|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (1. rész)
|
1989. október 4., szerda - A békés átmenet kereteit megteremtő sarkalatos törvények parlamenti megvitatása és az MSZMP történelmi döntésekre készülő kongresszusa előtt, e jövőt formáló eseményekről, folyamatokról fejtette ki a véleményét Németh Miklós miniszterelnök az MTI és a Magyar Hírlap kérdéseire válaszolva.
x Ön sokat utazik az országban a kongresszus előtti napokban. Miért? - A kormányzati munkában ezek a programok, konnzultációk semmivel sem pótolhatók. A politikában gyakran beszélnek a hallgatag többségről. Szerintem ez nem is olyan hallgatag, csak fül kell hozzá, hogy hangjukat meghalljuk. Ennek a többségnek a szavazatán múlik az ország jövője, ezért hallatlanul fontos, hogy megismerjük ezeknek az embereknek a gondjait, problémáit azért, hogy a bennük rejlő energiák mozgósítására képesek legyünk. x Milyen problémákról esett szó a beszélgetéseken? - A sok kérdéskör közül most csak két problémát emelnék ki: az önkormányzatot és a gazdasági övezeteket. A megbeszéléseken megerősödött bennem: az önkormányzat a magyar ember természetes igénye, és a demokratikus átmenetet is csak akkor fogadja el, ha belső autonómia igényét a mindennapi életben kiélheti. Nem véletlen, hogy Magyarország a kis autonómiák klasszikus hazája. A megyegyűlés, a szabad város, a községi autonómia, a presbitérium őrizte meg államiságunkat, magyarságunkat. x Igen, de az autonómiák történelmi szerepe többnyire az ellenállás volt... - Ez így van, most a feladat azonban más. Ennél lényegesen több. Éppen az önkormányzatok bázisán kell szerves módon új politikai rendszert, új demokráciát teremtenünk. Ez a magyar út. Persze csak olyan önnkormányzatokkal, amelyeket a kommunális tulajdon, a kiszámítható helyi bevételek és a közösségi szervezetek vezetőinek szabad választása jellemez. x A hírek szerint a soproniak különleges gazdasági övezetet szeretnének... - Igen, de ezzel a szándékukkal nincsenek egyedül. Több határ menti területe van az országnak, ahol örömmel élnének egy ilyen lehetőséggel. A kormány nemzetközi szervezetek tapasztalatait és ajánlásait is tanulmányozni fogja, és minél hamarabb, remélhetőleg még ez évben dönteni fog a javaslat sorsáról. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (2. rész)
|
Az elképzelés alapvetően harmonizál a kormány törekvéseivel. Egyrészt beleillik a kormány új Közép-Kelet-Európa politikájába, amelynek lényege új partneri kapcsolatok kezdeményezése a velünk határos országokkal. Másrészt illik a kormány regionális gazdasági együttműködés kiépítésére irányuló törekvéseihez, amelyekkel a természetes adottságokban rejlő előnyök minden irányban kihasználhatók. Itt tehát lényegesen többről van szó, mint a szabad vámterület. Termelési, értékesítési koordinációt kezdeményezünk, erősödő turisztikai és kulturális kapcsolatokat. Mindez összhangban van a kormány biztonságpolitikai törekvéseivel is. x Tekinthető-e ez egy leendő Dunai Konföderáció csírájának? - Sajnos ettől még nagyon messze vagyunk, de nem is hiszem, hogy ezt megcélozhatjuk. Az akadályok közismertek. Pedig a térség népeinek csak hasznára válna, ha az együttműködés szálai minden területen erősödnének. x Ön melyeket ítéli kormánya legmarkánsabb jellemzőinek? - A határozott belpolitikai nyitást a különböző mozgalmak, az újonnan szerveződő politikai pártok felé; valamint változások kezdeményezését olyan területeken, amelyek eddig a magyar reformerők számára tiltott területnek számítottak. Ide tartozik: - a védelmi politika, amelyben a kormány haderőreformot hirdetett meg és nemzetközileg is figyelemre méltó lépéseket tett a katonai doktrína