Rendszerváltás és az MTI

	A Minisztertanács ülése - szóvivői (4. rész)
A Veszprémi Napló képviselője két témában faggatta a szóvivőt. Először a szocialista munkaverseny megszüntetéséről, majd a közvéleményben elterjedt ár- és bérstop bevezetéséről kérdezett. A válaszból kiderült: a Minisztertanács április 15-én hatályon kívül helyezte a szocialista munkaverseny szervezésére vonatkozó korábbi határozatát, a rendelkezés június 1-jén lép életbe. Ezzel egyidejűleg a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az eddigiek lezárásaként is az érintett munkahelyi kollektívák vezetői a szakszervezetekkel együttesen a résztvevőket szerény keretek között megjutalmazhassák. Hozzáfűzte: a munkaverseny megszűnése nem jelenti azt, hogy a kormány lemondana a munkahelyi kollektívák kezdeményezéseiről és öntevékenységéről. Úgy ítéli meg azonban, hogy ennek más, a jelenlegi követelményekhez jobban igazodó formákat kell találni, és ebben az elsődleges feladat az érintett munkahelyi kollektíváké, vezetőké. Az ár- és bérstop bevezetését illetően a szóvivő úgy vélekedett: az időről időre felröppenő hír, mint általában, most sem igaz. Ilyen intézkedést a kormány nem tervez. A Népszava munkatársának arra a kérdésére, hogy a gazdasági teljesítménnyel összefüggésben döntött-e a kormány konkrétan vállalatok felszámolásáról és szanálásáról, elhangzott: egy ilyen programnak része kell legyen ilyesmi; a kormány elsősorban a költségvetési támogatások leépítésében kíván előrelépni, s ez mindenképpen érinti a veszteséges és alacsony hatékonyságú vállalatokat. Többen a bányabezárással kapcsolatos kérdést tettek fel. A Dunántúli Napló képviselője egyik kérdésében a dunántúli bányászok jövőjét firtatta, amiről a szóvivő úgy nyilatkozott: a kormány minden esetben konkrét tervet dolgoz ki az adott területen jelentkező problémák megoldására. A hazai uránbányászatra vonatkozó információként elmondta: az Ipari Minisztérium közlése szerint a hazai uránérc-bányászat geológiailag nehéz körülmények között folyik. Urántermelésünk jövedelmezősége sem szervezeti, sem műszaki eszközökkel, módszerekkel nem javítható lényegesen, s emiatt a kitermelt ércből nyert urántermék ára csak a harmada az önköltségnek. A kormányzati szervek emiatt fontolgatják a hazai uránérc-bányászat megszüntetését. Egy másik felvetésére - a külföldi vállalkozók adókedvezményével összefüggésben - elmondta: a jelenlegi szabályozórendszer viszonylag jelentős kedvezményt nyújt számukra. A jelentősebb külföldi tőke-beáramlásnak nem elsősorban az adókedvezmények területén mutatkozó elmaradás az akadálya, mint inkább a hazai gazdaság fogadókészsége, infrastrukturális problémák - s ezekben a kormánynak további lépéseket kell tennie. (folyt.köv.) 1989. május 4., csütörtök 19:47
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »