|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
A román-magyar viszony
|
London, 1989. július 10. (BBC, Panoráma) - Magyar források szerint szombaton teljes kudarccal végződött a magyar és a román vezetők találkozója, amikor Bukarestben a varsói szövetség csúcstalálkozója után összeültek nézetkülönbségeik megvitatására. Fodor György kommentárját olvassuk fel: - Miután nem egészen egy évvel ezelőtt az akkor újonnan kinevezett Grósz Károly Aradon találkozott Ceausescu elnökkel, olyan programmal az aktatáskájában tért vissza, amelyről úgy tűnt, hogy lépésről-lépésre sikerül majd normalizálnia a két ország viszonyát. Az Aradon elért egyezményekből azonban semmi nem lett. A viszony hamarosan újból elromlott, visszatért az ellenségeskedés - és a helyzet azóta is romlik. Amikor tehát szombaton ismét sor került egy magas szintű találkozóra, a két fél közötti feszültség nagyobb volt mint tavaly. Magyar források szerint a találkozón Budapest követelte a korábbi ígéretek betartását, de a román fél ezt megtagadta. Ráadásul egyik fél sem próbálta a valódinál jobb színben feltüntetni a helyzetet. A magyar tömegtájékoztatás szokásos nyiltsággal szenvedélyes hangnemben lefolyt vitaként jellemezte a megbeszélést, amely semmire sem vezetett. - Míg a román tömegtájékoztatás a nyiltság szokásos hiányában nem kommentált, s csupán annyit mondott: Románia híve a jó szomszédságnak és a nemzetközi törvények betartásának. Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos. Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben. Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja. (folyt.)
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A román-magyar viszony - 1. folyt.
|
A magyar hatóságok jelentős nyomás alatt vannak tehát, hogy tegyenek valamit, amire azzal ragálnak, hogy a nemzetközi segítségért fordulnak a világhoz ügyük támogatására. E szempontból sikeresek, mivel Ceausescu politikája a Nyugatot is megbotránkoztatja. A magyar kormány kétségtelenül felveti majd a kérdést amikor Bush elnök holnap Budapestre érkezik, és minden bizonnyal részvétre fog találni. Az igazság azonban az, hogy sem a Nyugat, sem maga az Egyesült Államok nem tud elég nyomást gyakorolni Bukarestre, különösen most, hogy Románia már visszafizette külföldi adósságait. Ceausescunak éppen ez volt a célja, amikor annyire megszállottan szorgalmazta a visszafizetést, hogy azután zavartalanul folytathassa politikáját. Az is kétségtelen, hogy Bukarest részéről csak fokozza az ellenséges érzelmeket, sőt talán a gyűlöletet, hogy jelenleg Magyarország az, amely a Nyugaton ugyanolyan népszerűségnek örvend, mint amiben Romániának volt része a korai hetvenes években. Magyarországon eközben a nagyfokú tehetetlenségi érzés forrása az, hogy a románok semmire nem reagálnak. Ha tehát mindezt latba vetjük, látható hogyan romolhat tovább a viszony, talán eddig nem sejtett módon. +++
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|