|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Nagygyűlés - Nyers Rezső előadása (1. rész)
|
1989. október 10., kedd - ,,Út a jövőbe a demokratikus szocializmus ,, jelszó alatt nagygyűlést tartottak kedden délután a Magyar Szocialista Párt Villányi úti választási központjában. A rendezvény szónoka Nyers Rezső volt. A párt újonnan megválasztott elnöke a történelmi jelentőségű pártkongresszus másnapján, most első alkalommal találkozott a párt tagságával, hogy tájékoztatást adjon a legfelsőbb pártfórum munkájáról, a kongresszus határozatairól, az új párt törekvéseiről, politikai kurzusáról. A pártelnök beszámolóját nagy érdeklődés előzte meg - több mint félezren gyűltek össze a központ auditóriumában -, amit jórészt az magyaráz, hogy a párt életében gyökeres fordulatot hozó kongresszus után számos nyitott kérdés maradt jövőbeni tevékenységével, céljaival kapcsolatban a tagság széles rétegeiben.
Nyers Rezső éppen e bizonytalanságra, e kettősségre utalt, amikor úgy kezdte felszólalását, hogy a párttagság hangulata ma ,,keserédes,,. Keserűségét az okozza, hogy bár a pártszervezetek széles hálózata, a tagság széles köre nem volt felelős az MSZMP válságáért, a következményeket mégis neki kell viselnie. Ezzel együtt is bizakodásra ad okot, hogy a kongresszus minden nehézkessége ellenére nyílt, demokratikus légkörben tanácskozott. Ahogy a pártelnök megfogalmazta: hasonló jellegű, magas szintű tanácskozáson ilyen eleven, gondolatgazdag vita, szabad véleménynyilvánítás 1948 óta mindössze egyszer volt, az 1957-es pártértekezleten. A kongresszus pezsgése, élénk szellemisége a két munkáspárt egyesülése előtti időket idézi fel. A legfelsőbb pártfórum tanácskozását megelőzően sokan az MSZMP összeomlását jósolták. A tanácskozás azonban bebizonyította, hogy a pártdemokrácia életképes, s a heves viták ellenére sem következett be földcsuszamlás. Az új párt jelenleg a demokratikus átalakulásnak, érésnek az állapotában van. A kongresszus egyik fontos vonása volt, hogy szabad teret engedett a különféle áramlatok kifejeződésének. A különböző platformok formájában felszínre kerülhettek a párton belül már huzamosabb ideje meglévő áramlatok, s ha ez nem történt volna meg, a párt nem maradhatott volna együtt. Ez ismét csak a párton belüli demokratikus működési formák jelentőségét emeli ki, hiszen éppen a szabad vita, az önkifejeződés lehetősége vezette rá az áramlatokat, hogy érvényesülésük érdekében nem kell feltétlenül szétszakítaniuk a pártot. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 19:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nagygyűlés - Nyers Rezső előadása (2. rész)
|
A platformok pozitív szerepére utal az is, hogy a tanácskozás során több olyan ,,válságos,, pillanat volt, amelyen éppen segítségükkel, kompromisszum-készségükkel jutott túl a kongresszus - nem pedig a pártvezetés jóvoltából. A tanácskozást végső soron egyfajta kompromisszumos egység jellemezte, amelynek kimunkálása nyílt vitában történt. Ugyanakkor a pártelnök azt sem tagadta, hogy a színfalak mögött zajló, félig rejtett vitáknak, egyezkedéseknek is jelentős szerepe volt. A kongresszuson kialakult egység a továbbiakban is jellemzője lesz az új, ,,többplatformos,, pártnak. Nyers Rezső véleménye szerint a Magyar Szocialista Pártban többfajta nézet is megfér egymás mellett a szociáldemokrata gondolkodásmód és a reformkommunizmus két pólusa között. A kongresszus egyik fontos vitapontja volt, miként alakuljon az MSZMP és az MSZP egymáshoz való viszonya. A radikális nézetet képviselők azt javasolták, hogy oszlassák fel az MSZMP-t, alakítsanak teljesen új pártot, teljesen új tagsági viszonnyal. Ez a nézet végül kisebbségben maradt. A másik póluson a teljes folyamatosság hívei helyezkedtek el, akik új párt alakítása helyett a megújulást hirdették. Éles vita alakult ki