 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Ezeréves nemzeti jelképeink - tudományos ülés
|
1989. január 23., hétfő - A magyar címer és zászló történetéről tartott tudományos ülést az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, valamint a Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság hétfőn az intézmény aulájában. Az eszmecserén történészek és heraldikusok ismertették kutatásaik legújabb eredményeit, hogy elősegítsék az országunk új állami cimerére vonatkozó állásfoglalás kialakítását, ezért a tanácskozásra meghívták Stadinger Istvánt, az Országgyűlés elnökét, Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert és Dankó László kalocsai érseket.
A kutatók elmondták, hogy koronázási jelvényeink Európa egyik
legépebben megmaradt középkori ereklye-együttese, s ezeket az
államalapító Szent István örökségének tekintik. A régi magyar címer
elemei csaknem ezer évesek. Hangsúlyozták: olyan címerre van
szüksége országunknak, amelyet a nép magáénak vall, amely nem
tartalmaz idegen szimbólumokat, megfelel a címertan szabályainak, és
a folytonosságot jelképezi. Szóltak arról is, hogy nemzeti
jelképeink közül a kereszt már a címer előtti korszakból származó
régészeti leleteken is látható. Előadások hangzottak el arról, hogy
miként alakult ki a középkorban a magyar állami címer. A legkorábbi
a kettős kereszt, amelyet III. Béla hozott Bizáncból 1190-ben. Az
egyházi szimbólum már akkor világi jelkép volt, a magyar
függetlenséget szimbólizálta. Az úgynevezett hármas halomról szólva
felhívták a figyelmet: a gót irányzat térhódításakor a kettős
kereszt hármas lábu végződése gótikus lóherévé vált, ezt a gótikus
lóhereivet nevezte el a nép hármas halomnak. A kutatások új
eredményei bizonyítják, hogy a hármas halom nem hegyeket jelképez,
hanem a kettős kereszt stilizált talapzata. A címer másik oldalán
lévő vörös-ezüst vágások 1202-ből származnak, az Árpádok szinei és
nem a Dunát, a Tiszát, a Drávát, illetve a Szávát jelképezik. Az
előadók bemutattak 29 európai címert - köztük norman kalózhajók
cimereit - amelyeken szintén kettős kereszt látható. Ez is
bizonyítja, hogy e jel már 600-700 évvel ezelőtt világi szimbólum
volt.
A szakemberek középkori városok címereivel szemléltették, hogy
csak szlovákiai városok - például Besztercebánya, Kassa - megőrízték
a magyar uralkodóktól kapott címert. Szorgalmazták, hogy országunk
városai - Nyiregyházához hasonlóan - állítsák vissza ősi címereiket.
Előadás hangzott el arról is, hogy egy 1848-as jogszabályban
kimondták: a régi címert vissza kell állítani jogaiba. (MTI)
1989. január 23., hétfő 16:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|