 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Jogi bizottság - maratoni ülés (1. rész)
|
1989. november 16., csütörtök - Számos törvénymódosítási javaslatot és képviselői önálló indítványt tűzött napirendjére - a novemberi ülésszakra készülve - az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága csütörtökön kezdődött ülésén, amelyen megjelent Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke is.
Elsőként Vona Ferenc (Pest megye), az alkotmánybíróság bíráinak
megválasztását előkészítő bizottság elnöke arra kérte
képviselőtársait, értelmezzék az alkotmánybíróságról szóló
törvénynek a bírák szakmai feltételeit megállapító rendelkezését,
mivel az - véleményük szerint - nem egyértelmű. Az említett 5.
paragrafus (2) bekezdéséről Kulcsár Kálmán és Szilbereky Jenő
mondott szakvéleményt. Álláspontjuk eltért egymástól: az
igazságügyminiszter szerint e rendelkezés értelmében
államigazgatásban dolgozó szakember nem jelölhető e tisztségre. A
Legfelsőbb Bíróság elnöke ezzel szemben úgy vélte, hogy - a bírák,
ügyészek, ügyvédek és jogtanácsosok mellett - az államigazgatási
szerveknél jogi alaptevékenységet végzők is elnyerhetik e
megbízatást, hiszen végzettségük ebben az esetben szakirányú.
A vitában szót kért Raft Miklós - akinek személyével
kapcsolatban e jogértelmezési probléma korábban felvetődött - , s
visszalépett alkotmánybíróvá jelölésétől. Méltánytalannak tartotta
azonban, hogy ilyen ,,formális jogértelmezéssel,, ki lehessen
szorítani e tekintélyes testületből a közigazgatási szakembereket.
Szükségesnek tartotta megjegyezni: Kulcsár Kálmánnak is szerepe volt
abban, hogy vállalta a jelöltséget, hiszen a miniszter korábban úgy
vélekedett, hogy eddigi szakmai életútja megfelel a jogszabályi
előírásoknak. Furcsállotta, hogy a miniszter két hét alatt
megváltoztatta véleményét.
Kulcsár Kálmán ismét leszögezte, hogy nem személyekről, hanem
jogértelmezésről, tartalmi és formai kérdésekről van szó. Mint
mondotta, az alkotmánybíróság hiteléhez nem férhet kétség. Ha már a
jelöléskor megkérdőjelezhető valakinek a személye, az
bizalmatlanságot eredményez az alkotmánybírósággal szemben.
Ezt követően foglalt úgy állást a jogi bizottság - öt
tartózkodással -, hogy az idézett bekezdést ,,tágabban kell
értelmezni,, azaz az államigazgatás területéről is jelölhessenek
alkotmánybírát. E véleményük indokolását az Országgyűlés elé
terjesztik. (folyt. köv.)
1989. november 16., csütörtök 17:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|