 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Genfi jelentés
|
München, 1989. február 10. (SZER, Késő esti mai nap) - Az ENSZ
genfi székházában magyar és nyugat-európai emberi jogi csoportok
vezetői világméretű kampányt sürgettek annak érdekében, hogy véget
vessenek az erdélyi kisebbségek üldözésének.
A közös sajtóértekezletre, amelyen a felhívás elhangzott, a genfi
székhelyű Magyar Emberi Jogi Liga, és a párizsi központú Nemzetközi
Emberi Jogi Szövetség védnökségével került sor. Az időpontot úgy
választották meg, hogy egybeessen az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának
Genfen folyó 45. ülésszakával.
A sajtókonferencián részt vett Nagy László, a Magyar Emberi Jogi
Liga, Harry Binder (?) a nürnbergi székhelyű Erdélyiek Szövetsége,
Pierre Boulee (?) a Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség
képviseletében, valamint Budapestről Jeszenszky Géza az Erdélyi
Szövetségtől, és Joó Rudolf a Magyar Demokrata Fórumtól.
Az összes résztvevő egyetértett abban, hogy az Erdélyben maradó
kisebbségek sorsának javítása fontosabb, mint a menekültek
megsegítése. Kijelentették, hogy az exodus gyengíti a
szülőföldjükön kitartókat, és a bukaresti rezsim kezére játszik.
A sajtóértekezleten bírálatok érték mind a magyar, mind a
nyugatnémet kormányt. A résztvevők a budapesti vezetés szemére
vetették, hogy a Magyarországra érkező erdélyieket nem hajlandók
politikai menekültként elismerni. Egyelőre olyan hivatalos jelzés
sem érkezett Budapestről Genfbe, hogy Magyarország csatlakozni
kívánna a genfi menekültügyi konvencióhoz - amivel megnyílna az út
ahhoz, hogy az érintetteket valódi politikai menekültként kezeljék.
A nyugatnémet kormányt ugyancsak élesen bírálták az erdélyi
szászokkal folytatott emberkereskedelmi gyakorlatáért. Harry Binder
a bonni vezetést a Ceausescu-rezsim cinkosának nevezte, amiért
mintegy 10-15 ezer német származású erdélyi áttelepülésének
engedélyezéséért több mint 100 millió márkát fizetett Bukarestnek.
Binder rámutatott arra, hogy a II. világháború előttihez képest
mára félmillióval csökkent az erdélyi szászok száma, amely a
bukaresti rezsim emberi jogokat tipró politikája miatt következett
be.
Jeszenszky Géza történész azt hangoztatta, hogy az ilyen
sajtóértekezletekre azért van szükség, mert az erdélyi kisebbségek
maguk sehol nem emelhetik fel szavukat saját érdekükben. Csak a
világközvélemény figyelmének a felhívása lehet hatásos - fűzte
hozzá. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyarok, hanem az összes
romániai kisebbség helyzetén javítani kell.
Ezt megerősítette Joó Rudolf is, aki még megjegyezte: Romániában az
egész lakosság szenved, de legjobban a kisebbségek. Joó úgy vélte,
hogy Románia számára követendő példa lehetne a többnemzetiségű,
többnyelvű svájci rendszer.
Pierre Boulee elmondta, milyen lépéseket tett eddig a Nemzetközi
Emberi Jogi Szövetség azért, hogy az Európa Tanács is gyakoroljon
nyomást a Ceausescu-rezsimre, a magyar, német, szlovák, szerb,
horvát és zsidó kisebbség üldözésének a megszüntetése érdekében.
Boulee közölte, hogy számtalan tanulmányt és határozati javaslatot
terjesztettek az Európa Tanács elé. A legutóbbit - amely az egész
földrészre kiterjedő információs kampányt sürget - mindössze néhány
nappal ezelőtt. +++
1989. február 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|