védelmi jellegének erősítése, a hadseregre fordított kiadások és a hadsereg létszámának csökkentése érdekében, - a kormány külpolitikája, amely minőségi változásokat jelent a nemzetközi nyitásban, az Európa házhoz való csatlakozásban, a külföldön élő magyarok érdekeinek védelmében, az emberi jogok és humanitárius kérdések érvényesítésében. A kormány komoly határokat lépett át nemcsak jelképes értelemben, hanem fizikai értelemben is azzal, hogy lebontotta a ,,vasfüggönyt,,. - Átfogó alkotmányozási folyamat kezdeményezése (köztársasági államforma, többpártrendszer, parlamenti demokrácia, a kommunista párt vezető szerepének kiiktatása az alkotmányból), amellyel a kormány saját egzisztenciája szempontjából is figyelemre méltó kockázatot vállalt. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (3. rész)
|
- A gazdaságpolitika, amelyben a kormány széles körű, a kelet-európai országokban eddig nem alkalmazott liberalizálási folyamatot indított, nemzetközileg magas színvonalú társasági törvényt dolgozott ki, széles körű tulajdonreformot és ezen belül privatizációs folyamatot kezdeményezett. Mindezzel a magyar gazdaság közelebb jutott a mai korszerű piacgazdaságokhoz. x A hazai nyitás egyik legfontosabb része az egyházakkal való kapcsolat új alapokra helyezése. A nyugatnémet sajtóban nemrég szenzációszámba menőnek minősítették az egyházaknak tett ajánlatát az együttműködésre. Mit vár Ön ettől az együttműködéstől? - Az együttműködés javítása az egész társadalom érdeke, hiszen az egyházak komoly társadalmi tényezők ma Magyarországon. Ez a társadalom nem juthat ki a jelenlegi súlyos morális és szociális értékválságból, ha nem épít az egyházakra. Az egyházak komoly stabilizáló funkciót tölthetnek és töltenek be az ingoványos politikai viszonyokban, szerepük a társadalmi béke megteremtésében, megőrzésében nélkülözhetetlen. Engem és kormányom tagjait ezek vezérelték a közeledésben, ami - hitvallásom szerint - az egész magyarság érdekeit szolgálja. A kormánynak, mint a népképviselet által megválasztott testületnek mindig, de a jelenlegi helyzetben méginkább a társadalmi integrációra, iletve az azt elősegítő tényezőkre kell koncentrálnia, s felül kell emelkednie az aktuálpolitikai érdekeken, a hangos, de gyökerek nélküli politikai erőkkel való lepaktáláson. x Az Ön kormánya - úgy tűnik - elődjeinél határozottabban lép fel törekvései megvalósítása érdekében mind a kül- és belpolitikában, mind a gazdasági szerkezet átalakításában, ami nem csekély ellenállásba ütközik. Miben látja Ön egy következetes kormányzati politika megvalósulásának legfőbb akadályát ma Magyarországon? - A határozott kormányzati magatartás legfőbb akadálya a koncepciótlanság volt, így az egyéb akadályokat nem is volt mód érzékelni. A jelenlegi kormány tudja, hogy mit akar csinálni, viszont számos tényező akadályozza tevékenységében. Ezek közül kiemelkedik a 40 év alatt felhalmozódott tehetetlenségi nyomaték, amit mindenféle változással szembeni ellenállás, illetve a változás-elviselési képesség és készség visszafejlődése jelent. A másik komoly akadályozó tényező a partnerek együttműködési készségének nem megfelelő színvonala. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (4. rész)
|
