 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Nyers-Ceausescu - tájékoztató (1.rész)
|
Fazekas László és Oltványi Ottó, az MTI tudósitói jelentik:
Bukarest, 1989. július 8. szombat (MTI-tud) - A Nyers Rezső-Nicolae Ceausescu találkozóról Bukarestben Horn Gyula külügyminiszter tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit.
Mindenekelőtt elmondta, hogy a találkozó román kezdeményezésre
jött létre. Szólt arról, hogy a magyar küldöttség nem könnyen
határozta el magát erre a lépésre, mert a tapasztalatok szerint az
ilyen találkozók nem járnak túl sok haszonnal. ,,Végül is azért
döntöttünk úgy, hogy elfogadjuk a kezdeményezést, mert megítélésünk
szerint tárgyalni kell, különösen olyan viszonylatban, amikor nagyon
súlyos problémák vannak,, - fűzte hozzá. Nyomatékkal hangsúlyozta: a
magyar fél mindjárt az elején tisztázta azt, hogy kötetlen, nem
hivatalos véleménycserére kerülhet sor.
,,Sorra vettük mindazokat a problémákat, amelyek kapcsolatainkat
terhelik. Egyetértés gyakorlatilag csak abban a kérdésben volt, hogy
szomszédok vagyunk és a két szomszédos nép érdeke megköveteli, hogy
a viszonyokat javítsuk. A magyar delegáció kifejtette azt, hogy
gyakorlatilag csak a gazdasági kapcsolatok terén kielégítő a
helyzet, politikai téren viszont mélypontra jutottunk. Az aradi
csúcstalálkozót követően érdemi lépésre nem került sor.
Milyen komplex kérdésekről van szó? Felvetettük azt, hogy
egyetlen magyar javaslatra, kezdeményezésre sem kaptunk érdemi
választ román részről, illetve ezeket a javaslatokat elutasították.
Gyakorlatilag egyetlen olyan témáról nem hajlandók tárgyalni, amely
feszíti a két ország viszonyát. Konkrétan: az utazási könnyítések
kérdéséről, a történész vegyesbizottság működésének az elkezdéséről,
a kulturális területről, arról, hogy próbáljunk megállapodásra jutni
a kulturális kapcsolatok terén. Szóba kerültek olyan kérdések is,
mint például a határmenti területeken az együttműködés fejlesztése,
magyar sajtótermékek, könyvek, kiadványok beengedésének a kérdése.
Szóvá tettük, hogy nem kaptunk választ a nemzetiségi deklaráció tető
alá hozására, amely végül is arra lenne hivatott, hogy megerősítse:
a nemzetiségek, tehát a Romániában élő magyar nemzetiség és a
Magyarországon élő román nemzetiség a híd szerepét töltse be a két
ország között. (folyt.)
1989. július 8., szombat 16:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers-Ceausescu - tájékoztató (2.rész)
|
Felvetettük azt is, hogy súlyosan terheli a két ország viszonyát
az erdélyi magyarság helyzete, méghozzá rosszabbodó helyzete.
Egyértelmű álláspontunk szerint Románia ezen a területen nem
teljesíti a nemzetközi kötelezettségeit, amelyek az ENSZ-tagságból,
a Helsinki Záróokmányból, a nemzetközi okmányokból erednek. Tovább
folytatódik - és ez nagyon súlyosan terheli kapcsolatainkat, a
későbbiekben pedig az erdélyi magyarság helyzetét, - az úgynevezett
településrendezési program, aminek következtében nem csupán
egzisztenciálisan vált súlyossá a magyarság helyzete, hanem más
téren is, mert megsemmisülnek évszázados kulturális és minden más
értékei. Érveket felsorolva, határozottan felvetettük továbbá azt
is, hogy az utóbbi időben egy széles körű politikai
propagandakampány bontakozik ki Romániában Magyarország ellen, amely
nemcsak meghamisítja a magyar törekvéseket, hanem megkérdőjelezi
mindazoknak a változásoknak a létjogosultságát vagy helyességét,
amelyek Magyarországon zajlanak, például a demokratikus fejlődés
kibontakozása érdekében tett erőfeszítéseinkét. Ugyancsak súlyosan
terheli kapcsolatainkat, hogy az utóbbi hónapokban bizonyos katonai
fenyegetőzések is megjelennek. Ilyen megnyilatkozások, kijelentések
hangzanak el Romániában. Úgy ítéljük meg, például ez utóbbival
kapcsolatban, mintha román részről tudatos törekvés lenne az
ellenségeskedés szítására.
Hogyan lehetne tovább lépni e kapcsolatok rendezése érdekében?
Mindenekelőtt úgy, hogy számba vegyük azokat a feszítő problémákat,
méghozzá valósághűen, szépítés nélkül, amelyek különösen terhelik a
viszonyokat. Ezek között alapvető fontosságú az erdélyi magyarság
helyzetének javítása, méghozzá gyökeres javítása, egyenjogúságának a
biztosítása, anyanyelvi, kulturális autonómiájának nem csupán
megőrzése, hanem fejlesztése és gazdagítása. Határozottan
leszögeztük azt is - Nyers elvtárs külön aláhúzta -, hogy
haladéktalanul le kell állítani a településrendezési program további
folytatását. Csak ezen az alapon, ezeknek a kérdéseknek, ezeknek a
problémáknak a rendezése alapján indulhatunk el és nem úgy, mint
korábbi tapasztalat szerint, amikor megfogalmazták román részről,
hogy egynéhány kérdésről hajlandók voltak tárgyalni, a legélőbb, a
legfeszítőbb problémákat viszont a szőnyeg alá söpörték. Tehát új
megközelítésre, új tárgyalási alapra van szükség, aminek a lényege
kettős. Egyfelől: alulról kell építkezni minden területen, újra
rendezni a feszítő problémák megoldását, másfelől pedig sorra venni
mindenekelőtt a legsúlyosabb gondokat, mert ezek fognak kihatni a
kapcsolatok többi területére is.,, (folyt.)
