 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Interjú az Országos Választási Bizottság titkárával (2. rész)
|
x Hogyan kell szavazni?
- A törvény értelmében szavazni a választópolgár akaratát
kifejező válasz - jelen esetben az IGEN vagy a NEM szó - fölötti
négyzetben elhelyett ,,+,, (plusz) jellel lehet.
Sokan felvetették, hogy ha a négyzetben nem ,,+,, (plusz), hanem
helyette x, esetleg más jel szerepel, érvényes-e a szavazat? A
választójogi törvény útmutatást ad a szavazat érvényességének
megállapításához. Az egyértelmű jelzésnek a szavazólapon négyzetben
kell lennie, de ha az a jel nem ,,+,, (plusz), hanem például ,,x,,
az - az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint - a
szavazat érvényességét nem értinti. A szavazatszámláló bizottságok -
amelyek dönteni fognak az egyes szavazatok érvényességéről -, ennek
megfelelően azt fogják mérlegelni, hogy a szavazólapról egyértelműen
kiderül-e a szavazó akarata.
x Igaz, hogy a választási iratokat bárki megtekintheti, közte
azt is, hogy ki vett részt a népszavazáson?
- Nem, ez alapvető félreértés. A választójogi törvény 25.
paragrafus (6) bekezdése a következőket tartalmazza: A szavazásra
vonatkozó iratokat a jelöltek, illetőleg megbízottaik a szavazást
követő 3 napon belül megtekinthetik.
Nyílvánvaló, hogy ez az országgyűlési képviselők választásra
vonatkozó rendelkezés a népszavazásnál nem értelmezhető. De még
képviselőválasztás esetén sem terjed ki a megtekintés joga arra,
hogy akár a jelölt, akár a megbízottja a névjegyzékből kiírhassa,
vagy netán nyílvánosságra hozhassa, hogy kik vettek, vagy kik nem
vettek részt a szavazáson. Ez ugyanis joggal való visszaélés lenne,
súlyosan sértené a választópolgárok alkotmányos személyiségi jogait.
x Az Országgyűlés 1989. november 21-i ülésén hozott döntése,
amely az Országos Választási Bizottság összetételéről határozott,
befolyásolja-e a helyi választási szervek összetételét?
- Az Országgyűlés - a kétség kívül meglévő joghézag miatt -
jogértelmezést végzett és úgy határozott, hogy a választási
szervekbe a következő pártok delegálhatnak tagokat: az SZDSZ, a
Fidesz, a Független Kisgazdapárt, az MSZDP és az MSZP. E döntés
értelemszerűen a területi és a helyi választási szervek
összetételére is kihat. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 19:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|