|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Schöpflin György reflexiója
|
London, 1989. június 16. (BBC, Panoráma) - A budapesti megemlékezés lezárta az 1956-os forradalom által a magyar történelem könyvében nyitott fejezetet. A történelemnek régi tulajdonsága, hogy az elnyomás áldozatait hősökké emeli. Ez azonban mindig idő kérdése. Kína úgy látszik nincs tudatában ennek a törvényszerűségnek. Tény, hogy a magyar forradalom vérbefojtói azt hitték, hogy a történelem az ő oldalukon lesz. A Kádár János által felépített rezsim alapja az volt, hogy 1956 október-novemberében ellenforradalom játszódott le Magyarországon. Azt hitték Kádárék, hogy az ő rezsimjük jobb, mint amit Nagy Imre és forradalmár-társai akartak megvalósítani. Önhittségükben Kádárék megkezdték a kivégzéseket, több ezer talán a halottak száma - erről pontos, hivatalos adat még nincs. 15 ezer ember került börtönbe. Így mondhatjuk, hogy a forradalom leverését terror követte. Nem vérfürdő, inkább céldutatos megtorlás. Elsősorban azt szolgálta, hogy a fiatal nemzedék mindörökre leckét kapjon: a kommunista rendnek nincs alternatívája. Magyarország társadalmát megfélemlíteni igyekeztek. Az értelmiség, a munkásság és a parasztság részéről azt várta el a Kádár-rezsim, hogy feladja álmait egy demokratikus, semleges Magyarország megteremtéséről. Kádár az 1960-as években ezen az alapon érezte elérkezettnek az időt, hogy új egyezséget ajánljon a népnek. Ezt a Nyugat - feltételezett pragmatizmusa és realizmusa folytán - dícsérendőnek találta. Úgy látta, a kommunista párt az életszínvonal emelését nyújtja a politikai eszmék feladásáért cserében. Ez a megoldás - úgy tűnt, mintegy másfél évtizeden át - megfelelőnek bizonyult, de az 1980-as évek elejére nyilvánvalóvá vált, hogy kártyavár az egész. Megfelelő életszínvonalat a párt nem biztosít, már csak azért sem, mert a politikai rend akadálya a racionális gazdasági határozathozó képességnek. (folyt.)
1989. június 16., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|