|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti pártértekezlet (1. rész)
|
1989. szeptember 24., vasárnap - A késő éjszakába nyúló, kétfordulós választás eredményének ismertetésével folytatódott vasárnap reggel a budapesti pártértekezlet. Az MSZMP kongresszusára szóló mandátumot huszan kapták meg, közöttük van - a szavazatok sorrendjében - Nyers Rezső, Békesi László, Berend T. Iván, Vitányi Iván, Iványi Pál, ifj. Marosán György, Jassó Mihály és Tabajdi Csaba.
Az elfogadott ügyrendnek megfelelően a fővárosi pártmozgalmat képviselő több mint négyszáz küldött a kongresszusi napirendek fő kérdéseinek már szombaton megkezdett vitáját folytatta, ezúttal már témakörönként. Az alapszabály-tervezetet számos konkrétummal egészítették ki. Ezt eljuttatják a kongresszushoz, annak a szimpátiaszavazásnak az eredményével együtt, amelyet az MSZMP nevéről tartottak. Eszerint többségi szavazatot kapott a párt elnevezésének változatlanul hagyása. A küldöttek javasolták, hogy az MSZMP legmagasabb fóruma hozza meg ebben a végső döntést. Számos ajánlásban is állást foglalt a pártértekezlet, s ezek jelentős része alapvető változtatást jelent. Közöttük szerepel, hogy a kongresszus évenként ülésezzen, s a párt minden lényegi kérdésében kizárólagos jogkörrel rendelkezzen, továbbá az, hogy a párt alapszervezetei önálló vagyongazdálkodást folytathassanak, s hogy az MSZMP a jövőben intenzívebben foglalkozzék a baloldali szocialista ifjúsági és gyermekszervezetekkel. Az MSZMP programnyilatkozat-tervezetének vitája során egyre forróbb lett az ülésterem légköre: az egypercesre korlátozott hozzászólások indulata főként a levezető elnök és az előterjesztő ellen irányult. A felszólalók szerint ugyanis ketten gátolták az előrevivő vita kibontakozását. Többen óvtak attól, hogy tömegbázist nélkülöző, káderpárttá váljon az MSZMP. Ez a veszély ugyanis - mint többen mondták - a tapasztalatok szerint egyre inkább fenyeget. Három közösség, a munkás- és a népi demokratikus küldöttcsoport, valamint a reformblokk három alapvető kérdésben - a tulajdonviszonyok átalakítása, a hatalomgyakorlás demokratizálása, az az ellenőrizhetetlen reprivatizáció, illetve a nemzeti vagyon kiárusítása ügyében - terjesztett javaslatot a pártértekezlet elé, amely azt elfogadott, s továbbít a kongresszusnak. (folyt.köv.)
1989. szeptember 24., vasárnap 18:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Budapesti pártértekezlet (2. rész)
|
A küldöttek a továbbiakban meghatározták azokat a csomóponti kérdéseket, amelyeket a kongresszus napirendjére ajánlanak. Ezek: a helyzetmegítélés kérdése, a tulajdonviszonyokról alkotott felfogás, a rendszerváltás értelmezése, az MSZMP jellege, működési módja, valamint a tudomány, az oktatás, a kultúra mint stratégiai kérdés megvitatása. E kérdéskörben a pártértekezlet állásfoglalást hozott nyilvánosságra. A maratoni, több mint 24 órán át tartó tanácskozáson végezetül aktuálpolitikai kérdésekben rendeztek szimpátiaszavazást. Elvetették azt a kezdeményezést, hogy az október 6-án kezdődő pártfórum megnyitásakor mondják ki az MSZMP feloszlatását, s kerüljön sor új, szocialista demokratikus párt létrehozására. Ugyancsak nem volt népszerű az a javaslat, hogy december 31-ével automatikusan szűnjön meg minden MSZMP-tag tagsági viszonya, s jelentkezés alapján válhasson bárki ismét párttaggá. Több felvetés foglalkozott október 23-ával. Alternatív szavazás eredményeként a küldöttek azt támogatják, hogy legyen a nemzeti megbékélés és az erőszakmentesség napja. A déli órákban rangos vendége is volt a pártértekezletnek: Nyers Rezső, az MSZMP elnöke személyében. A politikus - akit éjjel választottak meg a főváros kongresszusi küldöttévé - röviddel megérkezését követően szót kért, s elismeréssel szólt az alapszabály-tervezetről folytatott tárgyszerű, konstruktív vitáról. Meggyőződését fejezte ki, hogy ez a konstruktivitás kiszélesíthető, s jellemző lehet az MSZMP soron lévő kongresszusára is. (MTI)
1989. szeptember 24., vasárnap 18:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|