három- és többgyermekes családok havi ezer forintos adóalapcsökkentő kedvezményét terjesszék ki az egy- és kétgyermekes családokra is. Békesi László a javaslat ellen foglalt állást, mivel az gyökeres változást hozna a jelenlegi szociálpolitikai rendszerszemléletünkön. Nem utolsó sorban az intézkedés bevezetése mintegy hatmilliárd forintot emésztene fel. A bérnövekményadó megszüntetését szorgalmazó felvetésekre a pénzügyminiszter azzal válaszolt, hogy a kormány egyetért a bérliberalizálás szükségességével. Ám ennek végrehajtása 1990-ben még nagy kockázatot rejt magában. Egy teljes körű bérliberalizálás a tulajdonosi reform végrehajtása nélkül, fejletlen piaci körülmények között, igazi importverseny nélkül a bérek elszabadulásához vezetne. Amíg az állami tulajdon körében mindenki a bérkiáramlásban érdekelt, s nincs igazi piaci kontroll, addig nem célszerű feladni ezt az eszközt. Prózaibb ok, hogy ezzel tízmilliárd forinttól esne el az államkassza. Ha az Országgyűlés mégis emelett döntene, akkor a vállalkozási nyereségadót 40-ről 43 százalékra kellene emelni. Nagyiványi András javasolta, hogy a haditechnikai termékek és szolgáltatások után a nulla százalékos forgalmi adó helyett 15 illetve 25 százalékos adókulcsot alkalmazzanak. Az előzetes számítások szerint ez a hadsereg költségvetését 1,5 milliárd forinttal terhelné meg. A pénzügyminiszter véleménye: jövőre a hadsereget nem szabad tovább terhelni. Elfogadta viszont Búzás Józsefné kérését, hogy a népi iparművészeti termékeket sorolják nulla kulcsos forgalmi adóba. Nagy vihart kavart a magángépkocsi-import forgalmi adójának kiterjesztésére vonatkozó javaslat. A kormány ennek ellenére fenntartja ennek azonnali bevezetését; úgy ítéli meg, nincs indok arra, hogy ebben a termékkörben óriási árkülönbség maradjon az állami, illetve a magánimportban behozott kocsik között. Javaslat hangzott el arra, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek adókedvezményét hagyják érintetlenül. Békesi László ezzel kapcsolatban arra figyelmeztette a Parlamentet, hogy jónéhány olyan gazdaság van, amelyet immár ötödször-hatodszor szanálnak, helyzetük azonban nem változik, elnyelik az állami támogatást. A kormány ezért fenntartja eredeti javaslatát: valósuljon meg a fokozatos támogatásleépítés. A pénzügyminiszter egyetértett azzal a javaslattal, hogy az infrastruktúra jellegű, állami tulajdonként feltüntetett létesítmények a szövetkezeteken belül ne képezzék az állami tulajdon részét, ez után a tsz-eknek ne kelljen részesedést fizetniük. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 18:54
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (33. rész) - Békesi 5.
|
Kérte azonban a Parlamenttől: a szövetkezetek esetében se zárja ki elvileg azt, hogy állami tulajdon, állami befektetés után részesedést kelljen fizetni. Tehát ennek kötelezettsége maradjon meg a részesedési törvényben, cserébe a pénzügyi kormányzat kiszűri mindazokat az elemeket, amelyek indokolatlan terhet rónak a szövetkezetekre. Végezetül Király Zoltánnak arra az indítványára emlékeztetett, miszerint az Országgyűlés hozzon határozatot, hogy a kormány a lakosság forint-, illetve devizabetéteihez semmilyen körülmények között se nyúlhasson hozzá. Ha ezt mégis megtenné, ez a kormány azonnali bizalomvesztését jelentse. Békesi László leszögezte: a képviselő indítványa nem ellentétes a kormány szándékaival. A betétesek megnyugtatása érdekében, a keringő rémhírek eloszlatására a pénzügyminiszter - Németh Miklós kormányfő megbízásából - azt javasolta: az Országgyűlés mondja ki, hogy a kormány egyetlen esetben sem nyúlhat hozzá sem a forint-, sem a devizabetétekhez. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 18:54
|
Vissza »
|
|
Kiegészítés az MTIB 2031 sz. Országgyűlés - negyedik nap (28.
|
Kiegészítés az MTIB 2031 sz. Országgyűlés - negyedik nap (28. rész) című hírünkhöz. Az utolsó bekezdés, utolsó sorához kérjük pótlólag beírni: ...az ülésszakot tehát akkor folytassák. Az Országgyűlés Bánffy György javaslatával ------------------------------------------- kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy csak a vasárnapi ------------------------------------------------------ népszavazás eredményének ismeretében lesz a Parlament, abban a -------------------------------------------------------------- helyzetben, hogy döntsön önmaga feloszlásáról és különösen a ------------------------------------------------------------- javasolt alkotmánymódosításról. Bánffy György indítványát tehát ne -------------------------------------------------------------------- a Parlament monstani ülésszakán, hanem a népszavazás eredményének ------------------------------------------------------------------ ismeretében, a decemberi ülésszakon tárgyalja meg az Országgyűlés. ------------------------------------------------------------------ (MTI)
1989. november 24., péntek 20:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (34. rész)
|
Békesi László válasza után határozathozatal következett. Meglehetősen hosszadalmas, több mint kétórás procedúrára került sor, hiszen csak a személyi jövedelemadó törvényjavaslathoz több mint 70 módosító javaslatot nyújtottak be a képviselők. A határozathozatal során úgy döntöttek, hogy a lakásvásárláshoz, -felújításhoz nyújtott szociálpolitikai kedvezmény adómentes legyen. Szavazás közben is vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy miként alakuljon a sokgyermekesek kedvezménye. Biacs Péter ugyanis azt javasolta, hogy már az egy, illetve két gyermeket nevelők is 500-500 forint adóalap-kedvezményt kapjanak, a harmadik gyermek után pedig maradjon meg az 1000 forint adókedvezmény. Kovács Lászlóné pedig azt tartotta szükségesnek, hogy az adórendszeren kívül a kormányzat 300 forinttal emelje havonta és gyermekenként a családi pótlékot. Végül is olyan döntés született, hogy a három, illetve több gyermeket nevelők, valamint az egyedülállóként két gyermeket nevelők, illetve a súlyosan fogyatékos gyermeket nevelők részesülhetnek gyermekenként havi 1000 forintos adókedvezményben. A képviselők nem értettek egyet a kormány által beterjesztett adótáblázatok egyikével sem, így az Országgyűlés reformbizottsága új adótáblázatot készített, amelyből végül is azt a változatot fogadták el, amely 14,5 százalékos adóterhelést jelent a lakosság számára. A jövő évi adótábla: A D Ó A L A P A D Ó K U L C S 0- 55.000 0 százalék 55.001- 90.000 az 55.000 Ft feletti rész 15 százaléka 90.001-300.000 5.250 Ft és a 90.000 Ft feletti rész 30 százaléka 300.001-500.000 68.250 Ft és a 300.000 Ft feletti rész 40 százaléka 500.001 felett 148.250 Ft és az 500.000 Ft feletti rész 50 százaléka A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslatot - a már elfogadott módosításokkal és a kiegészítésekkel együtt - a képviselők 160 egyetértő, 32 ellenszavazattal és 31 tartózkodással elfogadták. Ezután került sor az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat feletti határozathozatalra. A képviselők elfogadták a kormánynak a javaslatát, hogy a magánforgalomban beérkező személygépkocsikra 25 százalékos általános forgalmi adót számítsanak fel. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 20:23
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (35. rész)
|
Ezt a rendelkezést a törvény hatályba lépésének napjától alkalmazzák. A képviselők az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot a már elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel együtt 161 egyetértő, 40 ellenző szavazattal, 41 tartózkodás mellett elfogadták. Ugyancsak elfogadták a képviselők a vállalkozási nyereségadóról, valamint az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslatokat. Az új vállalati nyereségadóról szóló törvény szerint az adó mértéke az adóalap 3 millió forintot meg nem haladó részének 35 százaléka, az ezt meghaladó részének pedig 40 százaléka. Nem fogadták el viszont azt a képviselői javaslatot, hogy jövőre már sor kerüljön a teljes bérliberalizálásra. Így 1990-ben is megmarad a vállalati keresetszabályozás adórendszerbeli korlátja. Az állami vagyon utáni részesedés - az új törvény szerint - 1990-ben 18 százalék lesz. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 20:25
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (36. rész)
|