abban is, vajon a kongresszus meddig mehet el, mire terjed ki felhatalmazása a tagság véleményének kikérése nélkül. Újabb pártvita megrendezésére azonban már nem volt mód, hiszen ezt a mai feszült belpolitikai viszonyok nem teszik lehetővé. A döntés elodázása a párt térvesztését, presztizsveszteségét okozta volna. A kongresszus tehát egyfajta döntési kényszerbe került. Most a legfontosabb tennivaló, hogy a határozatokat minél szélesebb körben ismertessék meg a tagsággal, és segítsék azok helyes értelmezését. Az MSZMP és az MSZP viszonyában a hangsúlyt az önkéntességre helyezik; aki vállalja az új párt politikai céljait, működési elvét, az átléphet az MSZP-be. Erre meglehetősen szűk határidőt szabott a kongresszus, de ezt indokolja, hogy nem szabad meghosszabbítani a bizonytalansággal járó átmenetet. Az új párt szervezőmunkája során nagy figyelmet kell szentelni az újonnan formálódó tagozatoknak, így például a munkásság és a vidék érdekeinek képviseletére szerveződött csoportoknak. Életrehívásuk azt jelzi, hogy a hagyományos szervezési keretek mellett speciális, az egyes társadalmi rétegek életéhez közelebb vivő szerveződési formákra is szükség van. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 19:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nagygyűlés - Nyers Rezső előadása (3. rész)
|
Nyers Rezső röviden tájékoztatást adott arról is, hogy a világ közvéleménye miként fogadta a pártkongresszus határozatait. Nyugaton túlnyomóan elismeréssel szóltak a magyarországi fejleményekről. A sajtóorgánumok jobbára úgy értékelték, nagy dolog történt Magyarországon, s az ország integrálódik a világfolyamatokba. Ezzel együtt kisebb mértékben a kétkedés is hangott kapott; volt, aki úgy vélekedett: nem történt érdemi változás Magyarországon, illetve a kommunisták képtelenek a demokratizálódásra. Ami a szocialista országokat illeti, a Szovjetunió pozitívan fogadta az MSZP megalakulásának hírét. Gorbacsov főtitkár Nyers Rezsőhöz küldött távirata a rokonszenv hangján íródott. Jugoszláviában és Lengyelországban nagyon pozitív visszhangot váltott ki a kongresszus. Bulgária, az első benyomások alapján, a pozitív várakozás álláspontjára helyezkedett. Romániában és az NDK-ban lényegében nem vesznek tudomást a kongresszusról. Többnyire kis hírekben számoltak be az MSZP tanácskozásáról. Csehszlovákiában bővebb kommentárok jelentek meg, amelyek kritikai észrevételeket is mefogalmaztak. A nemzetközi visszhang alapján a pártelnök hangsúlyozta: az MSZP-nek törekednie kell arra, hogy Magyarország szomszédai, partnerei pontosan értsék az országban végbemenő változásokat, még ha nem is rokonszenveznek azokkal. Mindenképpen el kell kerülni azt, hogy kialakuljon valamifajta ,,politikai légihíd,, a magyar törekvésekkel szemben; ennek rendkívül káros következményeit hazánk már jól ismeri. A magyar demokratizálódási folyamatok szempontjából nagyon fontos, hogy a gorbacsovi politika jóindulattal viseltetik a magyarországi törekvések irányában. Magyarország azonban nem építheti reformjait, gazdaságpolitikáját egyszerűen erre a jóindulatra. Magyarországnak akkor is meg kell állnia a lábán, ha nehezebbé válik a Szovjetunión belül a gorbacsovi vezetés helyzete. Magyarország már megtanulta, hogy cselekvési terének önkéntes leszűkítésével nem oldhatja meg problémáit. Nyers Rezső végezetül azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az új párt tagsága által létezik. Ha elszakadások lesznek is, remélhetően új találkozások születnek, s akkor a mostani bizonytalan helyzetben is megtalálja az MSZP a helyes módszereket, célokat - ebben a párttagság lesz a vezetés bírája. Előadása után Nyers Rezső a nagygyűlés résztvevőinek gyűrűjében válaszolt a kérdésekre, észrevételekre. (MTI)
1989. október 10., kedd 19:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|