A kormány nagy horderejű, jelentős társadalmi-gazdasági következményekkel járó döntései - például a szerkezetátalakítás terén - feltételezik a kooperációt az érdekvédelmi, politikai és társadalmi szervekkel, ehelyett ma számos együttműködésre hivatott szervezet konfrontációra tör. A partnerszervek együttműködése alatt természetesen nem fejbólintást igénylek a kormány döntéseire. A döntésekkel lehet vitatkozni, azokat lehet kiegészíteni és korrigálni - s ha szükséges, visszavonatni is -, a lényeg a partneri viszony, ami ma nagyon hiányzik. A következő cselekvéskorlátozó tényező a belpolitikai helyzet, illetve az annak átmeneti jellegéből fakadó bizonytalanság. Jelenleg átmenetben vagyunk a többpártrendszerre, de a kormány és a parlament még egypártrendszer mellett kapta mandátumát. Noha a kormány - és a parlament is - minden eszközzel támogatja a politikai élet pluralizálódását, az új rendszerre való békés áttérést, sokan, így a vetélkedő pártok is céltáblaként használják a kormányt csatározásaikban, s olyan döntéseit is kritizálják, amit bármely kormány lenne is hatalmon, ugyanúgy csinálna. x Lassan egy éve - sokak szerint igazi Németh-kormányként csak fél éve - lesz, hogy hivatalba lépett az Ön kormánya. Hogyan értékeli a közel féléves tevékenységét? - A régebbi kormányok sokkal több időt kaptak a megmérettetésre, sőt, valóban hiteles módon sohasem mérettek meg. Ez a kormány súlyos örökséget volt kénytelen vállalni - gondolok itt az adósságteherre, egyensúlyproblémákra, elavult gazdasági szerkezetre - ami nem fél évre, de évekre determinálja a lehetőségeit. A politikai helyzet bizonytalansága, valamint az említett determinációk ellenére ez a kormány, úgy érzem, megmutatta, hogy van határozott elképzelése a tennivalókról, és van benne következetesség is annak véghezvitelére. Nem tartom lebecsülendőnek azokat a konkrét eredményeket sem - például a május végi költségvetési szanálási csomagot, az NDK-s menekültek ügyének rendezését, regionális és foglalkoztatási feszültséggócok kezelését, a nagymarosi beruházás felfüggesztését -, amelyeket sikerült elérnünk. x Az utóbbi időben Ön többször hangsúlyozta, hogy a kormány a parlamentnek felelős kormányként kíván működni. Hogyan jellemezné a kormány és a parlament kapcsolatát? Milyen változások következtek be e téren? (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (5. rész)
|
- Amikor 1988. november 24-ikén átvettem a miniszterelnöki hivatalt, a parlament erőteljes forrongásban, átalakulásban volt. A képviselők egyre inkább leváltak a korábbi hatalmi centrumról, és egyre erőteljesebben a választók felé fordultak. Az Országgyűlés felismerte Alkotmányban biztosított szerepét, és jogosítványaival egyre határozottabban kívánt élni. Ennek következtében erőteljesen nőtt a kormányra nehezedő parlamenti nyomás, amely megnyilvánult a kormány egyre erőteljesebb ellenőrzésének igényében. Az új kormánynak ilyen körülmények között kellett kialakítani saját arculatát, és jelentős adósságokat és terheket örökölve kellett politikai tőkéjét szervezni. Ennek érdekében a kormány gyökeresen változtatott a korábbi parlamenti stratégián: formájában és tartalmában a felelős parlamenti kormányzás gyakorlatát alakította ki. Ezt csak úgy tehette meg, hogy fokozatosan elszakadt az MSZMP operatív centrumától, és mint új, független döntéshozó központ működött. A kormány kapcsolatrendszerének elsődleges és nyilvános formájává tehát a korábbi informális pártkapcsolatok helyett a parlament vált, de ez a változás mindvégig konfliktusokkal volt terhes. A kormány és a parlament viszonyának fejlődésében két jól elkülöníthető szakasz figyelhető meg. Az első időszakban, amely tavaly novembertől ez év májusáig tartott, ez a kapcsolat alakulóban volt, határozott karakterrel még nem rendelkezett. A második, májustól napjainkig terjedő időszakban egyre határozottabban formálódnak ki a kormányzati elgondolások, és ugyanakkor egyre erőteljesebb a parlamenti kontroll. Jól jellemzi ezt a folyamatot az interpellációk számának rohamos növekedése. Azt, hogy nálunk tényleges, parlamentnek felelős kormányzás