|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Magyar Bálint az ellenzékről Washingtonban
|
------------------------------------------ Washington, 1989. október 28. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Az amerikai fővárosban a Kossuth Házban a Szabad Demokraták Szövetségének egyik vezetője: Magyar Bálint szociológus tartott előadást, amelynek részleteiről Csernus Ákos munkatársunk számol be. - Magyar Bálint szociológus, akinek 8 évvel ezelőtt a kommunista hatóságok bevonták az útlevelét, Washingtonban van, és jelenleg a Woodrow Wilson Center ösztöndíjas kutatója. Budapesten egy időben a magyar falusi társadalom és az agrárszocializmus 1945 és 1965 közötti időszakának tárgykörét taglalta. A szociológus arra is szakít időt, hogy az amerikai sajtó képviselőivel és közéleti vezetőivel is összejöjjön. Pár nappal ezelőtt a Kossuth Házba is ellátogatott, hogy amerikai magyarok előtt a hazai helyzetet ismertesse. Magyar Bálint némi sajnálkozással utalt arra, hogy ami a nyugati közvélemény figyelmét illeti, Magyarország az utóbbi hetekben háttérbe szorult Lengyelország mögött. Ezt mindenekelőtt azzal indokolta, hogy Magyarországon végbement változások nem öltöttek olyan drámai formát mint Lengyelországban. A magyarok emellett nem küszködnek olyan súlyos gazdasági nehézségekkel, mint a lengyelek. A kommunista párt - hovatovább az ország - névcseréjével persze az amerikai lapok is első oldalakon foglalkoztak. Tudósításaikkal azonban - mint Magyar Bálint jelezte -, nincs különösebben megelégedve. A szociológus - ha nem is szó szerint idézve - nagyjából a következőket hozta tudomásunkra: - A nyugati sajtótudósítók jönnek-mennek, pár napot töltenek Budapesten, és idő hiányában nem tudnak eligazodni tisztességesen a hazai intézmények és frakciók között. A nyugati sajtó emellett abban a tévhitben van, hogy Magyarországon a kommunista párt elkötelezett reformszárnya kezdte meg az átalakulást. Ez a képlet csak az elmúlt hónapokban vesztette érvényét, miután az SZDSZ az év elején kidolgozta azt a tervezetet, hogy milyen feltételek mellett lehet tárgyalásokba bocsátkozni az MSZMP-vel - amely végül is rákényszerült: egységes tárgyalópartnerként ismerje el az ellenzéket. (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar Bálint előadása - 1. folyt.
|
Az Ellenzéki Kerekasztal lehetővé tette az ellenzék koalícióját. Az MDF és az SZDSZ ideiglenes koalíciója már olyan erőt képvisel, amelyet más pártok már nem tudtak volna felülmúlni. Ugyanakkor meghiúsult az MDF-nek az a terve, hogy 40 ezer tagot toborozzon - állította a szociológus -, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a koalíció megszülethessen. Mindenesetre a két csoport rákényszeríthette a hatalomra a feltételeit, és Grósz, valamint Fejti elgondolása érvényét vesztette. Komolyabb ellentétek az alkotmánytervezettel és a köztársasági elnökség intézményével kapcsolatban merültek fel -, minthogy a kommunisták az Alkotmánybíróságot és az elnöki pozicíót saját embereikkel akarták betölteni. Végülis belementek, hogy a rendes bíróságra tartozzon a politikai pártok regisztrálása. Az elnökválasztást azonban a keresztény-nemzeti centrum már támogatta -, amíg az ellenzék szociál-liberális szárnya: az SZDSZ és a FIDESZ - ellenezte. Magyar Bálint megállapította: Pozsgay szoros kapcsolatban állt a Fórummal és a Bajcsy-Zsilinszky Társaság tagjaival. Az SZDSZ azonban nem akart asszisztálni olyan tárgyalásokhoz, amelyekkel nem értett egyet. Ezzel az MSZMP reformszárnya és a Fórum között alakult ki egy koalíció - ami esetleg hasznos lehet abban az esetben ha az oroszok netán ragaszkodnának ahhoz, hogy az elnök Magyarországon is egy kommunista legyen, mint Lengyelországban, és hogy a koalícióban a kommunisták is bent legyenek. Pozsgay azt ígérte, hogy az esélyegyenlőséget tiszteletben fogják tartani a tömegkommunikációban. A SZDSZ-től azonban azt az egyetlen telefonvonalat is el akarták venni, amellyel rendelkezett. A postahivatal pedig visszatartotta az ellenzéki párt leveleit - nem tudni kinek az utasítására. A FIDESZ-től el akarták venni a nyomdáját. A kommunisták ígéreteiben tehát hinni nem lehet, és intézményes garanciát kell kicsikarni az esélyegyenlőség érdekében. (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar Bálint előadása - 2. folyt.
