|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (1. rész)
|
1989. május 2., kedd - ,,Az MSZMP KB kultúrpolitikai munkaközösségének 1973-as állásfoglalása néhány társadalomkutató antimarxista nézeteiről,, című dokumentuma volt a téma a Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának keddi ülésén Budapesten. Az állásfoglalás elítélte Hegedűs András, Márkus Mária, Heller Ágnes, Márkus György, Kiss János, Bencze György és Vajda Mihály munkásságát, s kiadását adminisztratív kényszerintézkedések sora követte.
Kelemen János, a szakosztály elnöke megnyitójában arról szólt, hogy a filozófia, mint szakma, a hatalom ideológiai legitimációjaként is intézményesült. Az első előadó, Ludassy Mária filozófia-történeti példákkal támasztotta alá, hogy a filozófiatudomány terén az államhatalomnak közvetlen befolyása van a tudományra. A reneszánsz óta alapkövetelménye bizonyos filozófiai irányzatoknak: a hatalom az egyedüli megszabója annak, hogy mi ,,szép és igaz,,. Huszár Tibor korreferátumában a tanulságokat értékelve rámutatott: a tudomány, a művészet autonómiájának felfüggesztése a dolgok eltorzulásához vezet. Egyértelműen következik ebből az is, hogy az 1973-as határozatot az MSZMP-nek vissza kell vonnia. Demokratikus államban ugyanis a politika, a tudomány és a művészet szférája autonóm. (folyt. köv.)
1989. május 2., kedd 20:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (2. rész)
|
Bayer József előadásában hangsúlyozta: a társadalmi nyilvánosság szerkezetének demokratikus irányú átalakulásával várható volt, hogy szembe kell nézni a nyilvánosság korábbi korlátozásának egész gyakorlatával, politikai-ideológiai kontextusával. Ma már nyilvánvaló, hogy az MSZMP KB kultúrpolitikai munkaközösségének állásfoglalása az 1968-as prágai események politikai visszahatása, illetőleg a hazai reformerők átmeneti vereségének egyik megnyilvánulása volt. Az állásfoglalást elsősorban a politikai reform elmaradása, a monolitikus politikai szerkezet és vele az ideológiai monopólium igényének fennmaradása tette lehetővé. A dokumentum világosan jelezte a szellemi mozgástér beszűkülését. Következményeként pedig nemcsak visszaszorultak bizonyos politikailag nem ,,szalonképesnek,, tartott törekvések, de az uralkodó ideológia maga sem tudta megőrizni saját szellemi potenciálját. A marxizmus, miután megtagadták irányzatai létezésének lehetőségét, előbb csak unalmassá vált, végül egyre differenciálatlanabbul a mindenkori fennálló rend bosszantó apológiájának rossz hírébe keveredett. Ebben nagy szerepe volt az 1973-as állásfoglalásnak azzal, hogy tudatosította az emberekben a szocializmus önkritikájának elvi-ideológiai korlátait. Az elítélt társadalomtudósoknak kérdésfelvetéseikben általában igazuk volt, válaszaikban nem feltétlenül - mutatott rá Bayer József. Ma már világosan megkülönböztethetők azok a nézetek, amelyek időközben tudományos közhelyekké váltak. Ezenkívül vannak olyan problémák - így például a marxizmus pluralizmusának kérdése -, amelyek körül a vita máig sem csitult el. Az előadó kifejtette: mai szemmel nézve elszomorító, hogy milyen kevés türelem és fogékonyság mutatkozott akkor az új kérdések felvetése iránt. Ahelyett, hogy a tudomány normális műhelyében mérettethetett volna meg e nézetek tényleges társadalomtudományi relevanciája, a szerzők ellen politikai harcot kezdtek. Az állásfoglalás megsértette az MSZMP 1969-es tudománypolitikai irányelveit is, amely a tudományirányítás korábbi sztálinista-zsdanovista gyakorlatának meghaladását ígérte, s amely helyesen állapította meg többek között azt is, hogy a szabad tudományos vitalégkör előmozdítja a marxizmus fejlődését. (folyt.köv.)
1989. május 2., kedd 20:23
|
Vissza »
|
|
A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (3. rész)
|
Az 1973-as állásfoglalás által kifejezett korlátok ma már mindenki számára nyilvánvalóak. A szenvedő alanyok állampolgári és erkölcsi rehabilitációja, visszatalálásuk a hazai tudományos és szellemi közéletbe - amelytől idegennek találták (valójában elidegenítették) őket - azonban nem látványos politikai gesztusokon múlik, hanem elsősorban annak a politikai szerkezetnek és tudománypolitikai gyakorlatnak a radikális meghaladásán, amely kirekesztésüket előidézte - hangsúlyozta végezetül Bayer József. Huff Endre arról beszélt, hogy a határozat nemcsak a filozófia, hanem más társadalomtudományok művelőinek kirekesztését is jelentette. Negatív fordulatot hozott a magyar filozófiai életben, s emiatt mindmáig időszerű az az igény, hogy a társadalmi problémák filozófikus megközelítésének becsületét vissza kell szerezni. Az ülésen bejelentették, hogy ezen a héten megjelenik a Világosság című lap különszáma, amely tartalmazza majd az MSZMP KB kultúrpolitikai munkaközössége 1973-ban hozott állásfoglalásának kritikáját. A tanulmányt Kelemen János vezetésével Ludassy Mária, Fehér Márta, Tordai Zádor filozófusok, Garai László pszichológus és Szamuely László közgazdász készítették. (MTI)
1989. május 2., kedd 20:27
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|