van, bizonyítják a következő tények: a parlamenti ügyrend módosítása nyomán a miniszterelnök kiemelkedő szerepet kapott saját kormányának összeállításában, és ez a májusi kormányátalakulás során gyakorlatban is érvényesült; a kormány aktív részesévé vált a parlamenti vitáknak, magam is kifejtettem a kormány álláspontját szinte valamennyi fontos témában, politikai nyilatkozatokkal, állásfoglalásokkal tájékoztattam a képviselőket az ország helyzetéről. Egészében a kormány változtatva deffenzív magatartásán, offenzív stratégiára tért át; a parlament előtti felelősség fontos jogi intézménnyel, a bizalmatlansági indítvánnyal bővült. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (6. rész)
|
Hozzátenném: mindezek a változások egy olyan időszakban mentek végbe, amelyre a rendkívül intenzív törvényelőkészítés és törvényalkotás jellemző (1988 novemberétől a mostani szeptemberi ülésszakig az Országgyűlés 46 törvényt, illetve törvénymódosítást fogadott el). x Milyen jövőt jósol a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott sarkalatos törvényeknek? Elfogadja-e a parlament a pártok megállapodásait? Mi történik akkor, ha a parlament érdemi módosításokat hajt végre a törvényeken? - Ezek a törvények rendkívül alapos előkészítés eredményeként kerültek a Politikai Egyeztető Tárgyalások elé. Ezzel nem akarom alulbecsülni azt a tartalmi gazdagodást, amin a törvényjavaslatok a viták során keresztülmentek. Tehát a parlament joggal vallhatja ,,magáénak,, ezeket a törvényeket, s nem is először találkozik velük, hiszen elvi szinten már tárgyalta őket. Én azt hiszem, a parlament alapos vita alapján - eltekintve most a különféle pártok, szervezetek sok kérdésben még mindig szóródó véleményétől - legnagyobb felelőssége birtokában fog dönteni. A döntés kimenetele a parlamenttől, illetve az ottani vitától függ, jóslásokba nem kívánok bocsátkozni, mert azt esetleg egyesek a parlamentet befolyásoló szándéknak minősítik. x Térjünk rá egy másik, az egész társadalmat foglalkoztató témára, az MSZMP közelgő kongresszusára. Mit vár a kongresszustól? - A pártállam leépítése után az állampárt megszüntetését. Ez számomra sok mindent jelent. Tartalmilag olyan elvi nyilatkozatot, amely végre egyértelműen elkötelezi a pártot a demokrácia, azaz a néphatalom mellett. Méghozzá olyan néphatalom mellett, amely a szociális értékek és az alapvető emberi szabadságjogok érvényesítésén és tiszteletben tartásán nyugszik. Szervezetileg olyan pártot jelent, amely végre - nemcsak szavakban, hanem ténylegesen is alulról építkezik és a párt mindennapi működésében is világosan elválasztja egymástól a belső szabályozást, a végrehajtást és az ellenőrzést; a párt kongresszusa legyen a párt belső életének alkotmányozó szerve, a választmány az ellenőrzésé és az Elnökség a végrehajtásé. A vezetés személyi összetételében pedig radikális generációs megújulást várok, amelyben hiteles, reformelkötelezett emberek kerülnek a párt élére. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (7. rész)
|
Még egy lényeges dolog: meg kell szabadulnunk azoktól a személyektől, akiket különböző korrupciós vagy egyéb bűnök terhelnek, illetve a programmal nem értenek egyet. Végül, de nem utolsósorban: az új párt ne legyen világnézeti párt. A pártot a cselekvési program integrálja, vagyis világnézeti szempontból a teljes tolerancia híve vagyok a párton belül is. x Mi lesz a kongresszuson: egység vagy szakadás? - Én nem a szakadás és nem az egység, hanem a radikális megújulás híve vagyok. Meggyőződésem, hogy csak ez állíthatja meg a párt - utóbbi évben feltartóztathatatlannak tűnő - presztizsvesztését. A megújulás kérlelhetetlen híve vagyok