 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Eörsi István 1956-ról
|
Eörsi István 1956-ról Amerika Hangja
--------------------- Washington, 1989. május 30.
(Bognár Vera) Esti híradó
Vendégem a telefonvonal túlsó, tengerentúli oldalán Eörsi István
drámaíró. Nyugat-Berlinben tartózkodik éppen. Ott sikerült felhívni.
Nem lesz otthon Nagy Imre temetésén?
- De otthon leszek, már holnap, 3-ikán hazamegyek. Úgy veszek
részt, mint egy olyan ember, akinek a számára 1956 élete legdöntőbb
élménye volt és ha kevés dolog volna is, amire jó érzéssel
gondolhatok az életemben, akkor mindenképpen az egyik legfontosabb
dolog az, hogy 1956-ot soha életemben, szinte mondhatni a 30 év
alatt egyetlen napig sem felejtettem el ennek a tanulságait és
leckéit. És soha a gyász a kivégzettekért nem múlt ki a szívemből.
Most patetikusan fejezem ki magamat, pedig nem az én dolgom, mert én
irónikus író vagyok. De mégis ezt az egy ügyet, ha a magam számára
beszélek is, csak ilyen patetikusan tudom kifejezni.
Nagy öröm nekem, hogy a börtönkönyve, amelyben ezekről a
dolgokról is írt, most a napokban a könyvhéten legálisan is
megjelenik és ebben írok is sokat a kivégzettekről. Volt köztük
nagyon közeli, jó barátom is.
- Mondana róla egy pár szót?
- Angyal Istvánnak hívják, 1928-ban született, tehát amikor
kivégezték, 30 éves volt. Megjárta Auschwitzot is, ahol a nővérét
felakasztották szökési kísérletért. Hazajött, új világot óhajtott
építeni, mint ahogy az egész generáció. Kommunista lett, de már
1949-ben a WC-ben fejjel lefele felakasztotta Sztálin fényképét,
mint aki a kommunizmusnak és a szocializmusnak az árulója. (folyt.)
1989. május 30., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|