|
- Jó egynéhány kérdés azóta persze - ha nem is minden szempontból megnyugtató kimenetellel - de megoldódott. A washingtoni Kossuth Házban a közönség soraiban valaki mindenekelőtt arra volt kíváncsi: nem e nyugtalanítja-e az ellenzéket annak kilátása, hogy a magyar reformmozgalmat esetleg megtorpedózzák? Magyarország és Lengyelország végeredményben csak két kis csepp a kommunista tengerben, amely Nicaraguától, Észak-Koreáig és Madagaszkártól Kínáig terül el. Nem csak magában a Szovjetunióban vannak tíz és tíz milliók, akinek egy-egy gyarmatosított ország demokratizálódása nem áll érdekükben, hanem Csehszlovákiában éppúgy mint Kubában, Etiópiában, pártoligarchiák népes siserehadai sem nézhetik jó szemmel azt, hogy magyar és lengyel megfelelőik hatalmukat és előjogaikat vesztik. A pártoligarchiák nem nézhetik jó szemmel a magyar és a lengyel példát: hogy békés úton demokratikus eszközökkel vissza lehet szorítani, és le lehet szerelni egy kommunista rezsimet. Már eddig is torzsalkodtak Magyarországgal: a bukaresti, a prágai, a havannai sajtó kirohanásokat intézett a budapesti fejlemények ellen, és elképzelhetően az intrika-hadjárat folytatódni fog. Egyesek minden lehetőt megtesznek a jövőben is Moszkvánál, hogy a magyar reformmozgalmat elgáncsolják. Magyar Bálint azonban azt a véleményét fejezte ki, hogy nincsen ok ilyen jellegű aggodalomra, mivel Moszkva teljes mértékben a maga bajaival van elfoglalva. Sevardnadze szovjet külügyminiszter is jelezte, hogy fölösleges lenne drámainak tekinteni a kelet-európai fejleményeket, és olyan célzások láttak napvilágot a világsajtóban, miszerint Moszkva igyekezni fog olyan kapcsolatokat alakítani ki Kelet-Európával, mint amilyeneket jó ideje fenntart Finnországgal - ahol Gorbacsov elnök háromnapos látogatása során kihangsúlyozta: a Szovjetuniónak nincs morális és politikai joga beavatkozni a kelet-európai demokratizálódási folyamatokba. (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
|
|
- Magyar Bálint előadása - 3. folyt.
|
Külügyi szóvivője: Geraszimov hasonló hangnemben nyiltkozott, amikor azt mondta, hogy a most folyó kelet-európai események kizárólag a térség népeire tartoznak, amelyekbe nem avatkozhatunk be. Amikor egy másik amerikai magyar megkérdezte, hogy a választások révén lehetséges-e egy teljes mértékben ellenzéki politikusokból álló kormány megalakitása? - Magyar Bálint így vélekedett - Az SZDSZ nem szándékozik koalícióra lépni a kommunistákkal, vagy azok jogutódjaival. Az állam és a párt különválasztását nem lehet végrehajtani, amíg a koalíciónak a kommunisták is tagjai - akik egyébként pártjuk megalakítása óta a pillanatnyi stratégiai kívánalmaknak megfelelően már többször megváltoztatták a nevüket. A kommunistákra három nyomás is nehezedik. Az ipari lobbi, a pártapparátus, és a lakosság nyomása. A kommunisták soha nem lesznek eléggé erősek ahhoz, hogy az ipari lobbikat: a paksi, a vízügyi, az olefin- vagy a mezőgazdasági lobbikat le tudják győzni. Az MSZMP emberei nagykoalícióban gondolkodnak, és azt szeretnék elérni, hogy aki ebből kiesik, az egyben a hatalomból is kimarad. Az MSZMP vagy jogutódja nem lehet normális párt, amíg ellenzéki státuszát át nem éli. Az viszont kétségtelen - és ezt nem lehet letagadni - hogy a kommunisták valóban nagyarányú minőségi változáson mentek keresztül. Nem azzal, hogy szocialistáknak kezdték magukat nevezni, hanem azzal, hogy nem lövetnek ellenfeleikre. - Egy újabb kérdés megint a Szovjetunióra vonatkozott - minthogy a Szovjetunió szerepét a térségben nem lehet egykönnyen kiiktatni. Milyen mértékű a szovjetellenesség Magyarországon? - Nem olyan acsarkodó mint Lengyelországban, sokkal tárgyilagosabb, és Moszkva is tett jóirányú lépéseket. Budapesten a szovjet nagykövet az ellenzék képviselőivel is összejött. - Majd valaki azt kérdezte: az adott esetben a maximalista hozzáállás, vagy pedig a lassan haladás, az engedékenység, a kompromisszum biztosíthatja-e az előrehaladást? (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar Bálint előadása - 4. folyt.
