Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülése (1. rész)
1989. május 26., péntek - Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága pénteken, a Parlamentben tájékoztatót hallgatott meg a bős-nagymarosi beruházás helyzetéről, a költségvetés stabilizációjának tervezett intézkedéseiről. Ezt követően Török Sándor képviselőnek a legutóbbi ülésszakon előterjesztett, az útépítések adóterheivel kapcsolatos interpellációjával s az erre adott válasszal foglalkoztak a képviselők. Az ülésen részt vett Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke. Elsőként Zsuffa Ervin, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes a közelmúltban elkészített, a bős-nagymarosi építkezéssel kapcsolatos szakelemzésekről számolt be. A jogi lehetőségekről az Igazságügyi Minisztériumban létrehozott ad hoc bizottság véleményét tolmácsolva ismertette, hogy a magyar-csehszlovák államközi szerződést magából a szerződésből kiindulva nem lehet felmondani. A tárgyalásokat a körülmények megváltozására hivatkozva lehet csak megkezdeni. A népszavazásról szólva kifejtette, hogy ennek a véleményalkotásnak a nemzetközi szerződésekre nincs hatása. Az Ausztriával kapcsolatos magánjogi szerződéseket felsorolva négyről tett említést. A megállapodások alapján az osztrák jog az irányadó a vitás kérdések eldöntésénél, választott bíróság előtt - mondta. A gazdasági kihatásokról szólva kifejtette, hogy a beruházás folytatása 48 milliárd forint lenne, a leállítás viszont a Csehszlovákiának és Ausztriának fizetendő különféle kártérítési összegek nélkül is 51 milliárd forint. A leállítási költségeknél sok a becsült elem, hiszen itt a munkálatokra még nem készültek részletes tervek. A vitában Képes János (Budapest) kétségeit fogalmazta meg azzal kapcsolatban, eleget tehet-e majd ez a beruházás annak a követelménynek, hogy a vízminőség ne romoljon. Több szennyvíztisztító létesítményt már a dunakiliti duzzasztást megelőzően át kellene adni. A legutóbbi döntéssel kapcsolatban figyelmeztetett arra is, hogy a kormányon belül erőteljes megosztottságot érzékel. (folyt.köv.) 1989. május 26., péntek 12:35
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülése (2. rész)
Lép Ferenc (Tolna megye) elmondta: legutóbb a bős-nagymarosi erőműrendszer felépítése mellett szavazott, de mostanra már elbizonytalanodott. Szerinte sokan vannak, akik a különféle véleményeket hallgatva már nem tudják, hogy mi a helyes álláspont. Ha valóban nem lehet a természet egyensúlyát fenntartani, akkor inkább az építkezés leállítását kell vállalni. Koltai Imre (Pest megye) kérte, hogy a Parlament elé kerülő elemzés legyen végre alapos, enélkül ne is foglalkozzanak a kérdéssel a képviselők. Szalai Gyula (Fejér megye) szerint a végleges leállítás esetén külföldön sokan megkérdőjeleznék a magyarok megbízhatóságát. Az építkezés leállítása helyett inkább a környezeti feltételeknek megfelelő működésre kellene megoldást találni. A leállítás 50-60 milliárd forint kidobását jelentené, ez akkora összeg, hogy feltétlenül meg kell keresni a felelősöket. Szerinte a leállításról szóló döntést erősítse meg népszavazás. Bodonyi Csaba (Borsod megye) viszont üdvözölte a kormány intézkedését; ez már egy másik kormány - mondotta. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy hazánkban igen alacsony szintű az ökológiai kultúra. A vitában hozzászóló Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár elmondta: minisztériuma az építkezés felfüggesztését támogatta. A vízlépcső-építés miatti út- és vasútáthelyezés nem jelent számottevő fejlődődést az itteni közlekedésben, hídra pedig forgalmi, kereskedelmi szempontból nem Nagymaroson, hanem annál északabbra lenne szükség. A nemzetközi viziszállítás - bizonyos korlátozásokkal - a nagymarosi duzzasztás nélkül is megoldható. Ha a vízlépcsővel kapcsolatos infrastrukturára tervezett 20 milliárd forintból néhány milliárd is jutna az ország más területeinek fejlesztésére, ezzel is nyerne a nemzet. (folyt.köv.) 1989. május 26., péntek 18:52
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának döntése (3. rész)
A továbbiakban Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár elmondta, hogy olyan intézkedéscsomagot terjesztenek elő, amelynek segítségével megfogható a költségvetési hiány aránytalanul nagy növekedési üteme. Mindenképpen a 20 milliárd forintos költségvetési hiányon belül kell maradni. Elismerte, 1990-ben már nem lehet ilyen ,,kézivezérlésű,, megoldásokat alkalmazni: a költségvetés reformjára van szükség. A vitában Képes János (Budapest) elfogadhatatlannak ítélte meg, hogy néhány hónap alatt kiderült a jóváhagyott költségvetési elképzelések használhatatlansága. Tarjáni Tibor (Budapest) nehezményezte, hogy a csomagterv a tanácsok támogatásának számottevő csökkentésével számol. Bodonyi Csaba (Borsod megye) helyeselte, hogy adónövelés helyett a különféle támogatások csökkentésének útját választja az előterjesztett program. Ha még erőteljesebb lenne a veszteséges gazdálkodó egységek támogatásának megvonása, ez a struktúraváltást is szolgálná - mondotta. Nagyiványi András (a bizottság elnöke, budapesti képviselő) hiányolta a csomagtervből annak részletes bemutatását, hogy milyen veszteségek származnak a kormányzat hibás intézkedéseiből. Udvari László államtitkár kifejtette, hogy szívesen veszik ha az országgyűlési képviselők is bekapcsolódnak az útalap társadalmi ellenőrzését ellátó bizottság munkájába. Elmondotta, hogy június elsejétől a 70 éven felüliek már térítésmentesen vehetik igénybe a helyközi járatokat; a minisztérium már intézkedett a MÁV-nál, a Volán-nál, a HÉV-nél és a hajójáratokat üzemeltetőknél. Ugyancsak június elsejétől a közszolgálati alkalmazottak utazási kedvezménye is 50 százalékos lesz. A bizottság végül elfogadta az előterjesztett anyagot azzal, hogy nem javasolja a tanácsi támogatások elvonását. Török Sándor képviselő interpellációjóval kapcsolatban a bizottság egyhangúan elfogadta azt a bejelentést, hogy a Pénzügyminisztérium kezdeményezni fogja az útépítést terhelő ÁFA visszaigénylésére vonatkozó rendelet módosítását; eszerint a helyi utak, járdák építésénél nemcsak a lakosság, de a tanácsok is 100 százalékosan visszaigényelhetik az ÁFÁ-t. (MTI) 1989. május 26., péntek 19:01
Vissza » A hírhez kapcsolódik »