Ezt követően a képviselők elfogadták a lakossági betétszámlákról szóló határozatot, amelyet Király Zoltán indítványozott az ellenzéki demokrata képviselőcsoport támogatásával, s a javaslattal a kormány is egyetértett. A határozat szerint a lakossági betétszámlák a kormány számára érinthetetlenek, semmilyen módon nem lehet korlátozni sem a forint-, sem pedig a devizaszámlák teljesen szabad forgalmát. Ennek értelmében a kormány az Országgyűlés jóváhagyása nélkül semmiféle változtatást nem hajthat végre a lakossági forint- és devizaszámlák szabad forgalmában. Az Országgyűlés ugyancsak jóváhagyta a Budapest-Bécs világkiállítás előkészítéséről szóló tájékoztatóhoz készített határozat-tervezetet. Eszerint a világkiállítást a magyar államiság 1100 éves évfordulójára való felkészülés részeként össznemzeti üggyé kell tenni. A Parlament felkérte a kormányt, hogy terjesszen az Országgyűlés elé olyan törvényjavaslatot, amelyben a többi között meghatározza a világkiállításra fordítható pénzeszközök felső határát is. A világkiállítás előkészítésének ellenőrzésére az Országgyűlés parlamenti bizottságot állít fel, amelyben az állandó bizottságok és a politikai frakciók egy-egy képviselővel vesznek részt. Egyidejűleg felkéri a kormányt: hozzon létre olyan nemzeti bizottságot, amely a felelős minisztériumok, a politikai pártok és az érintett társadalmi, önkormányzati szervezetek képviselőiből, valamint külső szakértőkből áll. Ennek az lesz a feladata, hogy irányítsa a világkiállítással és a magyar államiság 1100. évfordulójának megünneplésével kapcsolatos felkészülést. A novemberi ülésszak utolsó mozzanataként újból a Munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslattal foglalkoztak a képviselők. Halmos Csaba, az ÁBMH elnöke bejelentette: a jogi bizottság megtárgyalta Zsidei Istvánné módosító indítványát, és azt némi korrekcióval az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja. A módosítás lényege, hogy az érdekvédelemi szervezethez tartozást illetően is mondják ki a törvény szövegében a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Ezzel a módosító javaslattal a kormány is egyetért. Az elnöklő Fodor István szavazásra tette fel a képviselői módosító indítványt, valamint - ennek elfogadása után - a törvénymódosítási javaslatot. A képviselők ezt is egyhangúlag elfogadták. Az elnök este 8 óra előtt néhány perccel bezárta az ülést, és bejelentette, hogy a legközelebbi ülésszak december 18-án kezdődik. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 20:29
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (37. rész)
|
Az Országgyűlés novemberi ülésszaka negyedik napjának eseményei dióhéjban: Az Országgyűlés pénteken az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját. Még e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt szót kért dr. Bölcsey György (Budapest, 63. vk.), és egy újságcikkre utalva a képviselők védelmét kérte az Országgyűlés tisztikarától. Az elnöklő Jakab Róbertné megígérte, hogy a kérdésre visszatérnek. Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat általános vitájához egyetlen képviselő sem jelezte hozzászólási szándékát, ezért megkezdődött a törvénytervezet részletes vitáját. Hozzászóltak: dr. Buzás Józsefné (Szolnok m., 14. vk.); Hellner Károly (Budapest, 32. vk.); Dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.); Sasvári József (Komárom m., 8. vk.); Antal Imre (Pest m., 19. vk.); dr. Schmidt Ernő (Vas m., 10. vk.) és dr. Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.). Bejelentették: az általános forgalmi adó részletes vitájának befejeztével a módosító indítványokat és a beérkezett javaslatokat az ülésszak ideje alatt a reformbizottság feldolgozza, majd ezt követően az előterjesztő miniszter együttesen válaszol az adótörvények vitájában elhangzott észrevételekre. A törvényhozás ezután a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról follytatott általános és részletes vitát. A vitában felszólaltak: Morvay László (Budapest, 33. vk.); Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.); Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.); Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.); Győrffy László (Vas m., 7. vk.); Eleki János (Békés m., 7. vk.); Szántó Sándor (Szabolcs-Szatmár m., 12. vk.). A vállalkozási nyereségadó törvényjavaslat részletes vitájának lezárása után a törvényhozás az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslatot tárgyalta meg. Hozzászóltak: Eleki JÁnos (Békés m., 7. vk.) és Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.). (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 20:32
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (38. rész)
|
