|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
A köztársasági elnök jogköre
|
---------------------------- München, 1989. október 11. (SZER, Magyar híradó) - Minden demokratikus államrend alapja a hatalommegosztás. Évszázadok tapasztalata bebizonyította, hogy a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom elkülönítése biztosítja a legjobban a társadalom harmonikus fejlődését. A három hatalmi ágazat egymáshoz való viszonyának megbontása szinte bizonyosan kormányzási zavarokhoz vezet. És ezzel elérkeztünk a köztársasági elnök funkciójához. Mert ez a közjogi méltóság, jogkörét kizárólag a többi hatalmi ág rovására érvényesítheti. Valamit el kell azoktól vennie. És ez azért veszélyes, mert - szemben a többi hatalmi ággal - ez túlságosan személyhez kötődik. A személyi hatalomgyakorlás következményei pedig ismertek. Most ezt a kérdést Gadó György veszi szemügyre. - Amióta az MSZP-ben megboldogult MSZMP felfedezte, hogy ennek az országnak semmi másra nincs olyan sürgős szüksége, mint köztársasági elnökre, és ehhez a felfedezéséhez tüstént személyi javaslatot is csatolt, azóta a magyar közéletben úgy vibrál és bugyborékol ez a probléma, mintha csakugyan nem volna előbbre való dolgunk. Igaz, látszatra valóban sürgős ügy ez, mert a fent említett halott már november végén elnökválasztást szeretett volna tartani, ám igazándiból talán mégsem annyira sürgős, ha feltételezzük, hogy a néhai MSZMP földi reinkarnációját, a Magyar Szocialista Pártot nem okvetlenül kötik elődjének reményei és ábrándjai. Elképzelhető lenne, hogy az újszülött párt lemond a zsarolásszerűen végrehajtandó elnökválasztás követeléséről - elvégre egy újszülöttről nem illik, hogy efajta erőszakossággal kezdje az életét. Ahhoz persze, hogy lemondjon róla, némi pedagógiai ráhatás lenne szükséges. Sajnálatos módon épp erre mutatkozik a legkevesebb készség az ellenzék oldalán - ha eltekintünk a szabaddemokraták és a Fidesz népszavazási kezdeményezésétől. (folyt.)
1989. október 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A köztársasági elnök jogköre - 1. folyt.
|
Úgy tetszik, hogy az ellenzék ama nagyobbik részének, mely a háromoldalú megállapodás aláírásával efogadta a vén MSZMP követelését az elnökválasztást illetően -, eszébe sem jut, hogy a reményteljes ifjú MSZP-vel újra megtárgyalhatná a dolgot. Ámde még ha erre nem is vállalkoznak, akkor sem lenne kötelező besétálni a kormánypárt utcájába. Nem kötelező, sőt nem is célszerű az elnökjelölt személyén törni a fejüket, amíg nem egyértelműleg tisztázott: mi is lesz a köztársasági elnök jogköre. Mert más kvalitások kellenek egy szimbolikus, formális elnöki tisztség betöltéséhez, mint a politikába hathatósan beleszóló elnök teendőinek ellátásához. Hogyan lehet hát jelölteket állítani, amíg azt sem tudjuk, milyen feladat vár a leendő elnökre. Márpedig ezeket a feladatokat törvényben kell meghatározni. Ma nincs ilyen törvényünk. És ha nem a szabadon megválasztott parlament fogja meghozni, úgy nem inkább az elnökválasztás bojkottjára kellene felkészülni? Saját megalkuvási hajlandóságán kívül mi kényszerítheti az ellenzéket arra, hogy a kommunisták - pardon: a szocialista kormánypárt - által megszabott feltételek közt bocsátkozzék elnökválasztásba. Bármiképpen vélekedjünk is Habsburg Ottó, Király Zoltán, Rácz Sándor és bármely esetleges további független vagy ellenzéki elnökjelölt személyéről -, a feladatból kell kiindulnunk. Előbb a gallért, aztán a nyakkendőt. De vigyázzunk: ne legyen túl szoros az a gallér. Spanyolgallérban a legelegánsabb nyakkendővel is rosszul éreznénk magunkat. +++
1989. október 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|