 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (2. rész)
|
A képviselők fokozott védelmét szolgálta Filló Pál (Budapest)
indítványa. Javaslatára bekerült a tervezetbe, hogy a képviselőnek -
amennyiben megbizatásának teljesítése miatt hátrány érné - joga van
az Országgyűlés elnökéhez fordulni, s annak közbenjárását kérni.
Bödőné Rózsa Edit (Csongrád megye) a többi között
figyelmeztetett arra, hogy megérett az idő az Országgyűlés
szervezeti rendjének átfogó felülvizsgálatára, hiszen a Parlament
működését nem a jelenlegi feszített munkatempóhoz szabták. Olyan
szervezet kialakítását sürgette, amely jobban igazodik a képviselők
igényeihez, hatékonyabban segíti őket felelősségteljes munkájukban.
Szigethy Dezső (Győr-Sopron) felvetése nyomán a jogi bizottság
úgy határozott: javasolja az ügyrendelőkészítő bizottságnak, hogy
újólag vegye fontolóra a bizalmatlansági szavazás intézményének
rögzítését a Házszabályokban. Tallóssy Frigyes (Budapest) az
Alkotmány módosítását is érintő kész szövegtervezettel szolgált e
javaslathoz. Részletes indítványa a többi között kimondaná: ,,Ha a
Minisztertanács által kért bizalmat az Országgyűlés nem adja meg,
illetőleg az országgyűlési képviselők egyharmada a bizalmatlansági
indítványnak helyt ad, a Minisztertanács vagy annak tagja köteles
lemondani.,,
A módosított ügyrend tervezete intézkedik a név szerinti
szavazásról is, azzal, hogy annak elrendeléséhez legalább 50
képviselő írásbeli indítványára van szükség. Molnár Ferenc (Szolnok
megye) - a közvélemény fokozott érzékenységére emlékeztetve
képviselőtársait - túlzottnak tartotta ezt a megkötést, s azt
ajánlotta, hogy a korábbi rendelkezést megtartva 30 javaslattevő
legyen elegendő a név szerinti szavazáshoz. A bizottság támogatta
ezt az indítványt, s arra a szabály-változatra voksolt, amely
szerint a képviselők a névsoron bejegyzett aláírásukkal adják
nevüket döntésükhöz.
A délutáni órákig tartó tanácskozás következő napirendi
pontjának tárgyalását az időközben határozatképtelenné vált
bizottság elnapolta. Úgy döntöttek, hogy az egyesülési és a
gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatokhoz érkezett újabb
módosító javaslatokat - decemberi ülésükön már részletesen
tárgyalták a jogszabály-tervezeteket - kedd reggel, a Parlament
munkájának felújítása előtt tárgyalják meg. (MTI)
1989. január 6., péntek 19:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|