Az általános vita ezzel lezárult. Mivel a részletes vitához egyetlen képviselő sem jelezte hozzászólási szándékát a kormányzat által beterjesztett négy adótörvény-javaslat feletti vita befejeződött. Ezután az Országgyűlés rátért a pártok 1989. évi állami költségvetési támogatásával kapcsolatos határozat-tervezetre, amelyet az Országgyűlés vita nélkül elfogadott. A határozathozatalt követően az 1995-re tervezett Budapest-Bécs világkiállítás előkészítéséről tartott beszámolót Somogyi László, a kiállítás előkészítésének kormánybiztosa. Hozzászóltak: Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.); Kenyeres Árpád (Budapest, 55. vk.); Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.); dr. Balla Éva (Budapest, 46. vk.); Bánffy György (Budapest, 4. vk.); Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.); Zsolnay Katalin (Komárom m., 3. vk.); Varga János (Tolna m., 6. vk.); Antal Imre (Pest m., 19. vk.); Sági Gáborné (Fejér m., 10. vk.); Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.); Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) és dr. Bognár József (országos lista). A vitában megnyilvánuló ellenvélemények, kétségek, a képviselők elégtelen tájékozottsága miatt az elnök a terv- és költségvetési, illetve a kereskedelmi bizottság együttes ülése elé utalta a világkiállítással kapcsolatos észrevételeket. Az Országgyűlés megbízott elnöke bejelentette, hogy az MSZDP, az FKgP, az SZDSZ és a Fidesz nyílt levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez, amelyben az Országgyűlésnek a népszavazásról szóló határozatát törvénysértőnek minősítették, s emiatt elmarasztalták az Országgyűlést. A vádakra nyilatkozattal válaszolt az Országgyűlés, amelyet 230 képviselő - 3 tartózkodás és 3 ellenszavazat mellett - elfogadott. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 20:34
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (39. rész)
|
Az MSZP parlamenti frakciója nevében Huber Jenő (Baranya m., 2. vk.) kezdeményezte, hogy az Országgyűlés kérje fel a Minisztertanácsot, végezze el a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. XVII. törvény felülvizsgálatát. Az indítványról a következő ülésszakon dönt az Országgyűlés. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) ezután két ügyrendi kérdésben fejtette ki véleményét. Ezután Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke terjesztette be a Munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az egyetlen hozzászóló Zsidei Istvánné (Heves m., 5. vk.) volt, aki konkrét szövegmódosító indítványt terjesztett be. Ez ügyben az illetékes bizottság összeült. A napirendi pontról így egyelőre nem szavaztak. Ezt követően Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár szóbeli kiegészítésével rátértek az alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására, amelyet vita nélkül, 275 egyetértő, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a képviselők elfogadtak. Dr. Szabó Imre (Hajdú-Bihar m., 11. vk.) indítványa alapján az Országgyűlés elfogadta, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 45. évfordulója alkalmából az Országgyűlés nevében új emléktáblát helyezzenek el a debreceni Református Kollégium oratóriumában. A képviselők ugyancsak jóváhagyták az Országgyűlés válaszát a Magyar Néppárt azon javaslatára, hogy hozzák létre a Nemzeti Megmentés Tanácsát. Az Országgyűlés Bánffy Györgynek a Parlament önfeloszlatásával kapcsolatos indítványáról úgy döntött, hogy azzal a népszavazás eredményének ismeretében decemberben foglalkozzanak. Miután az illetékes bizottság időközben elvégezte munkáját, az ülésszak visszatért az adótörvényekre. A vitában elhangzott 44 hozzászólásra és több mint száz indítványra Békesi László pénzügyminiszter válaszolt. (folyt.köv.)
1989. november 24., péntek 20:38
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (40. rész)
|
Ezután határozathozatal következett: a képviselők a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, az általános forgalmi adóról szóló, az általános vállalkozási nyereségadóról szóló, valamint az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslatokat elfogadták. Ezt követően a képviselők elfogadták a lakossági betétszámlákról szóló határozatot, amelyet Király Zoltán indítványozott az ellenzéki demokrata képviselőcsoport támogatásával. Az Országgyűlés ugyancsak jóváhagyta a Budapest-Bécs világkiállítás előkészítéséről szóló tájékoztatóhoz készített határozat-tervezetet. A novemberi ülésszak utolsó mozzanataként elfogadták a Munka törvénykönyvének módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az elnök este 8 óra előtt néhány perccel bezárta az ülést, és bejelentette, hogy a legközelebbi ülésszak december 18-án kezdődik. (MTI)
1989. november 24., péntek 20:39
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|