|
- Lényeges kérdés: ebben az ellenzék nem lehet engedékeny. Az SZDSZ a párttagokat is fel akarja szabadítani. Mindazokat tehát, akik eddig akár túszai voltak. Az SZDSZ nem akar bélistázni -, ugyanakkor ragaszkodik a jogi garanciákhoz az érzékeny új intézmények védelmére. Magyarországon más a helyzet mint Lengyelországban. A lengyel munkások kezében fegyver volt a sztrájk. Magyarországon a nép március 15-ikén mutatta meg az erejét, Nagy Imre temetésén, vagy az 56-os forradalom évfordulóján. De nem lehet hetente újratemetni Nagy Imrét, és nem lehet bármikor százezer embert utcára vinni. - És mi lesz a bürokrata réteggel ha az ellenzék győz? - Magyarországon a kontraszelekció nem volt olyan méretű, mint Lengyelországban vagy Kelet-Németországban. Ennek az apparátusnak jelentősebb része csak az alkalmat várja, hogy lelépjen. Különbséget kell tenni a jövőben persze, ha valakit megválasztanak, vagy kijelölnek-e egy posztra. A békés átmenetnek egyik feltétele, hogy a bürokrácia ne érezze magát fenyegetve. Nem akarjuk követelni a felelősségre vonást, de jutalmazni sem akarjuk azokat, akik oda vitték az országot, ahol most állunk. Mert ilyen jutalmazásokra is volt példa - hogy csak mást ne mondjak: a zalai pártvezért kinevezték Magyarország párizsi nagykövetségére. - És mi lesz a szakszervezetek jövője? - A SZOT meg akar szabadulni vörös színeitől. Az újabb sztrájkok jó része már a SZOT égisze alatt folyt. Kivéve például az aratósztrájkot - ezt már az agrár-manager réteg szervezte, amikor magasabb búza-árat követeltek. A mezőgazdasági dolgozóknak irodákban ül a 30 százaléka. A búza árát leginkább ez drágítja. A SZOT és a Hazafias Népfront persze igyekszik átjátszani magát a rendszerváltozás utáni időkre. - És mi lett a KISZ-ből? - A KISZ-ből már régen DEMISZ lett, és 700 millió forintos székházát igyekezett eladni a Magyar Hitel Banknak. (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar Bálint előadása - 5. folyt.
|
- Ha magyarországi hallgatóink nagy részének nem is mond sok újat Magyar Bálint tájékoztatója, és a jelenlévő amerikai magyarok nem is nyerhettek teljes képet a rohamosan változó magyarországi helyzetről - a rátermett fiatal politikus szavaiból legalább az egyik oldal szemszögéből, és legalább a hangulatát megérezhették ezeknek a változásoknak. És ha netán majd a Magyar Demokrata Fórum, vagy a Magyar Szocialista Párt, vagy más csoportosulás valamelyik vezetője tesz látogatást Washingtonban hogy véleményt nyilvánítson a magyarországi helyzetről - hasonlóképpen igyekezni fogunk beszámolójának ismertetésére helyet szorítani műsorainkban. +++
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|