és ezzel nem vagyok egyedül. Ha a megújuláshoz szakadni kell, azzal is szembe kell néznünk. A megújulás közben kell megválni azoktól, akik nem képesek ennek az útnak a megtételére, vagy ezt nem is akarják. Én az elvtelen kiegyezések nélküli megújulásnak adok esélyt a ,,kőkonzervatívok,, kiválásával, a következetes reformerők győzelmével. Magam ennek az esélynek a valóra váltására törekszem. x Mi kell a megújuláshoz? - Mindenekelőtt olyan elvi deklaráció szükséges, amely egyértelművé teszi, hogy ez a párt független, demokratikus Magyarországot akar; amely a politikában, a gazdaságban és a társadalomban egyaránt megkezdi a felzárkózást Európához. Belülről pedig olyan típusú polgárosodást ösztönöz, amely piacgazdasággal, önkormányzattal azt az embertípust, azt a szabad polgárt alakítja ki, aki a magyar történelem során eddig csak a periférián jelent meg. x Hogyan vélekedik a párt nevének megváltoztatásáról? - Ha van új tartalom, új szervezet és új vezetés, akkor természetes az új név is. Ha csak a név változik, akkor persze ez nem más, mint a cégtábla átfestése. Ha létrejön az új tartalmú szervezet, azt különböző nevek fejezhetik ki. Én elképzelhetőnek tartom a Magyarországi Szocialista Párt, vagy a Magyarországi Szocialisták Demokratikus Uniója elnevezést. De ha felmerül jobb, azt is el tudom fogadni. x És mi lesz a múlt értékelésével? - Erről még sokat fogunk vitatkozni a kongresszuson is, azután is, a pártokban is, a társadalomban is. Azt már most ki kell jelentenünk, hogy az új pártnak el kell ítélnie a bürokratikus szocializmus minden történelmi válfaját, mert ezekben a szocializmus mindig elvetélt, vagyis eddig alkalma sem volt arra, hogy megszülessen. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (8. rész)
|
Nagyon fontosnak tartom, hogy alaposan értékeljük és elemezzük az 1988. májusi pártkonferencia óta eltelt időszakot; ennek tanulságait feltétlenül le kell vonnunk. S különösen fontosnak tartom annak elemzését, hogy miért nem sikerült eddig az állampártot lebontani. Annak elemzését, hogy miért maradt az egy párton belül továbbra is két párt, illetve több párt. x Ezt hogyan érti? - Úgy, hogy az egypártrendszer körülményei között - évtizedeken keresztül - az MSZMP tulajdonképpen különböző áramlatok konglomerátuma volt. Jelen voltak benne a kommunista erőkön kívül szociáldemokrata és parasztpárti, sőt kisgazda áramlatok is. Ebből persze inkább előny származott az MSZMP, és hozzátenném, a társadalom részére is. Másképp értékelem viszont azt, hogy az MSZMP belülről kettészakadt; egyrészt azokra a vezetőkre, akik privilégiumokat élveztek, másrészt azokra a párttagokra, akiknek helyzetük semmiben sem különbözött a társadalom többi tagjáétól, és akiknek többnyire csak hátrányok jutottak osztályrészükül. Most végre az a feladat, hogy az új pártot a korábban nem kellően megbecsült párttagság pártjává tegyük. x Vagyis a megújulás egyben elhatárolódást is jelent... - Igen. De nemcsak ezeken a pontokon. Az elhatárolódásnak a társadalom számára meggyőzően kell bizonyítani, hogy ez a párt az ,,uralmon lévő rétegek,, érdekérvényesítő eszközéből a fizikai és szellemi dolgozók, a vállalkozók pártjává változik. Az ideológiai párt jelleget, az ,,ideológiai csendőr,, szerepet elutasítva biztosítja minden párttagnak a szabad gondolkodás jogát. Meg kell indulnunk azon az úton, amelyen az új párt osztálypártból néppárttá, élcsapat jellegű pártból tömegpárttá, ideologikus pártból megvalósítható program köré tömörülő mozgalommá változik. A pártkongresszus történelmi fordulatot csak így jelenthet. (MTI)
1989. október 4., szerda 17:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|