|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. május 26., péntek - Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága pénteken, a Parlamentben tájékoztatót hallgatott meg a bős-nagymarosi beruházás helyzetéről, a költségvetés stabilizációjának tervezett intézkedéseiről. Ezt követően Török Sándor képviselőnek a legutóbbi ülésszakon előterjesztett, az útépítések adóterheivel kapcsolatos interpellációjával s az erre adott válasszal foglalkoztak a képviselők. Az ülésen részt vett Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke.
Elsőként Zsuffa Ervin, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes a közelmúltban elkészített, a bős-nagymarosi építkezéssel kapcsolatos szakelemzésekről számolt be. A jogi lehetőségekről az Igazságügyi Minisztériumban létrehozott ad hoc bizottság véleményét tolmácsolva ismertette, hogy a magyar-csehszlovák államközi szerződést magából a szerződésből kiindulva nem lehet felmondani. A tárgyalásokat a körülmények megváltozására hivatkozva lehet csak megkezdeni. A népszavazásról szólva kifejtette, hogy ennek a véleményalkotásnak a nemzetközi szerződésekre nincs hatása. Az Ausztriával kapcsolatos magánjogi szerződéseket felsorolva négyről tett említést. A megállapodások alapján az osztrák jog az irányadó a vitás kérdések eldöntésénél, választott bíróság előtt - mondta. A gazdasági kihatásokról szólva kifejtette, hogy a beruházás folytatása 48 milliárd forint lenne, a leállítás viszont a Csehszlovákiának és Ausztriának fizetendő különféle kártérítési összegek nélkül is 51 milliárd forint. A leállítási költségeknél sok a becsült elem, hiszen itt a munkálatokra még nem készültek részletes tervek. A vitában Képes János (Budapest) kétségeit fogalmazta meg azzal kapcsolatban, eleget tehet-e majd ez a beruházás annak a követelménynek, hogy a vízminőség ne romoljon. Több szennyvíztisztító létesítményt már a dunakiliti duzzasztást megelőzően át kellene adni. A legutóbbi döntéssel kapcsolatban figyelmeztetett arra is, hogy a kormányon belül erőteljes megosztottságot érzékel. (folyt.köv.)
1989. május 26., péntek 12:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülése (2. rész)
|
Lép Ferenc (Tolna megye) elmondta: legutóbb a bős-nagymarosi erőműrendszer felépítése mellett szavazott, de mostanra már elbizonytalanodott. Szerinte sokan vannak, akik a különféle véleményeket hallgatva már nem tudják, hogy mi a helyes álláspont. Ha valóban nem lehet a természet egyensúlyát fenntartani, akkor inkább az építkezés leállítását kell vállalni. Koltai Imre (Pest megye) kérte, hogy a Parlament elé kerülő elemzés legyen végre alapos, enélkül ne is foglalkozzanak a kérdéssel a képviselők. Szalai Gyula (Fejér megye) szerint a végleges leállítás esetén külföldön sokan megkérdőjeleznék a magyarok megbízhatóságát. Az építkezés leállítása helyett inkább a környezeti feltételeknek megfelelő működésre kellene megoldást találni. A leállítás 50-60 milliárd forint kidobását jelentené, ez akkora összeg, hogy feltétlenül meg kell keresni a felelősöket. Szerinte a leállításról szóló döntést erősítse meg népszavazás. Bodonyi Csaba (Borsod megye) viszont üdvözölte a kormány intézkedését; ez már egy másik kormány - mondotta. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy hazánkban igen alacsony szintű az ökológiai kultúra. A vitában hozzászóló Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár elmondta: minisztériuma az építkezés felfüggesztését támogatta. A vízlépcső-építés miatti út- és vasútáthelyezés nem jelent számottevő fejlődődést az itteni közlekedésben, hídra pedig forgalmi, kereskedelmi szempontból nem Nagymaroson, hanem annál északabbra lenne szükség. A nemzetközi viziszállítás - bizonyos korlátozásokkal - a nagymarosi duzzasztás nélkül is megoldható. Ha a vízlépcsővel kapcsolatos infrastrukturára tervezett 20 milliárd forintból néhány milliárd is jutna az ország más területeinek fejlesztésére, ezzel is nyerne a nemzet. (folyt.köv.)
1989. május 26., péntek 18:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának döntése (3. rész)
|
A továbbiakban Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár elmondta, hogy olyan intézkedéscsomagot terjesztenek elő, amelynek segítségével megfogható a költségvetési hiány aránytalanul nagy növekedési üteme. Mindenképpen a 20 milliárd forintos költségvetési hiányon belül kell maradni. Elismerte, 1990-ben már nem lehet ilyen ,,kézivezérlésű,, megoldásokat alkalmazni: a költségvetés reformjára van szükség. A vitában Képes János (Budapest) elfogadhatatlannak ítélte meg, hogy néhány hónap alatt kiderült a jóváhagyott költségvetési elképzelések használhatatlansága. Tarjáni Tibor (Budapest) nehezményezte, hogy a csomagterv a tanácsok támogatásának számottevő csökkentésével számol. Bodonyi Csaba (Borsod megye) helyeselte, hogy adónövelés helyett a különféle támogatások csökkentésének útját választja az előterjesztett program. Ha még erőteljesebb lenne a veszteséges gazdálkodó egységek támogatásának megvonása, ez a struktúraváltást is szolgálná - mondotta. Nagyiványi András (a bizottság elnöke, budapesti képviselő) hiányolta a csomagtervből annak részletes bemutatását, hogy milyen veszteségek származnak a kormányzat hibás intézkedéseiből. Udvari László államtitkár kifejtette, hogy szívesen veszik ha az országgyűlési képviselők is bekapcsolódnak az útalap társadalmi ellenőrzését ellátó bizottság munkájába. Elmondotta, hogy június elsejétől a 70 éven felüliek már térítésmentesen vehetik igénybe a helyközi járatokat; a minisztérium már intézkedett a MÁV-nál, a Volán-nál, a HÉV-nél és a hajójáratokat üzemeltetőknél. Ugyancsak június elsejétől a közszolgálati alkalmazottak utazási kedvezménye is 50 százalékos lesz. A bizottság végül elfogadta az előterjesztett anyagot azzal, hogy nem javasolja a tanácsi támogatások elvonását. Török Sándor képviselő interpellációjóval kapcsolatban a bizottság egyhangúan elfogadta azt a bejelentést, hogy a Pénzügyminisztérium kezdeményezni fogja az útépítést terhelő ÁFA visszaigénylésére vonatkozó rendelet módosítását; eszerint a helyi utak, járdák építésénél nemcsak a lakosság, de a tanácsok is 100 százalékosan visszaigényelhetik az ÁFÁ-t. (MTI)
1989. május 26., péntek 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|