|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Tanácskozás a határon túli magyarság helyzetéről (1. rész)
|
1989. november 9., csütörtök - A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának a határon túli magyarság helyzetével foglalkozó albizottsága csütörtöki ülésén helyesléssel vette tudomásul a magyar kormánynak Tőkés László védelmében tett lépését. A testület fontosnak tartja, hogy a nemzetközi fórumokon a kormányzati és nem kormányzati szervezetek emeljék fel szavukat az erdélyi magyarságot ért sérelmekért, mert csak a nemzetközi nyilvánosság akadályozhatja meg a további atrocitásokat. A kérdéssel összefüggésben az ülésen nyomatékkal vetődött fel Doina Cornea és Tőkés László egyidejű jelölése a Béke Nobel-díjra - tájékoztatta a sajtó képviselőit Tabajdi Csaba, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárság vezetője az ülést követően.
A testület tagjai a kisebbségi jogok nemzetközi szabályozásával kapcsolatban megállapították, hogy ezen a téren az elmúlt évtizedekben rendkívül kevés előrehaladás történt. Rámutattak: Magyarországnak a kisebbségi jogok nemzetközi jogi kodifikálásában jelentős kezdeményező szerepet kell játszania. Fontos annak felmérése, hogy e kérdés felvetéséhez milyenek a nemzetközi feltételek, s ahhoz miként viszonyulnak a nagyhatalmak és hazánk szomszédai. Sajnálattal állapíthatták meg, hogy Európában még mindig a legérzékenyebb politikai kérdés a nemzeti és etikai kisebbségek problémája. Magyarország jövőre kívánja megrendezni az európai kisebbségek nemzetközi konferenciáját, s a magyar diplomácia már megtette az első, tapogatódzó lépéseket. Rokonszenv, udvarias fenntartás, a konferencia céljának megkérdőjelezése és nyílt elutasítása egyaránt tapasztalható. Több ország kormánya jelezte viszont, hogy a rendezvény, a helsinki konferencia ad hoc utóeseménye, sajátos informáló fórum lehet. A konferenciát hazánk több lépcsőben rendezné meg: elsőként egy szűk körű tudományos szimpóziumnak adna otthont, majd májusban a nemzetiségi kérdés jogi vonatkozásaiban jártas szakemberek gyűlnének össze konferenciára. Tabajdi Csaba hangoztatta: nem propagandisztikus fórumot kívánnak létrehozni az amúgyis indulatokkal telített kérdéskörben, hanem amennyire lehet, érzelmektől mentesen, szakszerűen elemezni a problémát. A májusi konferencia fogadtatásától is függ, hogy mikor és hogyan vonhatók be a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői a későbbi munkába. (folyt.köv.)
1989. november 9., csütörtök 18:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tanácskozás a határon túli magyarság helyzetéről (2. rész)
|
A bizottság ezután áttekintette, mit tehetnek a nemzeti intézmények a határokon túl élő magyarság műveltségi szintjének megtartásáért, emeléséért. E kérdés oly szerteágazó, hogy arra november végén ismét visszatérnek. A testület fontosnak tartja, hogy a magyar tv adások a Kárpát-medencében mindenütt vehetők legyenek műhold segítségével. Szorgalmazták azt is, hogy a rádió növelje adásidejét a szomszédos országok nyelvein, s részletesebb lapszemle készüljön. A határon túli magyarság évfordulóihoz kapcsolódó feladatokat áttekintve a bizottság azon a véleményen volt, hogy a jelentős rendezvényeken rendszeressé kell tenni a magyar politikai részvételt, illetve gondoskodni kell e nemzetrészek kiemelkedő személyiségeinek hazai kitüntetéseiről, elismeréseiről. Tabajdi Csaba végezetül elmondta: az ülésen újólag megerősítették, hogy sem a hazai nemzetiségek, sem a határokon túli magyarság ügye nem lehet pártvillongások, választási szavazatszerzések függvénye. E téren érzékelhető a versenyfutás a pártok között, de akárhogy is formálódik a koalíció: nem alakulhat ki kisebbségellenes hangulat. A nemzeti és etnikai kisebbségek jó része érzékeli ezt a veszélyt, ezért is kérik közvetlen képviseletüket a Parlamentben. (MTI)
1989. november 9., csütörtök 18:29
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|