Rendszerváltás és az MTI

	Románia nyomás alatt
London, 1989. március 19. (BBC, Panoráma) - Mind Anglia, mind Franciaország élesen bírálta Románia jogsértéseit, most elsősorban azt, ahogy azzal a hat korábban magas rangot viselő kommunista párttaggal bántak, akik nyílt levélben követelték Ceausescutól politikája megváltoztatását. Fodor György hírmagyarázatában, melyet most ismertetünk, kiemeli, hogy Ceausescu-rezsim kapcsolatai számos európai országgal az összeomlás határán járnak: Eleinte úgy tűnt, hogy a hat veterán politikus Ceausescuhoz intézett üzenetének vajmi kevés hatása lesz. A nyílt levelet sokan nemigen tekintették másnak, mint a hatalomból már régóta eltávolított, kiöregedett politikusok abbéli kísérletének, hogy egy bátor gesztussal jóvátegyék régi bűneiket, melyeket még mint a párt vezetői követtek el. Most azonban, hogy a rendszer lecsapott rájuk, egyeseket letartóztattak, másokat zaklatni kezdtek, az aláírók egyikének fiát pedig azzal vádolják, hogy idegen hatalom javára kémkedett, a hatok egyre inkább magukra vonják a világ figyelmét. Esetük jól példázza a Ceausescu rendszert jellemző brutalitást és ostobaságot, továbbá azt, hogy a román vezetés szándékosan figyelmen kívül hagyja mindazon pozitív változásokat, melyek Kelet- Európa szerte végbemennek, bár azokat a Nyugat is alapvetőnek tartja a hidegháborús korszak lezárása szempontjából. A volt politikusok Ceausescuhoz intézett levele olyan személyek nézetét tükrözi, akik azt szeretnék, ha a kommunista berendezkedés fennmaradna Romániában. Ugyanakkor a legvilágosabb, és legátfogóbb elemzését nyújtják annak, hogy mi is a baja a mostani rendszernek. Az elmúlt két hónapban, pontosabban a Bécsben tartott Európai Együttműködési Konferencia lezárulása óta, példátlan módon megnövekedett a Bukarestre nehezedő nemzetközi nyomás. Az ENSZ emberjogi bizottsága úgy döntött, hogy kivizsgálja a romániai helyzetet. A. Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek rendre tudomására hozzák a munkásokat és a szakszervezeti aktivistákat sújtó lépéseket. Az Európai Gazdasági Közösség befagyasztotta a román kormánnyal folytatott gazdasági tárgyalásokat. Franciaország konzultációra rendelte vissza bukaresti nagykövetét. A közös francia-román bizottság soros találkozóját ugyancsak francia részről lemondták. Nagy-Britannia élve a bécsi utótalálkozón elfogadott új formulával, mely lehetővé teszi, hogy az egyes államok kérdőre vonhassák egymást, huszonegynéhány másként gondolkodó ügyét vetette fel. Hétfőn pedig az Európai Közösség tizenkét külügyminisztere fogja megtárgyalni, hogy milyen magatartást tanúsítsanak Bukarest iránt. S nem kizárt, hogy megvitatják a közös fellépés módozatait. A szovjet tömbön belül Magyarország már jó ideje nyíltan bírálja Ceausescu rendszert. És egyike volt azon államoknak, melyek az ENSZ emberjogi bizottságának Romániáról szóló határozatát kezdeményezték. A Szovjetunió, Kelet-Németország, és Bulgária nem sietett Románia segítségére. Mindannyian tartózkodtak a kérdéses szavazás során. Hovatovább nincs olyan európai ország, ahová Románia támogatásért fordulhatna. Bukarest tévedés áldozatává lett amikor feltételezte, hogy a más országok belügyeibe való be nem avatkozás feljogosít egy országot arra, hogy saját határain belül tekintet nélkül arra, hogy mi történik körülötte, saját kénye-kedve szerint cselekedhessek. Európában egyre inkább egységes az akarat, hogy le kell bontani a hidegháború emelte gátakat, s minden európai nemzet számára nagyobb szabadságot, és jólétet kell teremteni. A Ceausescu-rendszer elhibázott lépései folytán egyre inkább a maga emelte börtönrácsain áttekint a világra. S hatalmát csak úgy látja biztosítva, ha hátat fordít annak. Az összeurópai enyhülésnek azonban mindenképpen gátja egy olyan ország, mely a diktatúra béklyójában az elnyomástól és az éhségtől szenved. Nem kétséges, hogy a Romániára gyakorolt nyomás csak nőni fog. +++ 1989. március 19., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »