|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Perújítási indítvány a pócspetri-ügyben (1. rész)
|
1989. október 24., kedd - A Legfőbb Ügyészség perújítási indítványt terjesztett elő a Fővárosi Bíróságon a ,,pócspetri rendőrgyilkosság,, néven ismertté vált ügyben, a 41 évvel ezelőtt elítélt 23 személy közül Asztalos János és hat vádlott társa javára.
A Budapesti Büntetőtörvényszék - mint rögtönítélő bíróság -, illetőleg a Budapesti Népbíróság 1948-ban egyebek között a következő tényeket állapította meg: a Szabolcs-Szatmár megyei Pócspetri plébánosa, Asztalos János éles agitációba fogott az iskolák tervezett államosítása ellen. Így például 1948. június 1-jén este az iskola udvarán szülői értekezletet tartott, ahol mintegy ezren jelentek meg. Felhívta a híveket, hogy minden eszközzel akadályozzák meg az iskolák államosítását. Másnap felszólított egy nagyrészt fiatalemberekből álló csoportot: akadályozzák meg, ha a rendőrség el akarná vinni őt vagy a főjegyzőt; szervezzenek állandó őrséget és azt fegyverezzék fel botokkal, dorongokkal, szerszámokkal. Június 3-án este a felizgatott tömeg - amelynek egy része husángokkal, kapával, vasvillával volt felfegyverkezve - a községházát közrefogva az államosítás ellen tüntetett, s megkísérelt betörni a tanácsterembe. Ezt a bejáratnál két rendőr megakadályozta. Időközben a községháza udvarára érkezett Asztalos János, s azt terjesztette, hogy a rendőrök őt és a falu főjegyzőjét el akarják vinni, amit bármi módon meg kell akadályozni. A hangulat egyre feszültebb lett. A főjegyző az egyik kijáraton kívánt távozni, ahol két rendőr állt. A tömeg úgy vélte, hogy a rendőrök őt akarják elvinni, ezért hangos tiltakozásba kezdett és a kijárat felé tódult. Ekkor Takács Gábor rendőr riasztólövést adott le. Királyfalvi (Kremper) Miklós - aki látta, hogy a rendőr a fegyverét csőre tölti -, nekiugrott, kezéből kitépte a fegyvert, majd mellkason lőtte. A rendőr a helyszínen meghalt. A bíróságok halálra ítélték Asztalos Jánost szándékos emberölés bűntettében való felbujtói bűnrészesség miatt, Királyfalvi Miklóst pedig szándékos emberölés bűntette miatt. A köztársasági elnök a plébános halálbüntetését életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatta, amit az Elnöki Tanács 1956. szeptemberében 15 évi börtönbüntetésre szállított le. Az elítélt kérelmére az Elnöki Tanács 1988. szeptember 30-án mentesítette Asztalos Jánost a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Királyfalvi Miklóst 1948. június 11-én kivégezték. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 22:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|