|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (1. rész)
|
1989. október 26., csütörtök - Egyidőben avagy külün-külön tartsák-e meg a népszavazást és a köztársaságielnök-választást? Milyen kérdésekben döntsön a nép? Jogállamban - ha az még csak formálódik is - a döntések meghozatalakor a jogi szempontok vagy a politikai megfontolások érvényesüljenek-e elsődlegesen? Egyebek között ezekre a kérdésekre épült az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának csütörtöki ülésén a népszavazás-kezdeményezésről és az azzal összefüggő törvénymódosítási javaslatról, illetve országgyűlési határozatról lezajlott élénk vita.
Jóllehet, a bizottság feladata elsősorban az volt, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezethez benyújtott módosító javaslatok mérlegelésében segítse az előterjesztő terv- és költségvetési bizottságot, illetve állást foglaljon a földtörvény módosításáról, a képviselők érdeklődését nem elsősorban ezek a témák csigázták fel. Az Állami Számvevőszék felállításáról, működéséről folytatott rövid véleménycsere alapján a bizottság úgy foglalt állást, hogy a törvényjavaslatot csak általános vitára tartja alkalmasnak, s csak annak lefolytatását javasolja az Országgyűlésnek. Mielőtt a bizottság határozott volna arról, hogy milyen tárgyalási módot ajánl az Országgyűlésnek, Soltész István, a Parlament főtitkára tisztázta a kétfordulós, illetve a két olvasatban történő tárgyalási mechanizmus közötti különbséget. Tapasztalatai szerint ugyanis sok képviselő még nem ismeri az új Házszabályt, s így sokszor értetlenül fogadja az ezzel össszefüggő szavazási procedúrát. Mint mondotta: a kétfordulós tárgyalás során a Parlament két, időben elkülönülő ülésszakon tárgyalja a törvényjavaslatot. Első ízben annak koncepcióját, másodszor pedig magát a konkrét törvénytervezetet, ahogyan ez történt az alkotmány módosításakor. A két olvasat viszont azt jelenti, hogy a képviselők magát a törvénytervezetet ugyanazon az ülésszakon általános és részletes vitában tárgyalják meg. Az általános vita után arról döntenek: alkalmasnak tartják-e a törvényjavaslatot a részletes vitára is. Ez a módszer magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a részletes vitát - ha arra a törvényjavaslatot alkalmatlannak ítélik - elnapolhatják. A bizottság határozott abban is, hogy csak olyan módosító javaslatokat, indítványokat támogat, amelyek a már elfogadott módosított alkotmányt nem érintik. (folyt.köv.)
1989. október 26., csütörtök 17:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|