1989. július 8., szombat 16:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers-Ceausescu - tájékoztató (3.rész)
|
A külügyminiszter a román reagálással kapcsolatban arról adott
tájékoztatást: Nicolae Ceausescu hangoztatta, hogy a felvetett
problémák nem léteznek Romániában. Az országban tökéletesen
megoldották a nemzetiségi kérdést, ezen a területen nincs gond, sőt
a világon a legjobban Romániában oldották meg ezt a kérdést. A
magyarságnak minden joga biztosított és azok az állítások,
megnyilatkozások, amelyek Magyarországon elhangzanak, teljesen
megalapozatlanok, ,,hiszen mi magyarok elfogultan viszonyulunk a
romániai helyzethez, a romániai fejleményekhez,,. Erre a magyar fél
azt javasolta: ,,Ha mi elfogultak vagyunk, akkor engedjék meg, hogy
egy pártatlan, nemzetközi szakértőkből álló delegáció utazzék
Romániába, amely megvizsgálja a helyzetet, megállapítja a tényeket,
úgy, ahogyan ez az ENSZ emberi jogi bizottságában
megfogalmazódott.,,
Nicolae Ceausescu hangsúlyozottan aláhúzta: ilyen delegáció
beutazására soha nem fog sor kerülni. Felvetette azt is, hogy Aradon
javasolták a miniszterelnöki találkozót. Tény, hogy utána
megerősítették a Németh Miklós miniszterelnök részére szóló
meghívást. Magyar részről erre a válasz az volt - és ezt most is
aláhúztuk a találkozón -, hogy készek vagyunk a miniszterelnöki
találkozó lefolytatására, de csak abban az esetben, ha a felsorolt
problémákat sorra vesszük és valamilyen módon meg tudunk állapodni
azoknak a megoldásáról.
Meg kell mondanom - hangsúlyozta Horn Gyula -, hogy az egész
találkozót egy rendkívül heves vita jellemezte, s gyakorlatilag csak
egy megállapodás született - a településrendezéssel összefüggésben:
Nicolae Ceausescu megerősítette, utazzék Romániába egy magyar
tanácsi delegáció. Mi ezzel egyetértettünk, viszont kértük, hogy ez
a helyszínen, főképpen Erdélyben tanulmányozhassa a
településrendezési programot. A válasz erre az volt, hogy a
delegáció programját majd ők állítják össze. (folyt.)
1989. július 8., szombat 16:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers-Ceausescu - tájékoztató (4.rész)
|
A külügyminiszter a jelenlévő magyar sajtótudósítók kérdéseire
is válaszolt. Egy érdeklődésre, hogy mindezek után hasznos volt-e
leülni tárgyalni, Horn Gyula kifejtette: Románia esetében figyelembe
kell venni azt, hogy egy szomszédos országról van szó. Ezenkívül nem
hagyható figyelmen kívül az sem, hogy egy olyan VSZ-beli tagállamról
van szó, amellyel egy védelmi szövetségi rendszerben vagyunk. De
ugyanakkor ezzel az országgal rendkívül kiélezett, feszült
viszonyban állunk, s ilyen körülmények között nem szabad kihagyni a
tárgyalások lehetőségét, ezt nem szabad elmulasztani. Nagyon
lényeges az, hogy hogyan tárgyalunk és mit vetünk fel a
tárgyalásokon. Én úgy hiszem, mindazokat a problémákat
megfogalmaztuk, mindazokat a kérdéseket felvetettük, a nagyon súlyos
gondokat is, amelyek viszonyunkat terhelik. Én nem vagyok
különösebben optimista, kiindulva a mostani helyzetből és a korábbi
tapasztalatokból, de meggyőződésem szerint nincs más kiút a mostani
helyzetből, mint az, hogy megpróbáljunk tárgyalni.
A továbbiakban szólt arról, hogy a VSZ PTT bukaresti ülésein az
egyes tagállamok közötti kétoldalú kapcsolatok kérdései nem
szerepeltek, a magyar küldöttség a többi delegációval folytatott
megbeszélésein erről a kérdésről nem tárgyalt. Hangsúlyozta: a
magyar álláspont változatlan, miszerint a magyar-román viszony
problémáit kétoldalúan kell rendezni, továbbá, mint ahogyan Nyers
Rezső, az MSZMP elnöke a VSZ-ülésen felszólalásában is
megfogalmazta: az államközi kapcsolatok minimuma a nemzetközi
kötelezettségek betartása, a Helsinki Záróokmányban vállalt
kötelezettségek teljesítése. (folyt.)
1989. július 8., szombat 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers-Ceausescu - tájékoztató (5.rész)
|
Az újságírók érdeklődtek arról is: a Szovjetunió milyen
mélységben ismeri a magyar-román problémát, s van-e valamilyen
reagálása. Horn Gyula kifejtette: ,,elég jól,,, de utalt rá, hogy a
Szovjetunió stratégiai felelősséget visel a Varsói Szerződés
helyzetéért, ezért bizonyára számára nem jó, hogy két tagállam
viszonyában ilyen helyzet alakult ki. ,,A Szovjetunió nem akar ebbe
a viszonyba beavatkozni,, - mondotta végezetül.+++
1989. július 8., szombat 16:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|