|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Áremelés - visszhang
|
1989. január 9. hétfő (TASZSZ/AP/EFE/UPI) - A vasárnap bejelentett áremelkedésekről, s azok hátteréről a világhírügynökségek terjedelmes anyagokban számoltak be. A TASZSZ és az Új Kína tényszerűen, s a párhuzamos szociális juttatásokról is beszámolva adott hírt az intézkedésről. Az Independent címü angol lap, s nyugati hírszolgálati irodák felhívják a figyelmet a ,,drasztikusnak,, is nevezett áremelés esetleges politikai kihatásaira.
A szovjet hírügynökség részletesen közli az áremeléseket, s a közleményt idézve hozzáfűzi:,, A fogyasztói árak emelésével egyidejűleg a kormány széles körű szociálpolitikai intézkedéseket foganatosít,,. Az Új Kína az áremelésről szóló jelentésében kiemeli: a magyar kormány az árak ellenőrzésének felszabadításával jelentős lépést tesz a piacgazdaság irányába. Az AP az áremeléseket ismertető anyagában megemlíti azt, hogy a SZOT vezetősége kérte: az ártámogatásokból származó pénzeszközöket ne csak a költségvetési hiány finanszírozására használják, hanem szabadítsák fel az így létrejövő alapokat a legnehezebb helyzetű rétegek segélyezésére is. A jelentés utal Magyarország súlyos adósságterheire, s ennek kapcsán megjegyzi: a Valutaalap és a Világbank a költségvetési támogatások leépítését várja el az adós országoktól. Az Independent címü brit lap tudósítása kitér a kormány felmérésére, amely szerint a magyaroknak heti 70 órát kell dolgozniuk, ha fenn akarják tartani életszínvonalukat. Az EFE főként az áremelések politikai kihatásait mérlegeli. ,, A jelentős áremelés fokozhatja a szociális feszültséget, kihat a közélet minden területére, s olyan időpontban történik, amikor Magyarországot a felgyorsult változások légköre jellemzi,, - írja a spanyol hírügynökség. Idézi Nyers Rezső ezzel kapcsolatos nyilatkozatát is, amelyben az államminiszter annak a reményének adott hangot, hogy 1990-re megállítható az életszínvonalromlás. +++
1989. január 9., hétfő 14:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Áremelés - visszhang 2. /lsd mtik1031/
|
Moszkva, Bécs, Róma, Belgrád, 1989. január 9. hétfő. (MTI-tud) - A magyarországi áremelkedések nem érték váratlanul a lakosságot, a hétvégi vásárlási hullám a folyamatos áruszállítás következtében nem okozott gondokat az ellátásban - állapította meg hétfői kommentárjában a Pravda. A szovjet lap budapesti tudósítója részletesen ismertette az áremelkedéseket, megemlitve, hogy talán csak a húsellátás adott okot idegeskedésre.
Moszkvai megfigyelők a kommentár kapcsán emlékeztetnek arra, hogy a szovjet sajtó hasábjain már jóideje vita folyik az 1990-91-re tervezett általános árreform kérdéseiről, a lakossági kompenzáció mikéntjéről. Mihail Gorbacsov a közelmúltban kategórikusan kijelentette, hogy a lakosságot érzékenyen érintő problémáról nyíltan döntenek majd, odafigyelve a közvélemény szavára. A Pravda külön megemlíti a magyar sajtótermékek árának január 1-jétől érvényes 150 százalékos emelését, s részletesen ismerteti az áremelések ütemtervét, igy az ez idő szerint utolsóként beharangozott tavaszi energiaáremelést. Ezzel lezárul a menetrend, de vajon hosszú időre-e? - veti fel a kérdést a lap budapesti tudósítója. Megállapítja másfelől, hogy az intézkedések nemigen lehetnek népszerüek, mégha egyes lakossági rétegek számára enyhítették is az áremelkedések hatását. A bécsi Der Standard című független újság és a Neue Arbeiter-Zeitung, az Osztrák Szocialista Párt lapja a magyarországi áremelésekről, valamint a kormány és a szakszervezetek között ennek kapcsán növekvő feszültségről beszámolva kiemeli, hogy a magyar kormány kettős nyomás alá került: kénytelen a szubvenciók csökkentésével is megakadályozni a költségvetési hiány további növekedését, a szakszervezetek viszont azt követelik, hogy a szubvenciók leépítéséből származó pénznek legalább egy részét az áremelések bérnöveléssel és szociálpolitikai intézkedésekkel való kompenzálására használja fel. Az ANSA olasz hírügynökség hétfői tudósításában ,,drasztikusnak,, minősíti a bejelentett budapesti áremeléseket. Beszámol arról is, hogy a szakszervezetek kemény hangú tiltakozást tettek közzé, s hogy mindez közvetlen az előtt történt, hogy a magyar Országgyűlés - folytatva félbeszakított ülését - megvitatni készül az egyesülési és gyülekezési jogra vonatkozó törvénytervezeteket. /folyt./
1989. január 9., hétfő 18:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Áremelések - visszhang 2./2.
|
A jugoszláv lapok is hírt adtak hétfőn a ,,nagyarányu magyarországi áremelésekről,,. Részletesen ismertették az egyes termékek drágulását megállapítva, hogy a ,,mostani áremelési hullám hatására minden bizonnyal tovább csökken az életszínvonal,,. Az áremeléseket 40 százalékban az állami dotáció mérséklése, 60 százalékban pedig az állami költségvetés hiánya tette szükségessé. A megélhetési költségek növekedését részben szociálpolitikai intézkedésekkel ellensúlyozzák - hangzott a jugoszláv lapok által közzétett jelentés. +++
1989. január 9., hétfő 18:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|