 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
1989. október 11., szerda - Rövid időn belül az Országgyűlés elé
kerülnek a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott úgynevezett
sarkalatos törvények. A magyar közvéleményben, de különösen az
úgynevezett ellenzéki pártok soraiban nagy várakozás előzi meg az
országgyűlési vitát, mert úgy ítélik meg, hogy ha az Országgyűlés
ezeken bármit módosít, az egyenlő a közmegegyezés felrugásával.
Mások, köztük a képviselők egy része az Országgyűlés
szuverenitásának, a képviselők jogainak korlátozását látják ebben a
megállapodásban.
Ilyen ellentmondások miatt az alkotmány-jogtudománnyal
foglalkozók egyesülete szükségesnek tartotta e kérdésben az
állásfoglalást. Egyik oldalról meg kívánjuk védeni az
Országgyűlésnek azt a jogát, hogy a nemzet alkotmányos
sorskérdéseiben szuverén döntéseket hozhasson, másrészt rá kívánunk
mutatni mai politikai helyzetünk bonyolultságára, többek között
arra, hogy a politikai egyeztető tárgyalásoknak ma közjogi
jelentőségű szerepe van.
Mint minden modern demokratikus államban, így Magyarországon is
a parlamentet kell a legfelsőbb állami szervvé tenni, amely a
választójogosult állampolgárok akaratából a törvényhozás
letéteményese. Ennek természetes feltétele, hogy az Országgyűlés
fejezze ki a társadalom valóságos érdek- és véleményviszonyait. Egy
ilyen országgyűlés hatásköre jogilag korlátlan, ránézve egyetlen
személy, szerv, vagy szervezet sem hozhat kötelező határozatot,
ugyanakkor napirendre tűzhet minden olyan kérdést, amelyet a
képviselők fontosnak tartanak.
Az utóbbi években mélyreható változások indultak meg hazánkban.
A különböző politikai csoportok, pártok megjelenésével szükségessé
váltak a politikai tárgyalások, az addig kizárólagos politikai
hatalmat gyakorló MSZMP és az újonnan kialakult csoportok közötti
egyeztetések. E sürgető igény hozta létre az ellenzéki kerekasztalt,
majd részvételével a háromoldalú politikai egyeztető tanácskozást.
Ezzel a politikai egyeztetés részben kívül került a parlament
keretein. A mai helyzetben, a létező politikai struktúrára épülő
Országgyűlés megválasztása előtt a politikai hatalom legitimitását a
létező Országgyűlés a politikai egyeztető tárgyalásokkal együtt
képes biztosítani. (folyt.köv.)
1989. október 11., szerda 18:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|